Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Trianon 100
Szó szót követ 13.

2020.06.7.nincs hozzászólás

„Nem kell beszélni róla sohasem, / De mindig, mindig gondoljunk reá. / Mert nem lehet feledni, nem, soha, / Amíg magyar lesz és emlékezet.” – írja Juhász Gyula Trianon című versében.

A Szó szót követben nem is a trianoni békediktátumról, hanem a Kárpát-medencei magyarság (anya)nyelvi kérdéséiről tanakodnak a szakértők:

100 év múlva, a trianoni döntés 200. évfordulóján fognak még magyarul beszélni a határainkon túl? Hogyan kellene kiállni Ön szerint a külhoni magyarok anyanyelvi ügyeiért?

Pomozi Péter egyetemi docens • Eötvös Loránd Tudományegyetem; kutatóközpont-vezető • Magyarságkutató Intézet (Budapest)

Trianon átkát csakis cselekvő nyelvpolitikával lehet meghaladni. Erre nemcsak a Kárpát-medencében élő őshonos magyar kisebbségek további morzsolódásának megakadályozása miatt lenne szükség, hanem a magyarországi beszélők és a jelentékeny új hullámos diaszpóra-magyarság miatt is. No meg azért is, mert globális unifikációs folyamatok zajlanak a világban: könnyen lehet, hogy 2120-ra csak azok a nyelvek maradnak életképesek, melyek jelenleg is sérülékeny nyelvek százait asszimilálják. Ilyen kivételes helyzetű nyelvből összesen 8-10 van a világon! 2120-ban tehát csak akkor lesz magyar anyanyelv és magyar nemzet, ha kulturális megmaradásunkért sokkal többet teszünk a nyelvpolitika síkján is, mint amennyit az előző száz évben tettünk.

Csányi Erzsébet egyetemi tanár • Újvidéki Egyetem (Újvidék, Szerbia)

100 év múlva Vajdaságban még fognak magyarul beszélni, mert a nyelv olyan, mint az élő természet, lassan őrlő malmai vannak, és 100 év kevés emberöltő. A vajdasági magyar nyelv hosszútávú életképessége azonban valóban veszélyben van ebben a kivándorlási forgószélben. A hivatalos felmérések és az itteni tudóstársadalom stratégiai nyilatkozatai szerint már csaknem egy évtizede megállapítást nyert, hogy a határon túli magyar régiók közül Vajdaságban a leggyöngébb a magyar nyelvű felsőoktatás és tudományosság intézményesültségi szintje (nincsen Vajdasági Magyar Egyetem, nincsen kutatóintézetünk stb.), márpedig e csúcsintézményrendszer kiépültsége hiányában a vajdasági magyarság képtelen emancipálódni.

Gúti Erika egyetemi docens, H. Tóth István egyetemi docens, Huszty Bálint adjunktus, Simon Szabolcs tanszékvezető adjunktus és Iancu Laura néprajzkutató, József Attila-díjas költő válaszát az édes Anyanyelvünk 2020. júniusi számában olvashatják.

 

Új hozzászólás