A Szó szót követben nem is a trianoni békediktátumról, hanem a Kárpát-medencei magyarság (anya)nyelvi kérdéséiről tanakodnak a szakértők:

100 év múlva, a trianoni döntés 200. évfordulóján fognak még magyarul beszélni a határainkon túl? Hogyan kellene kiállni Ön szerint a külhoni magyarok anyanyelvi ügyeiért?

Pomozi Péter egyetemi docens • Eötvös Loránd Tudományegyetem; kutatóközpont-vezető • Magyarságkutató Intézet (Budapest)

Trianon átkát csakis cselekvő nyelvpolitikával lehet meghaladni. Erre nemcsak a Kárpát-medencében élő őshonos magyar kisebbségek további morzsolódásának megakadályozása miatt lenne szükség, hanem a magyarországi beszélők és a jelentékeny új hullámos diaszpóra-magyarság miatt is. No meg azért is, mert globális unifikációs folyamatok zajlanak a világban: könnyen lehet, hogy 2120-ra csak azok a nyelvek maradnak életképesek, melyek jelenleg is sérülékeny nyelvek százait asszimilálják. Ilyen kivételes helyzetű nyelvből összesen 8-10 van a világon! 2120-ban tehát csak akkor lesz magyar anyanyelv és magyar nemzet, ha kulturális megmaradásunkért sokkal többet teszünk a nyelvpolitika síkján is, mint amennyit az előző száz évben tettünk.

Csányi Erzsébet egyetemi tanár • Újvidéki Egyetem (Újvidék, Szerbia)

100 év múlva Vajdaságban még fognak magyarul beszélni, mert a nyelv olyan, mint az élő természet, lassan őrlő malmai vannak, és 100 év kevés emberöltő. A vajdasági magyar nyelv hosszútávú életképessége azonban valóban veszélyben van ebben a kivándorlási forgószélben. A hivatalos felmérések és az itteni tudóstársadalom stratégiai nyilatkozatai szerint már csaknem egy évtizede megállapítást nyert, hogy a határon túli magyar régiók közül Vajdaságban a leggyöngébb a magyar nyelvű felsőoktatás és tudományosság intézményesültségi szintje (nincsen Vajdasági Magyar Egyetem, nincsen kutatóintézetünk stb.), márpedig e csúcsintézményrendszer kiépültsége hiányában a vajdasági magyarság képtelen emancipálódni.

Gúti Erika egyetemi docens, H. Tóth István egyetemi docens, Huszty Bálint adjunktus, Simon Szabolcs tanszékvezető adjunktus és Iancu Laura néprajzkutató, József Attila-díjas költő válaszát az édes Anyanyelvünk 2020. júniusi számában olvashatják.