Skip to main content

„Agyagedénybe zárt Isten-sugár az ember”

Balázs Géza - 2020. 04. 08.

 – Dédapámnak három gyermeke volt: Sándor, Gizella és József. József az én nagyapám. Ő Az élő Gárdonyi című életrajz szerzője, édesapja örökségével foglalkozott. A Gárdonyi gyerekek közül csak nagyapám alapított családot. Gárdonyi Géza egyetlen unokája az én édesanyám: Emőke. Sajnos én nem ismerhettem nagyapámat, de a nagyobb baj, hogy mamám sem láthatta nagyapját. Így személyes családi emlékekről nem tudok beszélni. Ami az én örömöm, hogy nagymamámmal sokáig együtt élhettem. Ő az egri Angolkisasszonyokhoz járt és egy séta alkalmával látta Gárdonyi Gézát a kertjében. Erről többször mesélt. Persze akkor még nem tudta, hogy mit hoz a jövő. Nagymamám csodálatos ember volt. Huszonhárom éves korában 1914-ben ő volt az ország első gazdasszony nevelő intézetnek igazgatója Putnokon. Sajnos az első világháborúban megözvegyült. Sokáig nem akart férjhez menni. A családjának élt. Nagyapám több, mit tíz évig udvarolt neki, de mikor megesküdtek, dédapám már nem élt. Nagyapám sokat mesélhetett róla otthon. Érzem, dédapám ismeretlenül is ismerte. Rokon lelkek voltak. Róla mintázta Ó Ida alakját az Ida regényében, melynek előszava jól pozícionálja mindkettőjüket: „egy láthatatlan jóságos kéz van a kezünkön. Vezet.” Ketten vagyunk dédunokák. A családi hagyományok ápolása és gondozása az én örömöm. Három gyerekem és kilenc unokám van. A két legidősebb: Marci és Füli már éreznek valamit a családi örökség felelősségéből. Erre büszke vagyok.

– Mikor és miért fogalmazódott meg benned, hogy tenned kell valamit Gárdonyi Géza emlékéért?

 – Szüleim bölcs döntése nyomán Pannonhalmára járhattam és így a bencés atyák neveltek. Harmadikos gimnazista voltam, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy én búcsúztathattam a ballagókat. Akkor hasított belém, hogy a beszédemben Gárdonyi gondolat kell, hogy legyen. Söveges Dávid atya, a magyartanárom átnézte a beszédet és jóváhagyta. Talán ez volt az a pillanat, ami elindított ezen az úton. És van egy másik élményem is. Amikor életemben először Egerben tarthattam előadást dédapámról, akkor találkozhattam Cs. Varga István tanár úrral. Ő jött oda hozzám és kérdezte ki is vagyok. Mondtam, Pannonhalmán végeztem, és mérnök vagyok. Ő akkor azzal bátorított, hogy egy öreg bencés diáknak az az öröme, ha nálánál kisebb diákkal találkozhat és segíthet rajta. Így kezdődött az a barátság, ami mai napig is tart. Számomra ma is csoda, hogy egy Egerben élő irodalomtörténész egy nem egri és nem irodalmár végzettségű embert önzetlenül támogat, bíztat, segít és számára feladatokat ad. Dédapám terminológiája szerinti ő lelki ember. Ő és a hozzá hasonló lelki emberek sarkallnak és segítenek az örökség gondozásában. De hiszem, hogy az erőt és a gondolatokat Felülről kapom. Hálás vagyok érte.

Kép: Történelmi-nyelvi vetélkedő az egri vár alatt (BG)

– Hogyan épül a Gárdonyi-kultusz?

– Dédapám emlékének ápolásában az első „siker” az volt, hogy a devecseri templom homlokzatán sikerült elhelyeztetni egy bronz domborművet annak emlékére, hogy ott hangzott fel először a Fel nagy örömre karácsonyi ének, melynek szövegét is zenéjét is Gárdonyi Géza szerezte. M. Mester Katalin, Simon Katalin és Németh Ernő barátom jóvoltából mára már hagyomány a Fel nagy örömre ádventi kórustalálkozó, újból aktív a Gárdonyi Társaság, Ferenczi Gábor polgármester úr és a testület már múzeumon gondolkodnak. Szegeden a Nemzeti Emlékcsarnokban helyet kapott Gárdonyi Géza szobra. A Kairosz Kiadó újra kiadta nagyapám könyvét, Az élő Gárdonyit. Ezt bemutatva látogathattam el azokra a településekre, ahol dédapám élt. E találkozások erősítették meg bennem azt a meggyőződésemet, hogy a Gárdonyi rokonság valójában lelki kapcsolat. Ezért tarthattam előadást többek között Marosvásárhelyen, Nagykaposban, Rimaszombatban, Dunaszerdahelyen, Bécsben. Somogy megyében bekerült a Megyei Értéktárba Gárdonyi Géza munkássága, emlékhelyei és Göre Gábor figurája. Munkámat és dédapámról alkotott képem valódiságát megerősítette, hogy a Szent István Társulat megjelentette Gárdonyi több istenes tárgyú írását és külön gyűjteményben verseit is. Ezekhez tőlem is kértek fülszöveget, elő- és utószót. Boldog vagyok, hogy a Tihanyi Apátságban a Tetőtéri esték keretében is megoszthattam gondolataimat a hallgatósággal. Cs. Varga tanár úr többször is meghívott az ELTE-re, hogy beszéljek diákjainak Gárdonyiról. Egyszer arra is bízatott írjam le gondolataimat. Ebből született Az élő Gárdonyi-arc című könyvem, ami szintén a Szent István Társulatnál jelent meg. Jókai Anna írt hozzá előszót A megkerülhetetlen Isten címmel, amiből kiemelném, hogy „Az irogatás Istennek közömbös / az Írás Istenbe belehangzik.” E könyv kapcsán ismertem meg Sallai Évát, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőjét, akivel többször is beszélgethettem. Örülök, hogy dédapám pedagógiája újból téma. Erről tarthattam előadást Révkomáromban a Selye János Egyetemen és Szombathelyen az ELTE Savaria Egyetemi Központban. Egyik friss csoda, hogy A láthatatlan emberről írt tanulmányom tömörítvénye tavaly a Vigíliában, a teljes szöveg pedig idén a Somogy folyóiratban Gárdonyi Géza legkedveseb regénye címmel megjelenhetett. Egy másik nem várt kitüntetés, hogy a Szent István Társulat tavaly az én tanulmányommal jelentette meg Az öreg tekintetest. Hiszek abban, hogy az „én falumban”, Szőlősgyörökön lehet magas színvonalú kulturális rendezvényeket szervezni. Idén tartjuk a VII. Göre Gábor humorkonferenciát és az V. Ziegler Sándor 48-as emlékkonferenciát.

 – Szőlősgyörök, ez a kedves somogyi falu hogy került képbe?

 – Ahogy a Gárdonyi-kultusz építése nem megtervezett akció, hanem Felülről kapott feladatok sora, úgy Szőlősgyörök is Felülről kapott ajándék. Balatonszemesen töltöttem talán ötéves korom óta minden nyaramat. A gyerekek, unokák száma nőtt, a ház nem tágult, tehát keresni kellett valami megoldást. Többfelé nézelődtem a „második vonalban”. Egy barátom elvitt egyszer Szőlősgyörökbe a rokonához, aki – micsoda véletlen – éppen az az ember volt, aki a Gárdonyi hagyományokat ápolta: dr. Koltay Péter. Az ő segítségével tudtunk ott telket venni, vagy elkezdtünk építkezni. Meghatott, ahogyan egy lelki rokon önzetlenül felvállalta az örökség ápolását. Értelemszerű volt, hogy ezt nekem folytatni kell. Ezt teszem már tizenegy éve. Csodálatos, hogy ez az „én falum” mindenben támogat. Köszönet Klotz Péter polgármester úrnak és a képviselőtestületnek. A szolgálat azzal kezdődött, hogy 2009-ben összehívtuk a Gárdonyi településeket. Közel hatvanan voltunk. Akkor fogalmaztuk meg a települések összefogását. Erre az alkalomra készítettem egy kis kiadványt dédapám Györökkel kapcsolatos írásairól. Aztán jött a humorkonferencia gondolata. Bíró László tábori püspök úr elvállalta a fővédnökséget. Most már Varga László kaposvári megyéspüspök úrral ketten a védnökök. Varga püspök úr a konferencia keretében tartotta tavaly ez első Az öröm lelki napja című rendezvényt. A cím jól szimbolizálja dédapám szellemiségét. Szőlősgyörökön van a legtöbb Gárdonyi emlék. Itt kötöttek házasságot a szülei, itt lakott édesanyja családja, a temetőben nyugszanak nagyszülei, két testvére, nagybátyja, ebből a faluból származik Göre Gábor figurája. Itt van Magyarország első köztéri Göre Gábor szobra, amit egy helyi keramikus művész Fritzné Bellosevich Emese készített. Jelenleg három település vallja magát Gárdonyi-településnek: Szőlősgyörök, Devecser, Kál. Összesen 21 volt, de a település egyesítések miatt ma már ez kevesebb.

– Közben Gárdonyi-kutatóvá váltál: talán azért is, mert úgy érezted, hogy nem eléggé mély, alapos a Gárdonyi-kutatás, vagy azért, mert családi alapon olyan dolgokat is tudhatsz, ami egy másik kutató számára homályban marad?

– Azt hiszem én nem fedeztem fel semmit. De Sík Sándornak hiszek: „Gárdonyi (számára) az írás szent hivatás, embertestvéri szolgálat.”, „… az ő igazi ereje éppen a szív lendülete.”, „..vátesznek, a lélek papjának, emberek útmutatójának érezte magát. Gárdonyi Géza a betlehemi csillagot érezte céhe címerének, és hittel vallja, hogy csak az a jó könyv, amely tanítója a nemzetnek. (…) A magyar élet forrongó világába nem nyúlt bele alakító kézzel. Kivonult belőle és a lélek remetéje lett. Egész alakja azonban életével és halálával, mélységeivel és különösségeivel, prédikációs könyvlapjaival és tiszta költészetével: impozáns erővel hirdeti a lélek szuverénitását, a halhatatlanság hitét, a szeretet evangéliumát. Ezt a tanítást írásaival beleépítette a jövendő magyar generációk lelkébe. (…) Gárdonyi remeteforrásából mindig a tiszta felfrissülés vizét meríthetjük.” Egyetértek Kosztolányival: „Vannak viharos lángelmék, melyek magunkra döbbentenek, vannak hideg lángelmék, melyek a gyémánt ragyogásával tündökölnek élesen és keményen, s vannak prófétáló, útmutató előrehajtó lángelmék is. Gárdonyi Géza más volt és sokkal több volt minekünk. Ő a bájos lángelme volt.” Csak törölgetem a port.

– Mit szólsz az átírt, leegyszerűsített Egri csillagokhoz?

– Nem olvastam.

– Mivel ajánlanád Gárdonyit a ma emberének?

– Dédapám azt vallotta, hogy „agyagedénybe zárt Isten-sugár az ember”.  Meg vagyok győződve, hogy igaza van. Ha fel akarja valaki magában fedezni, vagy meg akarja tartani, esetleg újra meg szeretné találni ezt a Sugarat, olvassa Gárdonyit.

Névjegy: Keller Péter, gépészmérnök, minőségfejlesztő mérnök, Gárdonyi Géza dédunokája, örökségének ápolója, Az élő Gárdonyi-arc című könyv szerzője. A Sík Sándor-idézetek forrása: Sík Sándor: Gárdonyi, Ady, Prohászka. Pallas Rt., Bp., 1928, 27., 34., 398—403.

Az írás rövidített változata megjelent az Édes Anyanyelvünk 2020/2. számában. A szerk.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x