A könyvben a következő darabok szövegkönyve olvasható megszerkesztve: Csak egy szög. Előítélet két zajos részben; 56 06 – őrült lélek vert hadak; Egyszer élünk, avagy a tenger azon túl tűnik semmiségbe; A csillagos ég, avagy a nemzetközi sikerre való tekintet; e föld befogad, avagy SZÁMODRA HELY.

Ezek a darabok újragondolják a „nemzeti drámairodalom” tizenkilencedik századi értelmében vett, sokáig befejezettnek hitt műfaját. Az egyszerre sémákból építkező és sémákból kibújó szellemes Mohácsi-féle hanggal a kötet valamennyi darabjában találkozunk (Herczog Noémi).  Egyik mű sem átírás, a nyelvezetét tekintve a polifónia és sokszólamúság, a heterogén szólamok keveredése és a humor jellemzi.

A Mohácsi-darabok szövege nem kis részben a próbafolyamattal együtt születik, illetve alakul. „A szövegkönyv napról napra változott a főpróbahétig – nem titok, hogy mindig így dolgozunk – mondja Mohácsi. Íme, egy részletesebb megnyilatkozás a munkafolyamatról: „Az Egyszer élünk…-nél, amikor a próbák kezdetén háromnegyed felvonás volt kész a szövegből, azért elég nehéz dolguk volt: a színésznek nem túl nagy segítség, hogy az én fejemben már majdnem körvonalazódott pár dolog, és esetleg Isó (Mohácsi István) is gondolt már valamit. Lengyel György mondta mindig a színészeknek, amikor megkérdezték, hogy »Gyuri, kész leszünk?«, hogy »én igen, de hogy ti készen lesztek-e, azt nem tudom«. Aztán amikor egyszer csak megindul a fejben a darab, az nagyon nagy élmény. De azért olyan, mint az Egyszer élünk… vagy a Csak egy szög, nincs és nem is lehet minden évben. Nem mindig talál az ember ilyen témát, és ha van is a tarsolyomban, eltart egy ideig, mire kiforrja magát.”

Mielőtt a darabok nyelvezetének sokszínűségére térnénk, érdemes kiemelni egy ritkább szóalkotási módot a jelenetcímekkel kapcsolatban. Újszerű módja a figyelemfelhívásnak – bár még ritka –, hogy összetett szavakat szétválasztanak, és vagy külön mondatként vagy vesszővel elválasztva szószerkezetként írják le. Ezáltal a szavak hangsúlyosabbak lesznek, és az összetételi tagok jelentése hangsúlyosabbá válik. Sajátosan kiemelt módját adja az értelmezésnek az 56 06 – Őrült lélek vert hadak színpadi műnek a jelenetcímei: Könny, gáz; Csengő, frász; Vas, függöny.

A Csak egy szög című alkotás végigvándorol a cigányokkal az egyetemes történelmen Az ember tragédiájának folytatásaként, hogy eljusson a jelenig, és feltegye a kérdést: most hogyan élnek együtt Magyarországon cigányok és nem cigányok (Herczog Noémi). A stílusrétegek nyelvi megjelenésének a sokaságával szembesülhet az olvasó, a darab megtekintésekor pedig a néző. Ezek stíluseszközként szolgálnak mindvégig.

Elsőként a hivatali zsargonra következzék példa:

ÜGYÉSZ: Kérem a vattacukrot a vádhoz ragasztani! Az ügyészség tehát továbbra is azzal vádolja ezen cigányokat, hogy Csordás Zoltán embert és társait bűnös módon, hirtelen felindulásból, előre eltervelt aljas nyereségvágyból evés által fogyasztották el. Először is megkérdezném a vádlottakat, hogy elismerik-e a vádat, miszerint több rendbeli emberevést hajtottak végre a fent nevezett emberszemélyeken, akiken ezt végrehajtották! És ez kérdés volt!

A tartalmilag abszurd ellentétezés adja a szöveg humorát:

ÜGYÉSZ: Nézze, Lakatos, árulja már el nekünk, hogy foglalkozik-e valamilyen foglalkozással!

LAKATOS: Hát… Telente szénégető vagyok. Nyaranta vályogot vetek, őszönte napszám, a NASA-nál vagyok n-diemnziós feketelyuk-elemző, drótozok, ami akad, kérem.

Alkalmi szóalkotás a képtelenség megfogalmazására két szóösszetétel szójátékszerű egybevonásával:

ZOLIKA: Anyuka! Azt álmodtam, hogy robotpilótakeksz vagyok…

A fölösleges szószaporítás a humor forrása:

KARCSI BÁCSI: A hátam is fáj… itt, közvetlenül mögöttem…

A szóláskeveredés sajátos példája:

BERTA: Zolika, megalszik a bunda a szádban!

A szocialista zsargon hiperkorrekt utánzása a rendőr szájából:

ŐRMESTER: Kímélje le magát, elvtársnő! Tette alkalmas arra, hogy a Népköztársaság gazdasági erejét aláássa, illetve a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség bizalmától megrendüljön.

TIZEDES: És aki lop, az nem állítja meg az imperializmus szekerét a lejtőn.

Az 56 06 – Őrült lélek vert hadak című darab szívesen alkalmaz dalbetéteket.

Népies, mozgalmi műdalt:

Elmaradtam, édes rózsám, a tagdíjfizetéssel,

randevúnkról, nem is tudom, mindig-mindig késel,

pártfegyelmit kapok én az alapszervezetben,

de a szemed, kökény szemed úgyis csak rám rebben.

Népies, kocsmai műdalt:

Bemegyek a Pék utcai italkimérésbe,

menekül már a pálinka ki a Kálvária térre,

ne menekülj, te pálinka, hazug, aki biztat,

hiába a forró könnyek, úgyis jól megiszlak.

Csasztuskát:

A gondolat éles hegyét,

Mely a dolgoknak mélyébe vág,

A szenvedély hevületét

Nevelte szívembe a Párt!

 

A Lenin-dalt tört magyarul, kevert nyelven:

A roblánc a lábon nehéz volt,

De széttorte buszken narod,

Da zdrasztvujet geroj, kto értünk

Feláldozta zsizny életét

Lenyin

Da zdrasztvujet Lenyin, míg csak el!

Minden Mohácsi-előadást az élőnyelvi spontaneitás, sokszínűség és a nyelvi kreativitás jellemzi, ez a siker egyik forrása.