Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Szerelem Ajakon
Csípős szavak 32.

2020.02.27.nincs hozzászólás

1935-ben jelenik meg Ortutay Gyula néprajzkutató A szerelem Ajakon a házaséletig című tanulmánya (újraközlés: Ortutay Gyula: Fényes, tiszta árnyak, Szépirodalmi, 1973.). Ezt az írást két okból hozom elő: (1) elevenítsük fel, hogy hogyan kezdődik egy fiú-lány kapcsolat, (2) van-e valami Ajak (ajak) mélyén?

Erígy mán! Mi van veled?

Már kilencéves korban is mondogatja a lány, hogy szeretőt tart. De ez még csak pajtásság, amelynek házasság is lehet a vége. A valódi szeretőtartás legalsó korhatára: a tizenkettedik esztendő. A lány biztathatja egy rokonát: Megrendezhetné nekem azt a legényt. A legény hajlandóságát a lány felé így fejezik ki: Látom, no, hogy veled a Jani.

A legény vasárnap vagy ünnepnap délután kezdi meg a beszélést, tánc közben, vagy az utcán a dücskő vagy lókán ülve. A beszélgetés kinek-kinek a természete szerint indul: Hogy vagy? Mit dolgoztá’? Olykor meg is csókolja, bár hát gyávább is akad. A lány szabódik: Erígy mán! Mi van veled? A legény kéri, hogy csókolja meg, erre a lány: Hisz még azt sem tudom, mi a csók.

Ezek után, a szokásokhoz híven csak kedd, csütörtök, szombat, vasárnap este beszélgetnek. Vacsora után bemegy az udvarba a legény: Iboly, Iboly, gyere ki! Ha szerencséje van, bejáratos lesz a lányos házba. Két-három hét után elválik, hogy egyetértenek-e vagy sem. A fiú zsebkendőt kap a lánytól, ezt minden szombaton visszaviszi, s kap egy új pár tisztát. Némelyik módosabb lánynak harminc-negyven zsebkendője is marad. Azután jönnek a táncmulatságok, de ez már a szorosabb kapcsolat… Itt azonban elkanyarodunk Ortutay kedves, nyelvi leírásától.

Ajakon

Bujkál bennem a kisördög, hogy a Szabolcs megyei, rétközi, kisvárdai járásban lévő Ajak község szerelmi életét nem egészen motiválatlanul kutatta a néprajzos. Ajak neve hívószó. Az etimológia a régi aj (nyílás, bevágás, köz) származékának tartja, no meg persze vannak egyéb javaslatok is. Az ajak az én meglátásomban elsősorban női attribútum, nyelvészetileg: női szó. Ezt az értelmező szótár ugyan nem támasztja alá: emberi (ritkán állati) szájnak külső, piros széle (Éksz. 2003: 13), de ettől én még ezt gondolom. Szerintem a férfinak szája, a nőnek inkább ajka van. Édesanyjára utal Petőfi versében: „S én csüggtem ajkán… szótlanúl… / Mint a gyümölcs a fán. (Füstbe ment terv) Gondoljuk ezt el egy férfi kapcsán… Ettől függetlenül van az ajak szónak nem nélküli (nemtelen) használata is: a nép ajkán, ajkuk összeforr (nyilván a férfié és a női), ajkára fagy a szó. Az ajakpirosító, ajakrúzs ugyancsak női szavak – ettől persze férfiak is igénybe vehetik. De egyéb esetekben nemek szerint fölcserélhető az ajak és a száj: kiszalad az ajkán/száján, összeszorítja az ajkát/száját. Az ivóedénynek ajka vagy szája van. Nemtelen használatra utal az is, hogy a nyelvtanban (fonetikában) ajakkerekítéses hangokról beszélünk és nem szájkerekítésesekről. Ingadozik az ajak-száj előtag a következő szavak előtt: balzsam, feltöltés, herpesz, piercing, radír, tetoválás – ez azt mutatja, hogy lehetséges a férfi-nő megkülönböztetés. Egy férfinak szájtetoválása, egy nőnek ajaktetoválása van.

Ezzel bizonyára még nem győztem meg a kedves érdeklődőt, ezért folytatom. A növénytanban a pártának sziromlevelekből összenőtt részének neve is ajak. Az értelmező kéziszótár ajak címszava szemérmesen elhallgatja, hogy létezik szeméremajak – persze a címszó külön megtalálható, és nyilván ez már egészen biztosan csak női szó: a női külső nemiszervnek a szeméremrést körülfogó része (Éksz. 1241). S ezzel már el is érkeztünk mondanivalómhoz: a szerelem (a)jakon és szeméremajak. Ugye van némi egybeesés, áthallás?

Ahogy halála után harminc évvel megjelentett naplójában a nős politikus, rektor így összegzi szenvedélyes szerelmét a kor leghíresebb tévébemondónője iránt:

„ha egyszer megírnám hol mindenütt szerettük mi egymást, a Bükkben, a hegyoldalon, a váci hegyek közt elrejtőzve az országút az országút fölötti dombokon, a rektori, a népfront hivatalaiban, s aztán végül a lakásán, amit lassan rendezgettem be néki a Fürst Sándor utcában. Hány ebédet ettünk a konyhában.” (1964. július 10., Ortutay napló II/271).

S a bennfenteseknek meg is mutatják a helyszínt az ELTE rektorijában… Jó három vagy talán négy évtizede, édesapám, Ilosvay Selymes Pál járt is ott, mert ismerte a hivatal egyik alkalmazottját.

Új hozzászólás