Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

A „helytelenkedő” sajtóhibák
Szó szót követ 11.

2020.02.7.nincs hozzászólás

„Lapunk keddi számában hírt adtunk arról, hogy a svéd tudományos akadémia díszdoktorrá avatott egy magyar tudóst – akit – őszinte sajnálatunkra „dr. Pálpéter Péter Pál” néven említettünk. […] A jeles magyar tudós neve helyesen: doktor Pálpéter Péter Pál.” – teszi nevetség tárgyává Örkény István egyik egypercesében a sajtóhelyreigazítást.

Mostani kérdésünk így szólt:

A nyomtatott és online sajtóban egyaránt találkozunk elütésekkel, helyesírási, nyelvhelyességi és stilisztikai hibákkal. Ön szerint kellene ez ellen tenni, vagy ez a sajtó természetes „mellékterméke”? Mivel lehet emelni a sajtónyelv és helyesírás színvonalát?    

Tóth Etelka főiskolai docens Károli Gáspár Református Egyetem (Budapest)

Az utóbbi 10-20 évben az interneten olyan mennyiségű információ jelenik meg akkora sebességgel, amire az emberiség történetében nem volt példa. A gyorsaság természetszerűen megsokszorozza a hibázás lehetőségét. Hibák persze régebben is voltak, csak az információgyártás és az információhoz való hozzájutás volt lassúbb, és csak kevesebbek számára adatott meg. Több idő jutott a figyelemre és a fegyelemre. Ma ez megváltozni látszik.  Ezzel együtt, ha gyermekkorban a család és az oktatás biztos literációs alapokat teremt, akkor a kevesebb idő ellenére is jobb minőségű szövegek születnek – már ameddig nem az lesz a természetes, hogy egy szuperintelligens program rögzíti, tárolja, és ha kell, újraalkotja mindazt, amit gondolunk.

Balázs Imre József egyetemi docens Babeș–Bolyai Tudományegyetem; szerkesztő • Korunk (Kolozsvár)

A nyomtatott és online sajtótermékek a korrektúra munkafázisának a komolyan vételével tehetnek a nyelvi színvonal érdekében – ez a szakmai igényesség, megbízhatóság jele, érdemes hosszú távú befektetésként kezelni. Olvasóként gyakran kommentelek Facebookon megosztott sajtóhírek alá, ha hibát, névelírásokat tapasztalok bennük, ezeket olykor javítják is a szerkesztők. A sajtó világhálóra költözésével a nyelvhelyességet érintő visszajelzés egyre inkább közösségi feladattá és lehetőséggé vált.

Kiss Róbert Richard újságíró, kommunikációs szakértő, Constantinovits Milán újságíró, főszerkesztő-helyettes, doktorandusz, Mészáros Márton kulturális újságíró, egyetemi hallgató, Helfrich Judit szerkesztő, tanár, az év korrektora és Juhász Erzsébet magyartanár válaszát az Édes Anyanyelvünk 2020. februári számában olvashatják.

Új hozzászólás