Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Nyelvi genderproblémák
Levelek a Borostyánkőútról 82.

2020.02.1.nincs hozzászólás

Sajnos, csak a közelmúltban döbbentem rá egy sarkalatos problémára, amelyet az EU-nak sürgősen orvosolnia kell.

Az indító lökést az adta, hogy a lett nyelvben – néhány más nyelvhez hasonlóan – alakilag is megkülönböztetik a hím- és nőnemet, mind az egyes szám harmadik személyű személyes névmások, mind a főnevek és melléknevek besorolásában és az ehhez kapcsolódó ragozási típusok kialakításában.

Ez a postmodern szempontjából elavult szemlélet több nyelvben a személyes névmások 3. személyében is tükröződik – lásd angol he, she, it; német er, sie, es; orosz он (on), она (ona), оно (ono), a németben még a határozott névelőnek is három alakja van egyes számban (der, die, das), ám a többes számban már régen elérték a ma oly kívánatos és egyedül helyes gendersemlegességet (minden nemben egyaránt die). Több nyelvben minden nemben külön névszóragozási osztályok alakultak ki (lásd a latint, a németet, a szláv nyelveket), sőt, például az oroszban a múlt idő kifejezésekor is megjelenik a gender: он читал [on csitál] ’ő /hímnem/ olvasott’, она читала [oná csitála ’ő /nő/ olvasott’], оно читало [onó csitálo] ’/semleges nemű, pl. gyermek/ olvasott’. Az idézett német és orosz nyelv olyan szempontból megfelel a mai kor genderkövetelményeinek, hogy a ’gyermek’ mindkét nyelvben semleges nemű (das Kind, дитя [gyitya], azaz nem kényszerítik már eleve bele az elavult hím- és nőnem kategóriájába – majd ő idővel eldönti, hova akar tartozni.

Visszatérve a lett nyelvre: a fent említett nyelvekkel ellentétben már csak két nemet (hím- és nőnem) különböztetnek meg, s ezeknek alakultak ki a névszóragozásban különböző típusai. A lett nyelv – nem is annyira rejtett módon – erősen genderellenes, sőt, egyenesen macsó. Mert az még csak hagyján, hogy például a foglalkozást vagy az egyes népeket jelölő szavak esetében alaktanilag különbséget tesznek a hím- és nőnemű egyedek között (rakstnieks ’író /férfi/’ – rakstniece ’írónő’, darbinieks ’dolgozó /férfi/’, darbiniece ’dolgozó nő’, skolotājs ’tanár /férfi/’, skolotāja ’tanárnő’ stb.) – a jelenséggel találkozunk a németben éppúgy, mint az oroszban: Lehrer ’tanár’ – Lehrerin ’tanárnő’, illetve учитель (uchityel) ’tanár’,  учительница (ucsityelnica) ’tanárnő’ –, de az már egyenesen tűrhetetlen, hogy például az idegen nyelvet jelölő vagy a foglalkozást jelentő kifejezések jelzős szerkezeteiben a jelző csak hímnemű egyedet jelentő szóból képződik, mintha a nők – már amennyiben nemileg őket is megkülönböztetjük – nem volnának használói az adott nyelvnek vagy nem volna foglalkozásuk (māceklis ’tanonc /férfi/’ – mācekle ’tanonc /nő/’ > ’tanulóévek’ mācekļa gadi /a mācekļa a māceklis birtokos esete/, és nincs például a nőnemű alakból képzett mācekles gadi ’tanulóévek’; anglis ’angol /férfi/’, angliete ’angol /nő/’, az ’angol nyelv’ azonban már csak angļu valoda, vagyis az angol férfiak nyelve, és nincs angliešu valoda, ami az ’angol nők nyelve’ volna, ungārs ’magyar /férfi/’, ungāriete ’magyar nő’, a ’magyar nyelv’ ungāru valoda, azaz a magyar férfiak nyelve, és nincs ungāriešu valoda, azaz a magyar nők nyelve stb. (Enyhítő körülmény, hogy a lettek esetében a ’lett nyelv = a lettek nyelve’ hím- és nőnemben egyaránt latviešu valoda, lévén, hogy a latvietis ’lett /férfi/’, latviete ’lett /nő/’ többes számú birtokos esete egybeesik.) A tehetség is csak a férfiakra jellemző, amint azt elárulja a példa: pedagogs ’(férfi) pedagógus’, s ebből a ’pedagógiai tehetség’ pedagoga dāvanas, és nincs pedagoģes dāvanas (pedagoģe ’/női/ pedagógus’). A sajnálatos példákat lehetne még sorolni.

Ezúton hívom fel a LIBE és minden egyéb illetékes bizottság figyelmét, hogy tegyenek sürgős javaslatot az EU nyelvcsendőrségének reaktiválására. A nyelvcsendőrség tevékenységének ugyanis vannak előzményei – hiszen amíg Észtország és Magyarország nem vált az EU tagjává, a finn meglehetős magányban volt az egyetlen nem indoeurópai hivatalos nyelv az EU-ban, s szigorúan ellenőrizték a dokumentumok finn nyelvű változatát, követelve, hogy azokban kövessék az angol szórendet és szerkezeteket. A nyelvcsendőrség fő feladata lenne, hogy őrködjön az EU hivatalos nyelvei felett, kiirtva belőlük a fentiekhez hasonló atavisztikus nyelvi megnyilvánulásokat, s amennyiben valamely ország vonakodik ezt megtenni, javasolják a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását.

Mindazonáltal már előre felhívom a javaslattételre felszólított bizottság és a nyelvcsendőrség vagy nyelvkommandó tagjainak szíves figyelmét, hogy a más ügyekben rendszeresen és előszeretettel szégyenpadra ültetett Magyarország – egyébként Észtországgal és Finnországgal együtt – ezen a téren mintadiák: ugyanis ezen országok nyelve genderkompatibilis, se nem hímsoviniszta, se nem preferál grammatikájában egyetlen nemet sem, ezért az indoeurópai nyelveket beszélő országok, mindenekelőtt az ún. magországok példát vehetnek róluk.

*

Figyelemfelhívás:

Új fa nő a blogvadonban. Dunántúli, ha nem is mandulafa. Kínálja majd friss termését, de gyökereiben, lombjában őrzi korábbi gyümölcseit is, amelyekből néha – a változatosság kedvéért – válogat. Lesznek köztük verselmények, amelyek nem biztos, hogy versélményekké válnak, lesznek szatirikus írások, többnyire kisebbség- és nyelvpolitikáról, lesznek visszamlékezések évtizedekkel ezelőtti élményekre (s ezekben igyekszem megőrizni nyelvjárásomat), de megfogalmazódik vélemény aktuális kérdésekről is.

Elérhető: pannonicus.blog.hu

Az eddig megjelent írások:

  • Beköszöntő + Köznapi Messiás (vers, részletek) – 2019. szeptember 1.
  • Az intëligëncs Kutyaur – 2019. szeptember 15.
  • Emberfáklya az anyanyelvért – 2019. október 1.
  • A politika trükkje – 2019. október 15.
  • A nyelvjárásru – 2019. november 1.
  • Nem csak rímmel-ámmal (játékos versek) – 2019. november 15.
  • Levél a halhatatlan Patyomkinnak – 2019. december 1.
  • A lappincsmadár – 2019. december 15.
  • Jajkuk – 2020. január 1.
  • Alulról szervezett tudás alapú társadalom – 2020. január 15.
  • A világ teremtése (Medvemesék/1) – 2020. február 1.

Új hozzászólás