Ám két okból visszaléptem: időközben a közvéleményt erősen foglalkoztatta egy közéleti szereplő esete önmaga által készített és nyilvánosságra került szexfotóival, valamint eszembe jutott, hogy mégiscsak karácsony van.

Ezért januárra halasztom az erőteljesebb retorikát, akarom mondani: erotikát, s most az előző hónapban bedobott operett és erotika témát tetézném néhány kedves olvasói észrevétellel. Talán emlékeznek, az előző írásomban a Csókos asszony erotikájáról értekeztem, s igyekeztem megfejteni, hogy mit rejt a kurázsi szó: „A te kurázsid, a te stelázsid / Szebb, mint a legszebb költemény”. Ezt ott kifejtettem. Erre érkeztek hozzászólások:

„Az egész operettirodalom tele van ilyennel.”

Például:

„Kenceficélni, boldogan élni, jobb, mint a fix szerelem.” (Mágnás Miska)

„Nem mindegy, hogy közelharcban lősz, vagy meghajolsz.” (Csárdáskirálynő)

S nekem is eszembe jutott egy a példa, de ez már nem az operett, hanem a kabaré, a kuplé világából:

Ó, Lőwinger, ó, Lőwinger,

Oly nagy benned a lőinger.

Kinek nem jó a fegyvere,

Ne hencegjen vele! (Szerző: Weinert István, 1908)

Bocsánat, ezzel – minden tudatos szándék nélkül – utalást tettem ismét a karácsony előtti, a közvéleményt borzoló esetre.

Melyből mémáradat fakadt, s az érintett nyomán pártját már el is nevezték dákópártnak.