Skip to main content

Nyelve(in)k világa konferencia Mariborban

Zágorec-Csuka Judit - 2019. 12. 09.

Rudaš Jutka tanszékvezető köszöntésébe elmondta, hogy a magyar nyelv megőrzése a kétnyelvű léthelyzetben a kultúraköziség egyik alapvető feladata, hiszen a kétnyelvű helyzetben észlelhető a kulturális minták eltérése és hasonlósága is. Ez a felismerés új szempontokat hoz létre és feltételezi a másság elfogadását, de egy világviselkedési mintát is megkövetel. Kolláth Anna, a tanszék nyelvésze a Termini kutatóhálózat magyar anyagairól tartott előadást, amelynek keretében átfogó képet adott a nyelvi határtalanítás, detrianonizáció folyamatáról a Trianon utáni időszakban a határon túli magyar nyelvben, amely a magyar-magyar kommunikációt erősíti. Szerinte a nyelv változása nem tekinthető romlásnak. A szlovén szavak bevitele a magyar nyelvbe, annak használata szimbolikus és gyakorlati  jelenség. Ezek a szavak már bekerültek az Osiris-szótárakba és gazdagítják a mai magyar nyelvet. Gaál Péter magyar nyelvi lektor a nyelv- és szótárhasználatról tartott előadásában a Maribori Egyetem lektori óráinak  tapasztalatait vette alapul. Szólt a magyar nyelv idegen nyelvként tanulásának a nehézségeiről, az egyetemi hallgatók eltérő magyar nyelvi szintjeiről, a kapcsolódó magyar kultúra jelentőségéről, amely hozzájárul a fiatalok magyar nyelvű értelmiségivé válásához. Ezenkívül beszámolt a magyar-szlovén szótárhasználati kutatásainak az eredményeiről, nevezetesen az on-line és hagyományos szótárak használatáról is a közönségnek. Szoták Szilvia, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat és az Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke  a nyelv és a gazdaság viszonyáról a kisebbségi létben címmel tartott előadást, amelyben hangsúlyozta a „nyelvi tájképek” (vagyis a nyelv vizuális megjelenésének) aktualitását  a 21. század nyelvészetében, majd felvázolta azokat a nyelvi vizsgálatokat, amelyek a múlt század 60-as, 70-es, 80-as és 90-es éveiben voltak meghatározóak. A 90-es években kezdett kialakulni és ma is fontos kutatási irányzat a gazdasági aspektus kutatása a magyar nyelvben, amely a turizmus és az idegenforgalom területére összpontosul. Nyelvészként kiemelte, hogy a nyelv nemcsak identitás, kommunikációs eszköz, hanem közjó is, amely Kazinczy óta érvényes, de a mai  globális világban még erőteljesebben érvényesül ez a szempont, hiszen a nyelvnek van piaci értéke is, a többnyelvűség pedig előny a munkaerőpiacon. A gazdasági érdek fölülírja a politikai és egyéb érdekeket is, ezért a nyelv státusa is megváltoztatható. Rudaš Jutka magyar-szlovén komparatisztikáról a fordításirodalomban adott elő. Elődásában szólt az irodalmi többrendszerűségről és a Vilenica irodalmi díj jelentőségéről Szlovéniában 1986-tól napjainkig, amely hozzájárult a kortárs magyar irodalom népszerűsítéséhez  a szlovén irodalomban, hiszen ez alkalommakkal számos magyar kortárs író, költ műveit fordították le szlovén nyelvre. Véleménye szerint, amikor létrejön a műfordítás, akkor nemcsak a nyelvet fordítják le, hanem a nyelv által megjelenített kultúrát is. A műfordításban felszínre kerülnek a problémák és a toposzok, a kulturális reáliák, amelyek egy adott nemzetre és annak a nyelvére vonatkoznak. Az irodalmtörténész Esterházy Péter Harmonia caelestis című könyvének a szlovén műfordításából hozott példákat, és ebből kiindulva adott szómagyarázatot arra, hogy mi van és mi nincsen jelen a magyar és a szlovén nyelvben, amikor a műfordítás folyamatában a műfordítóknak választaniuk kell az adott nyelvek szókincséből. Ezenkívül hangsúlyozta Esterházy szójátékait és azoknak a nehezen fordíthatóságát a szlovén nyelvben. Két egyetemi hallgató is előadott a konferencián. Zakocs Barbara II. éves magyar-szlovén MA-szakos egyetemista körképet adott az apátistvánfalvi szlovén nyelvi kultúráról. Különös tekintettel szólt a szlovén nyelvhasználatról és a kétnyelvűség jelentőségéről a település általános iskolájában. Horvat David II. éves magyar-földrajz BA-szakos egyetemista pedig Dobronak  magyar nyelvében a tájszavakról, azok használatáról szólt. Mindkét téma fontos a rábavidéki szlovén és a muravidéki magyar nyelv további nyelvművelése, anyanyelvápolása és fejlődése tekintetében.

A konferencia beszélgetéssel zárult, amelynek keretében a jelenlevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak. E sorok írja is részt vett a konferencia vitájában, amikor elmondta véleményét az előadott témákkal kapcsolatosan. A magyar nyelv napját ezzel a konferenciával ünnepelték meg a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

x