Skip to main content

Halászi Aladár: Esszék Comenius és Kazinczy életművéről

Toma Kornélia - 2019. 11. 17.

„Legyél te is ablak, fény, fogd meg az ifjak kezét, vezesd a tudás birodalmába őket…” (Halászi 2012: 50.) Bár Comeniusszal mondatja ki a könyv szerzője, Halászi Aladár ezt az intelmet, akarva-akaratlanul maga is érvényesítette, mert írásait rendre áthatja ennek szellemisége. Nem meglepő ez a sárospataki tanítóképző egykori diákjától, hiszen Comenius hatás- és bűvkörében érlelődött igazi pedagógussá. Ehhez nemcsak pataki tanulmányai járultak hozzá, hanem az az attitűd is, amellyel odafordul a XVII. és XVIII. század nagyjaihoz, Comenius és Kazinczy személyéhez, alkotásaihoz. Bemutatásuk során sokat megmutat magából is, hiszen példás alapossággal tárja föl a tudós-tanár-teológus Comenius és az író-költő Kazinczy szövegvilágát. Statisztikai méréseket végez, szöveget elemez, idézeteket sorakoztat fel, játszik a szavakkal, miáltal tudása, tehetsége, lélekállapota átsejlik mondatain.

Halászi Aladár 2002 óta rendszeresen előad a Magyar Comenius Társaság (Sárospatak) évente megrendezett tudományos felolvasó ülésén, és publikálja előadásainak anyagát a Bibliotheca Comeniana sorozatban. A Kazinczy Ferenc Társaság (Sátoraljaújhely) tagjaként pedig a Széphalom című évkönyvben osztja meg rendre olvasóival Kazinczyról és koráról szóló írásait. A 2019-ben megjelent Esszék Comenius és Kazinczy életművéről című könyv többnyire a fent említett kiadványokban korábban megjelent esszék gyűjteménye. A gyűjteményben a két nagy alkotó-példakép műveinek vizsgálata, annak eredményei rendszerré állnak össze, és többet láttatnak, mint külön-külön. Megítélésünk szerint éppen ez az igény, az egységben láttatás, a rendszerbe foglalás, az összegzés hívhatta létre az esszékötetet. Ennélfogva ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék megismerni, megérteni a kort, a hatásokat, amelyek Comenius és Kazinczy műveiben kimutathatók. Ennek az aprólékos, tudományos igényű feladatnak az eredményét nyújtja Halászi Aladár.

Előszó és utószó keretezi a művet. Egy-egy kép nyitja (Comenius, 4. o.) és zárja (Kazinczy Ferenc, 264. o.) az írások sorát. Tizennyolc esszét találunk a gyűjteményben Comeniusról, tizenegyet Kazinczyról vagy vele kapcsolatban, pl. A Magyar Nyelv Múzeumáról. Az esszék környezetében egy-egy vers (48-49, 62, 134, 146, 205. o.) és Pataki trialógus (136-142) olvasható. Nem ismeretlen műfajok ezek Halászi Aladár számára, hiszen ez az esszékötet a tizenegyedik nyomtatásban megjelent munkája, s a korábbiak között találunk verseket, aforizmákat, novellákat stb. tartalmazó köteteket is. Megannyi műfajban, sokféle nyelvi köntösben tárja tehát elénk a maga által is vallott comeniusi és Kazinczytól származó üzeneteket.

A szerző Comenius és Kazinczy világképét, munkáit mutatja be, elemzi egy-egy szempontból. Mindeközben nemcsak a múltban él, hanem a jelenre vonatkozóan is megállapításokat tesz, és arra is választ ad, mennyire időszerűek a XXI. században Comenius és Kazinczy gondolatai, eredményei. Módszeresen dolgozik, a vizsgált alkotók rendszeréből indul ki, majd egy-egy szempont szerint analizál (ezt római számokkal jelölt alfejezetekben teszi, átláthatóan), rámutat a hatásokra-ellenhatásokra, összefoglal, és feladatokat fogalmaz meg: továbbra is tanulmányozni, adaptálni Comeniust és Kazinczyt a legújabb fogalomrendszerben, terminológiában, paradigmákban. Ezáltal kijelöli az utat önmagának és a fiatal értelmiségnek.

A feldolgozott témák: Comenius és az utilitarizmus; Comenius érvrendszere; Comenius didaktikai felfogásának érvényesülése a gyakorlatban; A tudomány és a művészet határmezsgyéje Comenius életművében; A játék mint Comenius ars didacticájának attribútuma; A hit és a tudat harmonikus egysége Comenius életművében; Comenius reformátorsága; Comenius a tehetségekért; Comenius műveltségének népi elemei; Comenius kulcsszavai; Comenius esztétikai értékrendje; Comenius szövegalkotási elvei és gyakorlata; Comenius hivatkozásai; A tanulói tevékenység főbb formái Comenius korában; Comenius életművének egyetemessége; Kazinczy elődei és követői; A jövőnek nevelő Kazinczy Ferenc; Állandó és változó elemek Kazinczy levelezésében; Tövissel tűzött eszmei barátság két magyar reformer között; Születésük történelmi kora; Kazinczy önarckép szóval, tettel, hallgatással; Kazinczy Ferenc viszonya a természethez; Használni és/vagy gyönyörködtetni; Geleji Katona István, a nyelvvédő; A szép és a jó mint vezérlő elv Kazinczy életművében; Egy élő múzeum Széphalmon.

Az esszékötetet mottók, ábrák (80, 192. o.), táblázatok (78, 93, 111, 187. o.), névjegyzék (167-169. o.), jegyzetapparátus, irodalomlisták gazdagítják és teszik értékessé a kutatók számára. A lényeg kiemelése, a kinyert adatok rögzítésének módjai, a felhasznált források és irodalmak gazdagsága, a rájuk történő pontos hivatkozás sokat elárul a szerző összefüggéseket is láttató mély tudásáról, tartalom és forma iránti igényességéről. „Humanizmusa, az emberek képzéséért, neveléséért érzett felelőssége mindenen átütő késztetésként olvasható ki soraiból és a sorok közül is” (Halászi 2006: 66). Bár a szerző Comeniusról írta ezt, mi olvasók ugyanezt érezzük Halászi Aladár olvasása közben.

Jó szívvel ajánljuk Halászi Aladár esszékötetét a középiskolásoknak és tanáraiknak, a magyar szakos tanárjelölteknek és oktatóiknak, a Comenius- és Kazinczy-kutatóknak, és minden téma iránt érdeklődőnek, mert ki mit keres benne, megtalálja a számítását.

 

 

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x