Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Nyelvészet és matematika

2019.06.10.nincs hozzászólás

Ez az írás a nyelvészet és matematika kapcsolatának vizsgálatát hivatott bevezetni.

Az első rész a humán-, illetve a reáltudományok kapcsolatát vizsgálja, a második pedig olyan emberek bemutatásával támasztja alá a két tudományterület kapcsolatát, akik mindkettőben jeleskedtek.

A humán- és reáltudományok kapcsolata

A nyelvészet és a matematika közös említése sok kérdést vethet fel, hiszen a humán- és reáltudományok a közbeszédben teljesen elkülönülnek. Valakinek csak az egyik lehet az erőssége, hiszen a matematikában, fizikában számok vannak, míg a humántudományok sokkal filozofikusabbak. Mindannyian hallunk sok ezekhez hasonló sztereotípiát a mindennapjainkban. De vajon akkor mi lehet közös bennük? Ha messzebbről vizsgáljuk a kérdést, és megpróbáljuk meghatározni, hogy mi a célja mindegyik tudományterületnek, akkor hamar arra a felismerésre jutunk, hogy a minket körülvevő világ megismerése. A cél közös, akkor mégis miért alakult ki a közbeszédben az elkülönítésük? A módszertanuk miatt. Mivel a közös cél érdekében a különféle tudományok más és más módszereket alkalmaznak. A matematika a formális logika eszközeit használja, míg a humán tudományok a nyelvi logikára épülő módszerekkel dolgoznak.

Példák a két tudományterület összekapcsolódására

A teljesség igénye nélkül vizsgálódva is sok olyan személyt találhatunk, akiknek munkásságában a matematika és valamelyik humán tudomány egyszerre jelenik meg.

Az ókori görög műveltséget nézve, gyorsan szembetűnik, hogy akkor még nem volt meg a tudományoknak a mai kategorizálása. Püthagorasz egyszerre volt jelentős matematikus, filozófus, csillagász, illetve zeneelmélet-kutató. (Sain Márton 1993.)

Ha René Descartes munkásságát csak felületesen vizsgáljuk, akkor is két különböző tudományterületről találhatunk eredményeket. A Cogito ergo sum filozófia tételmondata ugyanolyan jelentős, mint matematikai eredményei: Descartes-szorzat, Descartes-féle koordináta rendszer. (Sain Márton 1993.)

Omár Hajjám (Omar Khajjám; Nisápúr, 1048. május 18. — 1131. december 4.) perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász. Nevéhez fűződik a harmadfokú egyenletek megoldása. Naptárreformot hajtott végre. A korabeli arab és perzsa költők közül az egyetlen volt, aki nem írt egyetlen kaszídát (hatalmasoknak hízelgő dicsőítő költemény) sem.

Omar Hajján perzsa matematikus és költő, aki A múlandóság mámora című versgyűjteményén kívül  matematikai munkásságáról is ismert.

Sajnovics János nyelvész, matematikus, csillagász, aki magát élete végéig matematikusként határozta meg annak ellenére is, hogy legfontosabb tudományos eredménye a Demonstratio, amelyben a magyar és a lapp nyelv rokonságát vizsgálta. (SAIN MÁRTON 1993.)

Hazai példaként hozható még Ottlik Géza, aki írói munkásságáról ismert, ám élettörténetéből tudjuk, hogy matematika-fizika szakon végzett az egyetemen. Tőle származik az alábbi mondat:„Matematika nélkül ma már nincs filozófia; filozófia nélkül nincs költészet, irodalom.”

Arra még számos példát találhatunk, a hazai, valamint a külföldi irodalomban is, amikor valamely komoly matematikai, vagy más természettudományos elmélet válik témájává egy irodalmi műnek. Ilyen például a prímszámok számszimbolikája Borbély Szilárdnál.

Szakirodalom:

Sain Márton 1993. Matematikatörténeti ABC. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

Új hozzászólás