Személyneveinkről viszonylag keveset tud a nemzetközi névtudomány, pedig hírünk a nagyvilágban neveinkkel együtt is terjed. Vannak alapkönyveink: Ladó János, Magyar utónévkönyv (Bp. 1971.), Ladó János – Bíró Ágnes, Magyar utónévkönyv (Bp. 1998.), Hajdú Mihály, Magyar becézőnevek (Bp., 1974.), Kázmér Miklós, Régi magyar családnevek szótára (Bp. 2003.), Hajdú Mihály, Általános és magyar névtan (Bp. 2003.), Hajdú Mihály, Családnevek enciklopédiája (Bp. 2010.), Hajdú Mihály, Magyar–angol, angol–magyar keresztnévszótár (Bp. 1983.).
De szükséges lenne valamelyik világnyelven vagy saját anyanyelvén kiadott magyar névtár, az olyan munka, amelyben megtalálhatjuk a helyes magyar névalakot, annak világnyelvi vagy más idegen nyelvi megfelelőjét, a rövid és pontos etimológiát, s a név köznyelvi kiejtését – magyarázza a szerző a kötet előszavában.
Hajdú Mihály ajánlásában kiemeli: „Minden két (vagy több) nyelv és nép közeledését, barátságát szolgálja… A tulajdonnevek szótára a köznevekéinél is jobban szolgálják ezt a közeledést és barátságot, hiszen éppen a nevek, a keresztnevek világítanak rá olyan hasonlóságokra vagy azonosságokra, amelyek mindkét nép történetében, hagyományában, szokásaiban megtalálhatók…”
A keresztnévszótárak az egymás mellett élő népek hagyományainak, kultúrájának kölcsönös, jobb megismerésén túl segíthetik a határokon túli kisebbségi nyelvhasználatot, személynévtervezést. Az ilyen munka híján nincs okunk megsértődni keresztneveink véletlen elírásán, helytelen értelmezésén, hibás megfejtésükön – indokol J. Kovács Magda.
Jelen könyvecske magyar keresztneveit Ladó János és Hajdú Mihály említett könyvei alapján állította össze a szerző, a névcikkek megírásakor a neveket román megfelelőikkel egyeztette, azt vizsgálta, van-e a magyar névnek román megfelelője, s ha nem volt, akkor röviden megmagyarázta a név eredetét, illetve megvilágította a tévedés okát. Pl. az Adalbert nevet gyakran azonosítják a Béla névvel, az Ágnest az Agnetával, holott az utóbbi nem is létezik a hivatalos román névrendszerben.
J. Kovács Magda hangsúlyozza, hogy mindkét utónévrendszer nevei egyediek, lefordíthatatlanok, mert az egyén neve kizárólag eredeti, anyanyelvi formában juttatja kifejezésre az önazonosságot, a személyi jogok teljes körű érvényességét. Ez mind az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, mind a Helsinkiben aláírt Záróokmány szerint alapvető emberi jog. Ha tehát a román Ioan keresztnév magyar megfelelőjeként a Jánost jelöljük meg, ez nem jelenti azt, hogy Ioan Buşiţia belényesi folklórkutató, Bartók Béla barátja nevét ezentúl Buşiţia Jánosnak is írhatjuk. Példaként éppen a János keresztnevet idézhetném a szótárból:
JÁNOS m. rom. Ioan – Ion (DOR 10), Ion (MEO 173), E. John [Ianoş]
János magyar keresztnév, románul Ion (Dicţionar onomastic românesc/Román történeti személynévszótár 10), Mică enciclopedie onomastică/Kis személynév-enciklopédia 173). Englez/angolul John – kiejtése János.
A magyar nyelvű előszó román nyelven is olvasható, szintén kétnyelvű a Rövidítések és jelek, A magyar betűk hangértéke, s A szócikkek felépítése rész, mely után a magyar keresztnevek olvashatók. A kötet második részében a román nyelvű Rövidítések és jelek után A román ábécé betűi és a hangok, amelyeket jelölnek, A román–magyar rész szócikkeinek felépítése és a Szótár található, mely után részletes Szakirodalom is segíti a keresztnevek után érdeklődő olvasókat.
Az AESZ-füzetek 1994-ben indított kiadványsorozat, melyben az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szakmai tanácskozásainak anyaga, valamint hazai és magyarországi nyelvészek, nyelvművelők munkái jelennek meg. A sorozat eddigi megjelent kötetei – tizenöt cím – zárja a könyvet.
Az ismertetés írója pedig elfogadja Hajdú Mihály véleményét: „Minden bizonnyal sokan nagy örömmel fogják használni gyermekeik nevének megválasztásakor a könyvet, s a magyar névtudományban elfogadott magyarázatai a közműveltség színvonalát is emelni fogják.”
Úgy legyen!
J. Kovács Magda: Magyarromán, román-magyar összehasonlító keresztnévszótár, Dicţionar comparativ maghiar-român, român-maghiar al numelor de botez. AESZ-füzetek 16. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2018.
Szöveggondozás: Juhász Zoltán (ELTE)
Nincs hozzászólás!