A dráma nyelvezete archaikus, bizony nem gyors olvasásra, átfutásra van szánva. Elmélyüléssel, „lassú” olvasással, kisebb kizökkentésekkel, egyes szavak, szószerkezetek végiggondolásával vagy utánanézésével ma is érthető. A Bánk bán nyelvezete nem nehézkes és nem állítja különleges feladat elé az olvasóját. A benne található szavak túlnyomó része a magyar nyelv akkor már megállapodott alapvető szókészletéhez tartozik.

A pedagógiában (éppen a magyartanításban) már a 19. században megfogalmazódott az igény a kiemelkedő műalkotások nyelvének magyarázatára.

Beke József első munkája az 1991-ben megjelent Bánk bán szótár volt. Ennek szóanyaga: 2.882 címszó. Második vállalkozása, a Zrínyi-szótár (2004) 7.824 címszót, harmadik munkája, a Radnóti-szótár 5.153 címszót tartalmaz. 2017-ben, Arany János bicentenáriumára készítette el monumentális háromkötetes Arany-szótárát, amely Arany költészetének 22.423 szavát tartalmazza. Mivel időközben a Bánk bán szótár elfogyott, és az oktatásban folyamatosan szükség lenne a használatára, Beke József úgy döntött, hogy felfrissíti az 1991-ben megjelent első kiadást a tudományos kutatás és az oktatás céljaira. Természetes, hogy ez az átdolgozás felhasználja azokat a modern eszközöket, amelyek az első kiadás munkálatainak során még nem álltak rendelkezésre.

Így természetesen megnövekedhetett ebben a kiadásban a szótárnak az a része, amely a drámában felhasznált szavak statisztikai adatait tartalmazza. Ugyancsak bővült az egyes értelmezéseket illusztráló idézetekben az író színi utasításainak közlése. Ezek a szöveg mellett mindig segítik a konkrét drámai szituáció megértését.  Az átdolgozásban sor került a szólásszerű kifejezések kiemelésére is, és megtalálhatók ezek közt a bibliai eredetű szólások pontos helymegjelölései is. Az átdolgozás módot adott arra is, hogy a dráma egyes félreérthető szituációit, valamint jelképes kifejezéseit a szokásosnál bővebb magyarázatok tegyék világosabbá. A Bán bán szótár 2900 címszava összes jelentésárnyalatainak értelmezéseit 8757 idézet, illetve lelőhely-megjelölés támasztja alá.

A szótár ügyét felkarolta az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, hogy a régies nyelvezet ne akadályozza meg nemzeti drámánk tökéletes befogadását, megértését.

Beke József (1934) Nagykőrösön Arany-kultuszban nevelkedett. Kecskeméten érettségizett, majd a szegedi egyetemen kitűnő nyelvészek (Mészöly Gedeon, Klemm Imre Antal, Nyíri Antal) iskolájának hatása fordította érdeklődését a nyelvtudomány felé. Néhány évi magyartanári működés után találkozott azzal gonddal, hogy nagy nemzeti drámánk, a Bánk bán szavai a diákok számára néhol érthetetlenek, gyakran félreérthetők. Egykori egyetemi előadója, Pásztor Emil a szintén kötelező olvasmány, a Toldi szavaiból készített értelmező írói szótárt, s ez mintát adott hasonló mű készítéséhez. Iskolai feladatai mellett végzett ötévi munkával a drámaíró születésének 200. évfordulóján meg is jelent a Bánk bán c. dráma igencsak magyarázatra szoruló szókészletét feldolgozó szótár. Ezt követte a nagy költő-hadvezér, Zrínyi Miklós összes verses és prózai magyar nyelvű művének, sőt levelének szavait feldolgozó munka, harmadik vállalkozása pedig a tragikus sorsú Radnóti Miklós költői szókincsét tartalmazó szótár volt, ez a költő születésének 100. évfordulóján, 2009-ben jelent meg. Legnagyobb munkájával, Arany János költői nyelvét feldolgozó háromkötetes szótárával Arany János előtt tisztelgett a költő születésének 200. évfordulóján, 2017-ben. E munkáját Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

Ezután fogott hozzá ¬– bevallottan utolsó ilyen tevékenységként – a keresett, de már nem kapható Bánk bán szótár bővített átdolgozásához, melyet a magyar kultúra napján mutattak be a Magyar Művészeti Akadémia székházában.

A Bánk bán szótár a Manyszi webboltjában is megvásárolható.