– Szeretlek.
– Úgy is tudod, minek mondjam, hogy szeretlek.
– Szerinted, nem szeretlek?
– Máris hozom, drágám!
– Azt akarod, hogy én menjek ki érte?
– Ideje lenne felhoznod!
– Kávézunk?
– Kávézol?
– Ittam már kávét!
– Szegény, tényleg nem volt valami vidám a gyermekkorod.
– Elég nagy bunkók voltak a szüleid.
– Most már tudom, hogy kiktől örökölted. Van igazság a mondásban: nézd meg az anyját, vedd el a lányát!
– Hangosítsam fel a zenét, úgy szereted hallgatni?
– Te hangosan szereted hallgatni a zenét?
– Túl hangosan hallgatod a zenét, nem gondolsz másokra.
– Kicsit hangos, nem?
– Hangos!
– Nagyon hangos!
– Kitakarítottam!
– Nem kellene kitakarítani?
– Mikor takarítasz már ki?
– Nem nyomod ki teljesen a tubusból a fogkrémet, nem baj.
– Miért nem nyomod ki teljesen a tubusból a fogkrémet?
– Pazarolod a fogkrémet, mert nem nyomod ki a teljesen a tubusból!
– Elviszlek Párizsba, a szerelem városába…
– Miért menjünk el otthonról? Na jó, pár órára leugorhatunk a délegyházi tavakhoz.
– Dehogy megyek el otthonról.
– Lehoznám neked a csillagokat is az égből.
– Lehoznád nekem a holnapi ruhámat?
– Lehoznám, de későn szóltál.
– Pompásan főzöl!
– Nem sós ez a leves?
– Nincs itthon valami normális kaja?
– Ezt egy picit másként látjuk drágám!
– Tévedsz, drágám!
– Hogy tudsz ekkora marhaságot mondani?
– Hozhatok még egy kis pezsgőt cicuskám?
– Behoznád a sörömet? Nem akarom félbeszakítani a meccset.
– A sörnyitót mindig elfelejted!
– Gondoltam, örülsz ennek a nyakláncnak!
– Adok ötezer forintot, vegyél magadnak valamit a születésnapodra.
– Hányadik születésnapod volt tegnapelőtt?
– Imádni való vagy ebben a csini ruhában.
– Látom, már megint vettél magadnak egy ruhát, pedig tele van a szekrény.
– Kiárusítás volt a turkálóban?
– Látogassuk meg a szüleidet, biztosan örülnének!
– Már megint a szüleidhez megyünk?
– Megint anyádéknál voltál?
– Megyünk színházba?
– Már megint színházba akarsz menni?
– Ne menjünk színházba, jobb otthon.
– Nem baj, hogy elrontottad a gépemet. Magától is elromlott volna.
– Jobb lenne, ha nem nyúlnál a gépemhez, tudod, ez munkaeszköz.
– Mondtam, hogy tartsd távol magad a gépemtől. Már a közelségedről is megzavarodnak a programok.
– Megcsináltam! Mit óhajt még az én kis szerelmem?
– Te, nem vagyok én vízszerelő!
– Te is meg tudod csinálni, vagy ha nem, hívj szerelőt!
– Vegyük meg a gyereknek, annyira akarja!
– Vedd meg a gyereknek!
– Nehogy megvedd a gyereknek!
– Édesem, téged keresnek!
– Felvennéd végre a telefonodat?
– Biztosan az anyád hív, én föl nem veszem!
– Én nem így látom, de nem baj.
– Az a baj, hogy nem így látom.
– Egyáltalán nem így látom, és ez baj!
A kaszás csönget. A férfi nyit ajtót: Jó napot kívánok! Mit óhajt? Az életedért jöttem. Életem, téged keresnek!
Nincs hozzászólás!