Most nem akarok kitérni az összes művészeti ágra, de azért – nem csak mellékesen – megemlítem, hogy a legújabb magyar képzőművészetben figyelemre méltók például Szalay Lajos tollrajzai, Gábos József kilenc részes fekete-fehér sorozata, Kováts Borbála Kert című hat részes sorozata, amelyeket mind a genezis ihletett meg. De említhetem Bogdán Árpád Genezis című filmjét is, amely a romagyilkosságok tragédiáját dolgozza fel.

A genezis a zeneművészetet sem hagyta érintetlenül. 1945-ben született meg a Genezis szvit, egy hét tételes kompozíció zenekarra, kórusra és narrátorra – több zeneszerző együttműködésével. Az ötlet Nathaniel Shilkret fejében született meg, aki minden tételre más-más zeneszerzőt kért fel. Az első tétel – Prelude – Earth was without form – megkomponálására Bartók Bélát kérte fel egy 1945. augusztus 1-jén írt levélben. A tétel zongorakivonatának 1945. szeptember 1-jére, a hangszerelésnek szeptember 20-ra kellett volna elkészülnie.

Végül is az alkotás megszületését Bartók betegsége akadályozta meg. Így lett az első tétel komponistája Arnold Schönberg. (A második tételt az ötletgazda Nathaniel Shilkret, a záró, 7. tételt Igor Stravinsky szerezte.) A szvit ősbemutatójára 1945. november 18-án került sor Los Angelesben.

Bartók és a genezis azonban a közelmúltban többször is összekapcsolódott, mégpedig a Bartók rádióban, amikor egy Bartók-mű beharangozása után a genezis nevű műtrágya reklámját sugározták. Hát, tudom, hogy élni kell, s a reklám segíthet a rádiónak is (túl)élni, de azért mégis… (vagy inkább mégse, bár de gustibus non est disputandum).