S bár a kolostori csönd, amire annyira vágyok, már itt sem mindig teljes, azért mindig jó érzés ott lenni. A szombathelyi Martineum a Szent Márton-út, egyfajta vallásos zarándokút egyik fontos állomása. S ha már zarándokút, akkor előkerül a vallási és a zarándokturizmus kifejezés. Azt kérdezik tőlem, mit gondolok ezekről.

A turizmus szó első magyar adatolt megjelenése: 1951-ből származik. A turizmussal kapcsolatos jelenségek köre nő, az utóbbi néhány évtizedben több tucat kifejezés született összetett szavas vagy jelzős szerkezetben. Egyik tanulmányomban a turizmus szó jelentésfejlődését így mutattam be:

1. [hagyományos természetjárással -> utazással kapcsolatos tevékenység + turizmus] gyalogos, kerékpáros, vízi turizmus
2. [utazással együtt járó tevékenység + -turizmus] futóturizmus, konferenciaturizmus, bevásárló turizmus
3. [(utazással nem feltétlenül együtt járó) tevékenység + -turizmus = az összetételi tagokból fölfejthető jelentéssel] ökoturizmus, termálturizmus
4. [tevékenység, cél + -turizmus = elvont, tagjaiból nehezen vagy nem értelmezhető összetétel] eutanáziaturizmus, fogturizmus
5. [tevékenység + -turizmus = pejoratív jelentés] guberálóturizmus, szemétturizmus

Látható, hogy miként távolodtunk el a természetjárástól!  Ezek után lássuk, hogy mi a különbség a vallási és a zarándokturizmus között, és hogy mit mondhatunk ezek használatáról. A nyolcvanas évek idején elhíresült medjugorjei búcsújáróhelyet sokszor emlegették a „vallási turizmus” egyik célpontjaként. Az elsőként igen szokatlanul hangzó kifejezés a búcsújárást volt hivatott helyettesíteni. Később felbukkant a kolostorturizmus kifejezés is:  „Ausztriában divattá vált a kolostorturizmus…” Népszerű szójátékos német neve: Klösterreich a Kloster és Österreich szavakból.

A turizmussal kapcsolatos szavak jelentésváltozását vizsgálva feltűnő jelenség a hagyományos vándorló, zarándokló formáktól való eltávolodás, egyfajta deszakralizálódás. A vallási turizmus és zarándokturizmus kapcsán az mondható el, hogy a vallási turizmus tágabb körű, és bizonyos fokú üzleti tevékenységet is magában foglaló kifejezés: vallásokkal, egyházakkal kapcsolatos nevezetes helyek, műemlékek stb. nem föltétlenül vallási, szakrális célból való meglátogatása. A zarándokturizmus azonban két szempontból is helytelen kifejezésnek tűnik: a zarándoklat magában foglalja a turizmus körébe sorolható elmozdulást, odamenetelt; tehát a szó tautologikus, önismétlő; jelentéstanilag: első tagja határozottan szakrális jellegű tevékenységre utal (zarándoklat, búcsújárás), amely mellett a turizmus furcsa, anakronisztikus kifejezés. Ezért a vallási turizmus kifejezést szélesebb, tágabb összefüggésben javasoljuk csak használni: vallásokkal, egyházakkal kapcsolatos nevezetes helyek, műemlékek stb. nem föltétlenül vallási, szakrális célból való meglátogatása. A zarándokturizmust kerülnénk, helyette a zarándoklat vagy búcsújárás szavakat használnánk.

Javaslatunkat így foglalhatjuk össze:

a) a vallási turizmus kifejezést szélesebb, tágabb összefüggésben javasoljuk csak használni: vallásokkal, egyházakkal kapcsolatos nevezetes helyek, műemlékek stb. nem föltétlenül vallási, szakrális célból való meglátogatása

b) a zarándokturizmust kerülnénk, helyette a zarándoklat vagy búcsújárás szavakat javasoljuk használni.