Jó ideje azonban csip-csup földi bajok nyűge kötötte gúzsba máskor oly szárnyaló elméjét, és alaposan elmaradt a közös estékről. Annyira eltűnt, hogy mentora hiányolni kezdte. Szokása ellenére tudakozódott utána, üzenetet hagyott számára a kávéházban, hogy ha már ő maga nem tud jönni, legalább küldje el hozzá a jobb kezét és a fülét. Hallván e bizarr kívánságot, a fürge filosz azonnal bejelentette magát a Reviczky téri lakásban.

– Igazán örvendek, hogy elhozta hozzám a füleit és a jobb karját, kedves barátom – köhécselt a sűrű szivarfüst mögül Mikszáth.

– Mi szüksége van a füleimre és a jobb karomra, mester? – firtatta a kétségbeesett ifjonc.

– Reméltem, hogy saját magát is elhozza velük, és meghallgatja, miért éppen a jobb karjára van szükségem.

– Mit kíván tőlem, bátyám uram? – hüledezett a megrémült bölcsész.

– Üljön csak le a szokásos helyére, a nagy füles fotelba, és hallgasson ide. Feladata van annak a karnak, nagy múltra visszatekintő hagyománya. Édes öcsém, mi másra való az ember jobb karja, ha nem arra, hogy azzal öntse poharába a bort? Szent István királyunk is azzal töltötte, őrzik is ám az ereklyét a bazilika kápolnájában.

– De mester, nem szentségtörés ilyet mondani? – emelte a kancsót a szolgálatkész filosz.

– Drága fiam, a királyok, még azok is, akiket szentté avattak, emberek voltak valaha, nem szabad ezt elfelejteni. Nem tartjuk eléggé szem előtt, hogy örömre, boldogságra vágyó, esendő lények vagyunk. A rang, a pénz, a hatalom, még inkább talán az irigység sokszor elvakítja ítélőképességünket. Az ugyebár természetes, hogy szerencsétlen sorsú, elesettebb társainkat emberszámba vesszük. De miért csak lefelé gyakoroljuk ezt? Megértéssel kellene gondolnunk a gazdagabbakra és a nézeteinkkel szöges ellentétben állókra is, akárhogyan hirdetik álszent elveiket. Ha nem értünk is egyet velük, zsigeri gyűlölet vagy a teljes mellőzés helyett próbáljuk meg őket eredendő mivoltukban látni. Akár hiszi, akár nem, én magam embernek tekintem még a kritikusokat és a politikusokat is. Erre koccintsunk most, szüret idején.