Skip to main content

Dante (újra)fordítása

Blankó Miklós - 2017. 09. 14.

Babits Mihály fordítását minden középiskolásnak kezébe kellett vennie, e tolmácsolásban ismerte meg sok generáció az Isteni Színjátékot. Babits saját költői stílusát, szóhasználatát erősen alkalmazta a fordításkor. A költő célja nem a szöveghű Dante-fordítás volt, hanem a mű költeménnyé tétele, sőt a költészet legmagasabb fokaira való emelése.

A Nádasdy-fordítás nagyon éles váltást jelent a csaknem száz éven át közismert babitsival szemben. A szinte bibliai erejű művet Nádasdy igyekezett minél érthetőbben fordítani, ahogy a 2016-os kiadás előszavában írja: „Dante művének lényege nem a gyönyörködtetés; sokkal inkább a mesélés, a tanítás, az értékőrzés, a példákkal való figyelmeztetés.” A szöveg pontos visszaadására, a közérthetőségre törekszik, a művészi erő csak másodlagos. A fordítás nem titkolt célja, hogy az 1321-ben megfogalmazott tanításokat, bölcsességeket, illetve a Színjáték üzenetét átadja a 21. századi magyar olvasóközönségnek.

A két fordítás (előbbi Babitsé, utóbbi Nádasdyé) közötti különbséget jól mutatja például a Pokol 2. énekéből (4348.) vett, Vergilius küldetéséről szóló részlet:

»Ha jól értettem fontoló szavad meg«, –
felelt a nagyszivű költőnek árnya –
»lelkedben téged gyávaság ragadt meg,
melynek az embert meg-megcsapja szárnya,
hogy tisztes szándékától visszaretten,
mint félős bestiát ijeszti álma.«
 
»Ha jól értettem a szavaidat
– felelte a kiváló ember árnya –,
kishitűség béklyózza lelkedet;
ez gyakran fékezi le az embert,
hogy dicséretes céljától eláll,
ahogy torz árnytól meghőköl a vad.«

Babits a költőiségnek rendelt alá mindent, a szórendet bátran cserélte fel, míg Nádasdy igyekezett követni saját korának nyelvi formáit, ezáltal sokkal könnyebben érthető fordítást adott ki a kezéből.

Nádasdy Ádám a IV. nyelvésztáborban hallgatja a Dante-összeállítást (2017. június, kép: Balázs Géza)

Hasonlóképpen kirajzolódik ez a különbség a Pokol 17. énekének (9199.) részletében is, mely a szörnyeteg hátán való utazást örökíti meg – ismét Babits, illetve Nádasdy tolmácsolásában:

„Feltelepedtem a két nagy lapocka
közé s ha kihozhattam vón’ egy árva
hangot, így szoltam volna: »Fogj karodba.«
De ő máskor is javamra válva
segített másban is, mihelyt felültem,
átkulcsolt most is karjaiba zárva
s szólt: »Geryon! mozoghatsz már az ürben!
De gondolj rá, hogy a terhed szokatlan
és lassan ereszkedj le, tág gyürűkben.«
 
„Fölszálltam hát a szörny vállára én is;
szólni akartam, de elment a hangom,
s csak hittem, hogy kimondom: Tarts erősen!
Ám ő, aki már máskor is segített
vészhelyzetekben, most, amint fölültem,
két karjával szorosan átölelt,
és így kiáltott: »Indulj, Geryon!
Apránként süllyedjünk, jó nagy körökben!
Ne feledd: szokatlan a rakomány!«”

 

Nádasdy a könyv első lapjain, bevezetőként – szépirodalmi szövegeknél egészen rendhagyó módon – részletes értelmezési segítséget nyújt. A szerzőről és a címről, a versformáról, a cselekmény időbeli vázáról és Dante korának eseményeiről ad tartalmas információkat a befogadó számára. Az Isteni Színjáték érthetőségének érdekében erkölcsi és teológiai beosztásokat is közöl (a hét fő jellemhibát, a hét jellemerőt, a nyolc boldogságot stb.). Magát a szöveget is sűrűn ellátta jegyzetekkel, sőt számos illusztrációval színesítette azt, melyek többnyire vagy az éppen olvasott cselekményeket foglalják össze vázlatosan, vagy pedig a helyszínek térképét, metszetét ábrázolják. A szövegértelmezést ezek vizuális úton segítik elő. A 2016-os kiadás utolsó részét pedig a mutató adja. A műfordító összegyűjtötte a versszövegben szereplő tulajdonneveket, és megjelölte mellettük, hogy azok mely szöveghelyeken találhatóak.

A maga korában is rendkívül jelentősnek számító és elismert, a 20. század első negyedében elkészült Babits-féle Isteni Színjátéknak az olvasása és a megértése igazi küzdelmet jelent, s ez sokakat elrettentett a kézbevételtől is.  Nádasdy Ádám egy újfajta, modern olvasási élményt kínál, nem vesz el a dantei mű sokrétűségéből, és a nehézségében rejlő varázsából, azonban mégis befogadhatóbbá teszi azt.

 

Felhasznált irodalom:

Dante: Isteni Színjáték. Ford. Nádasdy Ádám. Magvető Kiadó. Budapest, 2016.

Dante: Isteni Színjáték. Ford. Babits Mihály. Talentum Kiadó. Budapest, é. n.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

x