Babits Mihály fordítását minden középiskolásnak kezébe kellett vennie, e tolmácsolásban ismerte meg sok generáció az Isteni Színjátékot. Babits saját költői stílusát, szóhasználatát erősen alkalmazta a fordításkor. A költő célja nem a szöveghű Dante-fordítás volt, hanem a mű költeménnyé tétele, sőt a költészet legmagasabb fokaira való emelése.

A Nádasdy-fordítás nagyon éles váltást jelent a csaknem száz éven át közismert babitsival szemben. A szinte bibliai erejű művet Nádasdy igyekezett minél érthetőbben fordítani, ahogy a 2016-os kiadás előszavában írja: „Dante művének lényege nem a gyönyörködtetés; sokkal inkább a mesélés, a tanítás, az értékőrzés, a példákkal való figyelmeztetés.” A szöveg pontos visszaadására, a közérthetőségre törekszik, a művészi erő csak másodlagos. A fordítás nem titkolt célja, hogy az 1321-ben megfogalmazott tanításokat, bölcsességeket, illetve a Színjáték üzenetét átadja a 21. századi magyar olvasóközönségnek.

A két fordítás (előbbi Babitsé, utóbbi Nádasdyé) közötti különbséget jól mutatja például a Pokol 2. énekéből (43–48.) vett, Vergilius küldetéséről szóló részlet:

Babits a költőiségnek rendelt alá mindent, a szórendet bátran cserélte fel, míg Nádasdy igyekezett követni saját korának nyelvi formáit, ezáltal sokkal könnyebben érthető fordítást adott ki a kezéből.

Hasonlóképpen kirajzolódik ez a különbség a Pokol 17. énekének (91–99.) részletében is, mely a szörnyeteg hátán való utazást örökíti meg – ismét Babits, illetve Nádasdy tolmácsolásában:

 

Nádasdy a könyv első lapjain, bevezetőként – szépirodalmi szövegeknél egészen rendhagyó módon – részletes értelmezési segítséget nyújt. A szerzőről és a címről, a versformáról, a cselekmény időbeli vázáról és Dante korának eseményeiről ad tartalmas információkat a befogadó számára. Az Isteni Színjáték érthetőségének érdekében erkölcsi és teológiai beosztásokat is közöl (a hét fő jellemhibát, a hét jellemerőt, a nyolc boldogságot stb.). Magát a szöveget is sűrűn ellátta jegyzetekkel, sőt számos illusztrációval színesítette azt, melyek többnyire vagy az éppen olvasott cselekményeket foglalják össze vázlatosan, vagy pedig a helyszínek térképét, metszetét ábrázolják. A szövegértelmezést ezek vizuális úton segítik elő. A 2016-os kiadás utolsó részét pedig a mutató adja. A műfordító összegyűjtötte a versszövegben szereplő tulajdonneveket, és megjelölte mellettük, hogy azok mely szöveghelyeken találhatóak.

A maga korában is rendkívül jelentősnek számító és elismert, a 20. század első negyedében elkészült Babits-féle Isteni Színjátéknak az olvasása és a megértése igazi küzdelmet jelent, s ez sokakat elrettentett a kézbevételtől is.  Nádasdy Ádám egy újfajta, modern olvasási élményt kínál, nem vesz el a dantei mű sokrétűségéből, és a nehézségében rejlő varázsából, azonban mégis befogadhatóbbá teszi azt.

 

Felhasznált irodalom:

Dante: Isteni Színjáték. Ford. Nádasdy Ádám. Magvető Kiadó. Budapest, 2016.

Dante: Isteni Színjáték. Ford. Babits Mihály. Talentum Kiadó. Budapest, é. n.