Köszönetet mondok mindannyiunk nevében az elkészített szótárakért, különösen az Arany születésének bicentenáriumára elkészített csodálatos háromkötetes Arany-szótárért.

A nagykőrösi család gyermeke Cegléden született 1934. június 6-án. Az alföldi város az irodalom iránti érdeklődésének meghatározó indítást adott.  A polgári fiúiskola nevelése Arany János költői és nagykőrösi éveinek bemutatásával az ifjú embert egy életre elkötelezetté tette a költészet és a magyar nyelv iránt. Az iparos család a kecskeméti kereskedelmi iskolát választotta a gyermek számára azért, hogy minél előbb keresethez és önálló életkezdéshez juttassa. Kiváló magyartanára iránytűként mutatta számára a pedagóguspályát. 1952-ben kezdte meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar nyelv és irodalom szakán, ahol az országosan is elismert Mészöly Gedeon – a nagykőrösi református főgimnázium egykori diákja – nyelvészprofesszor lett a példaképe. 1956-ban kezdett tanítani Kunszentmártonban, majd 1964-ben feleségével Kecskemétre költözött, és a Bányai Júlia Gimnáziumban lett a magyar nyelv és irodalom tanára. 31 év pedagógusi szolgálatából 22-t igazgatóhelyettesi megbízatásban töltött.

1973-tól 1991-ig a Katona József Társaság vezetőségi tagja volt. A társaság ezen időszakának történetét is feldolgozta. Elsőként a Bánk bán-szótárt (2882 címszó) készítette el, amit a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Toldy Ferenc-díjjal jutalmazott. Kovács Sándor Iván professzor felkérésére állította össze a Zrínyi-szótárt (6882 címszó), amely több mint tíz évig készült és 2004-ben jelent meg. Az évtizedek alatt feldolgozott művekből a kiválasztott szavak eleinte cédulákon, majd írógépen, az utóbbi időszakban számítógépen gyűltek betűrendben, és kerültek pontos feldolgozás után a szótárba. Tanulmányait, nyelvészeti írásait közölte a Magyar Nyelvőr, a Magyar Nyelv és az Irodalomismeret című folyóirat. Számos elismerés kísérte alkotómunkáját: Kiváló Pedagógus, Kecskemét Városért Oktatási Díj, Pilinszky-díj, az Év embere-díj Kecskeméten.

Egyetemi tanulmányai alatt mélyen megérintette Radnóti művészete, amely meghatározta következő kutatási területét. 2009-ben, háromévi kitartó és gondos munka nyomán elkészült a Radnóti-szótár, majd 76 évesen, 2010-ben hozzákezdett az Arany-szótárhoz. Beke József napirendjéhez következetesen ragaszkodik a mai napig: munka – étkezés – séta, és e három ismétlődve tart este hétig, amikor „leteszi a lantot”.

Szomorúan tapasztaljuk, hogy régi szavaink ízes hangulata eltűnőben van. Nyelvünk gazdagodása, az új szavak születése mellett érdemes és fontos figyelnünk a régi kifejezések megőrzésére is. Beke József mindent megtett azért, hogy a hozzá legközelebb álló költő, Arany János születésének 200. évfordulójára elkészüljön eddigi legnagyobb nyelvészeti munkájával. A háromkötetes Arany-szótár 3016 oldalon, 22423 címszót tartalmaz. Arany János költői nyelvének a szókészletét az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ támogatásával jelentette meg. A rendkívüli munka segítése mellett a kiadással járó teendőket az Anyanyelvápolók Szövetsége vállalta fel.

Beke Józsefet régóta foglalkoztatta a kérdés, hogy milyen nyomot hagyott a magyar irodalom költőóriásának műveiben a környezet, a nagykőrösi világ, ugyanakkor a versek témáján túl a nyelvi forma még inkább érdekelte.

Arany mókás felköszöntőjében így írt Mentovich Ferencnek, a kőrösi tantestület tréfacsinálójának: „Ezeket szörzötték egy hideg szobában. / János mester egyik, Arany mostanában.” Arany a Toldi kéziratához képest a későbbi kiadásokban javításokat alkalmazott: „csepegjen>csöpögjön, felett>fölött, felverte>fölverte” stb. Talán e változtatásokat a kőrösi ö-ző nyelvi környezet hatására tette? Aligha. Inkább motiválta a változatosság – írta Beke József egyik cikkében.

Arany személyiségéhez hasonló az övé, a csöndes és elkötelezett munka jellemzi. Szigorú napirendje mellett fáradhatatlan lendülettel és hittel tevékenykedett és tevékenykedik ma is a magyar nyelvészet és irodalomtörténet ügyéért. Írásaival és szótáraival a nyelvében élő nemzetét szolgálja. Kérdezhetnénk, miért?

Mindezek fényében személyes meggyőződésem is, hogy Beke József tanár úr méltó a Magyar Örökség-díjra. Köszönetet mondok mindannyiunk nevében az elkészített szótárakért. Isten adjon egészséget és további boldog éveket egy újabb szótár elkészítéséhez!

Elhangozott a díj átadásakor 2017. június 24-én.