A koncepciónak több célja van. Alapvetően az, hogy a Komi Köztársaság területén élő minden lakosnak tanítsák a komi nyelvet. A komi anyanyelvűek számára oly módon, hogy elősegítse a saját kultúrában való elmélyülést, az oroszok számára pedig azzal a céllal, hogy a komi kultúra megismerésével gazdagodjék történelmi-kulturális világképük, ezzel is hozzájárulva a toleranciához, a kultúrák közti dialógushoz.

A koncepcióra (és főleg annak megvalósítására) azért is szükség van, mert a koncepció elfogadásának időpontjában a Komi Köztársaságban mindössze 76 óvodában csupán 2893 komi anyanyelvű gyermek számára biztosítanak foglalkozásokat az anyanyelvén. A nem komi anyanyelvűek számára komi nyelvű foglalkozásokat 108 óvodában tartanak 5762 gyermeknek.

A koncepció megállapítja, hogy az óvodákban a komi mint anyanyelv oktatásáról áttérnek a komi mint államnyelv oktatására, ami lényeges különbség. Ennek egyebek között – az állam asszimilációs politikáján túl – az lehet az oka, hogy – s ezt a koncepció is megállapítja – nincsenek kompetens pedagógusok, nincs megfelelő anyagi-technikai háttér, nincs pénz a megfelelő szakmai anyagok kiadására és nincs együttműködés a családokkal.

A bölcsődékben és az óvodákban 2 hónapos kortól 5 éves korig a komi nyelvű gyermekek esetében minden foglalkozás komi nyelven zajlik, 5-7 éves korban több témakörben (megismerés fejlesztése, beszédkészség fejlesztése, szociális-kommunikatív fejlesztés) viszont már orosz nyelven. (A nem komi anyanyelvűeknek 4 éves kortól tanítják a komi nyelvet.)

Ami az iskolai oktatást illeti, a koncepció elfogadásának időpontjában az iskolák 97%-ában (330 intézmény) a diákok 62%-a (58570 diák) mint tantárgyat tanulja a komit, ebből anyanyelvként 72 iskolában 3684 diák (évről évre csökkenő számban, aminek oka az urbanizáció, a városba költözés), nem anyanyelvként 258 iskolában 54.886 diák. A komi nyelvű órák megoszlása:

a komi anyanyelvűek esetében:

a nem komi nyelvűek esetében:

a komi irodalom óraszáma (komi anyanyelvűeknek):

(A nem komi anyanyelvűeknek az 1-11. osztályig tartanak kurzust a komi irodalomról.)

Látható, hogy a középiskola utolsó két évfolyamában egyáltalán nincsenek komi nyelvű órák. A komi anyanyelvű tanulók átlagban heti négy órában találkoznak anyanyelvükkel. (Érdekes volna tudni, heti hány órában foglalkoznak idegen nyelvvel.)

A komi nyelv megfelelő szintű iskolai oktatását ugyanazok a káros tényezők korlátozzák, mint amilyenek az óvodai foglalkozások esetében is.

A koncepcióban javasolják, hogy változtassanak a komi mint anyanyelv és mint államnyelv oktatásának módszerén. A nem anyanyelvűek esetében át kell térni a grammatikai módszerről a kommunikatív módszerre.

A kétnyelvűségre nevelő programokat a Finnország–Oroszország Társaság fogja össze, szintúgy a finnugor nyelvek és kultúrák modernizálására irányuló tevékenységet.

A koncepcióhoz néhány megjegyzés:

– a nyelv csak akkor marad fenn, ha széleskörűen használják,

– a széleskörű használathoz szükség van az anyanyelv teljes körű iskolai használatára, azaz minden tantárgy anyanyelven történő oktatására, ez a feltétele a szükséges – tudományos, műszaki, társadalmi stb. – terminológia elsajátításának, vagyis annak, hogy az anyanyelvet az említett területeken is lehessen használni, s ne kelljen – mint ahogy a mai gyakorlat mutatja – áttérni az orosz nyelvre,

– ennek a komi nyelven megvannak a feltételei (a NH – Collegium Fenno-Ugricum Terminologia scholaris programjának eredményeként).

Az anyanyelv széles, vagy helyesebben: teljes körű használatának igénye és elősegítése fel sem merül a koncepcióban, ami ezért – a deklarációk ellenére – a komi nyelv visszaszorulását/visszaszorítását segíti elő.