A nagyapa, Lebovics Miksa és unokája, Lebovics Ernő a szülők hazaérkezését várják, mindhiába. Eközben a lakást ellepik a legkülönfélébb figurák, akik a legifjabb Lebovicsot az életben körülveszik, és együttesen akadályozzák, hogy megtalálja identitását, vagyis felnőjön. A darabban a megszokott lineáris cselekményt a szimultán váltja fel.

Kornis Mihály Halleluja című darabját mutatta be a Gárdonyi Géza Színház. Anger Zsolt második rendezése egykori tanára, Kornis Mihály műve, amelyet a színház stúdiószínpadán láthatott a publikum. (Forrás:Terasz.hu)

 
A neurotizált társadalom képviselőinek a szövegeiből, szövegeléséből, visszaemlékezéseiből, fantáziálásaiból áll össze a dráma. Az asszociációsorok, az igazi és állátomások, valamint a banalitást árasztó közhelysorozatok a jellegzetes magyar átlagéletről tudósítanak. Nyelvileg tehát igen változatos és sokrétű a dráma, amellyel sajátos világot képez le, és tár elénk, már-már a bolondokházát idézi a legváratlanabb és a legképtelenebb helyzeteivel, mondataival. Az eszement és a való vibrálása, összjátéka nem véletlen. A kaotikus világot mindenféle verssel, mondókával, dalszöveggel, emlékkönyvverssel, reklámmondattal és még sok egyéb nyelvi klisével adja vissza az író. Így például az egyik főszereplő, ifjabb Lebovics a János bácsi a csatában dal ismert soraival lép be, majd egy sajátosan átalakított részlet következik a Csókos asszonyból:

Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem
Petőfi így szavalá
De ő is elterült, egész alákerült
Házasság járma alá
Asszonykám, adj egy kis kimenőt.

Petőfi másutt is felidéződik a szövegköziség (intertextualitás) segítségével, A falu végén kurta kocsma két versszaka a Petőfié is meg nem is:

Presszós nyanya, zaccos virág!
Konyakot kér a társaság!
Négycsillagost üsse kavics
Csillagos az éjszaka is.

 Megcsörren a lopott ablak
Másodszor is kopogtatnak:
„Csend legyen már, duhaj népség
Túlkiabálják a tévét!”

Majd következik váratlanul és minden átmenet nélkül egy emlékkönyvversike:

Ha szerelemtől hevülsz, ülj a jégre – lehűlsz!

A nyelvi játék is megjelenik az egyéni szóalkotási móddal megalkotott ragozási versben:

Én ekelek
Te keregsz
Ő gyeleg.

A reklámrigmusok sajátos színt visznek a nyelvi palettára:

Még a nap is mikor felkel
Doxa órát néz az reggel.

A kifordított, átalakított ellenreklám pedig így hangzik:

Reggel, délben Ovenál
Estére nincs foga már!

Ugyanez dalba ágyazva pedig ekképpen hangzik, pontosabban dalolódik:

Az a stramm, az a stramm, kinek protézise van, kinek protézise van.

A hivatali helyzet Eisemann–Dalos: Bástyasétány 77-ből idéződik fel:

Kartársaim, lássuk be, hogy vannak még hibák!
Ámde úgyis kijavítunk minden galibát!
Még mielőtt el nem évül
Hóna alá nyúlunk végül
A kiadmány hiteléül
Kelt mint fent.

Mindezeken kívül elhangzik a komédiában úttörődal (Zengjen a dalunk, pajtás), nóta (Száz forintnak ötven a fele), operett (Snejder Fáni), mozgalmi dal (Bunkócska), tangó, és még sorolhatnám tovább. S végül a szereplők közösen énekelik a nyitódal refrénjét: Glóri, glóri halleluja…