Skip to main content

Százszázalékos katarzisemelés: A szocialista zsargon a színpadon

- 2016. 04. 25.

A főszereplő Sas Kálmán, Sas elvtárs, ahogy hangzott akkoriban a tekintélyt parancsoló titulus, az Aeroimpex igazgatója, s miközben eljutott a ranglétra legfelső fokára, s egy nyugati, frankfurti kiküldetésben bízik, aközben a felesége és a szeretője között őrlődik, hánykolódik. Képmutató életet él, s mind a munkahelyén fontos feladatának, mind a nőknek megfelelni vágyás vezérli. Így például az is fontos teendő, hogy szeretője kérésére beszóljon telefonon a „belkerre”, hogy jutányos áron vásárolhasson jugoszláv bútorokat.A komédia mulatságos bonyodalmak közepette mutatja be, hogy nem jó dolog, ha valaki vezető beosztásban megfeledkezik a múltjáról, és természetétől idegen életstílust próbál utánozni. Mindeközben természetesen Lenin-összest kellene tanulmányoznia, erről azonban kiderül a keresése során, hogy a tévéállvány alatt van négy kötet magasítónak.

Ha azt mondom, hogy a marxista egyetem és a klinkertégla összefüggésbe hozható, először hihetetlennek tűnik. Íme, egy részlet ennek bizonyításaképpen, mire volt hasznosítható a felsőfokú iskola, konkrét és átvitt értelemben. Sas elvtárs a feleségét, Marát így biztatja az akkoriban státusszimbólumnak számító hétvégi ház építése kapcsán:Édesem, a klinkertégláknál nincs fontosabb, égetőbb gondunk. Beszélek az ottani gyárigazgatóval, együtt jártunk marxista, esti egyetemre.

Az egyik párbeszédben a feleség emlékezik vissza a régi lakásukra, bamba férjének címezve a megrovást, magyarázva, hogy miért kellett átköltözniük: Csak felfogtam, hogy mi illik a rangodhoz. A beosztásodhoz. Gondold el, a józsefvárosi földszintes lakásba meghívni valakit a kollégáid közül. Vagy egy külföldi ügyfelet. Hm! A lichthof szomszédságában.

A lichthof bizonyára sokaknak ismeretlen szó, magyarul világítóudvar, egyfajta belső udvar, emeletes házak aknaszerű szűk udvara, amelyre a mellékhelyiségek ablaka nyílik. Szolgálhatja a szellőztetést is (pl. a konyha, fürdőszoba, mellékhelyiség mellett, mögött vagy előtt), ez esetben néha nem több egy függőleges, szűk udvarnál vagy aknánál az épület belsejében. Szolgálhatja azonban a környező helyiségek természetes fényellátását is (ezért is világító) – ilyenkor általában nagyobbra méretezik.

book_pic ujszavakborito
Burget Lajos: Retró szótár, Balázs Géza: Új szavak, kifejezések

 

A 70-es évek közepén a pénz értékét mi sem mutatja jobban, mint az egyik díszletező munkás következő mondata: „Most mi is elteszünk havi száz forintot a bankba.”

S ugyanő visszaemlékezik a közelmúltra egy mozgalmi dallal: „Sződd a selymet, elvtárs, selyemből lobogót!”

Úgy vélem egy-egy ilyen színházi előadás megbeszéléssel együtt a diákoknak akár egy komplex történelemórával is felérhet. Azonban most a politikai zsargonnál időzzünk még el egy keveset! Még pontosabban a szocializmus zsargonjánál.

Természetesen némileg stilizált és egyben túlzó formában a drámai szövegekből is megismerhetjük. Hamvai Kornél Szigliget című darabjának eseményei a Szigligeti Alkotóházban 1953-ban játszódnak, amikor Sztálin halála közeleg, a Rákosi-rendszer sziklaszilárd. Ebben megjelenik a buta apparatcsik gondnokfigurája, Darányi, aki „szószólója” eme zsargonnak. Íme, a korszellemnek megfelelő, pontba szedett utasításai:

„Első pont. Az író kartársak égve felejtik a villanyokat a folyosókon. A gondnokság részéről én oltogatom. Az árampocséklással aláássuk a népgazdaságot. Ennek értelmében a turnus idejére áramfelelőst jelölünk ki.

Második pont. Az alkotóházba beutalt írók a nyugati sajtó látogatása alkalmából felajánlást tesznek. Miszerint. Az irodalmi termelés fokozása érdekében munkaversenyt hirdetünk. Művenként egy helyett két katarzis. Százszázalékos katarzisemelés.”

Annak irodalmi részletezésétől tekintsünk el, hogy Darvas József 1971-ben született Pitypang című vígjátékában miért alkalmazta a szocialista zsargont, inkább annak jellemzőit figyeljük! A műben a cél többek között egy tsz-melléküzemág létesítése a csőd elkerülésének érdekében. Egy szállodáé. Pelyva János téeszelnök viszont a szocialista erkölcsöt félti. Mire

Fellegi Ábel, a  „vándor apostol”, alias szélhámos ekképp replikázik: „Elvtársam! Máma, az új gazdasági mechanizmus korában ez másképpen néz ki. A világban folyik egy szexuális forradalom… és a mi struktúránk… már úgy értettem, a szállodai struktúránk ezt nem ismerte még fel…” Később ezt így folytatja: „Ma már másképpen nézzük ezeket a dolgokat, elvtársam! Az osztályharc éles szakaszán túljutottunk. Végső győzelemmel, elvtársam! Az uralkodó osztályt mint osztályt szétvertük, megsemmisítettük. Egyes egyedeit miért ne hasznosíthatnánk a szocializmus építése szempontjából?”  Hiszen lehettek belőlük káderek vagy káderinák ‒ folytathatnánk a gondolatot. Természetesen káderek a szó pejoratív vagy gúnyos értelmében: érdemtelenül magas beosztásba, helyzetbe került személy. Akik a káderdűlőn laktak, ugyancsak bizalmas, gúnyos jelentésben véve a szót: a pártállam idején magas beosztású vezetők lakta városrész. A káderina szó pedig nincs is, de ki tudja, lehet, mégis volt annakidején.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

x