A fél évszázados magyar nyelv hete történetének áttekintése és megírása nem pusztán emlékezés. Fontos a magyar nyelvművelés történetének dokumentálása szempontjából. De ha böngésszük a hozzá kapcsolódó dokumentumokat (meghívókat, kiadványokat, újságkivágásokat), akkor egy hosszabb történelmi korszak (1967—2016), vagyis a szocializmus időszakának „fénykora”, majd lassú hanyatlása, a rendszerváltozás izgalmas átmenete, valamint az utána következő átalakulás elemzésre váró eseménysorával állunk szemben.

 

Dokumentumok

Ha végigtekintünk a fél évszázad eseményein, megdöbbenünk: hogy mennyi mindenről nem tudunk. Jórészt még az események résztvevői sem. A dokumentumok összegyűjtése is nehézfeladat  volt. Az OSZK nem tudott a segítségünkre lenni, holott elvben kisnyomtatványokat is gyűjtenek. Grétsy László az első három és fél-négy évtized meghívóiból, Magyar Nyelvőr-beli, Édes Anyanyelvünk-beli beszámolóiból gyűjtötte össze az információkat. Az utolsó másfél-két évtized eseményeinek dokumentálásában már a birtokomban lévő meghívók, füzetek segítettek. A TIT központi irodája is készséges volt, de kiderült, hogy az első évtizedekből szinte semmi irat, meghívó, fénykép nem maradt. Elképzelhetetlen, hogy a magyar nyelv hete országos megnyitóiról ne készültek volna felvételek – ám ezek felkutatása nem sikerült. Az interneten keresgélve az elmúlt húsz évből már akad egy-egy meghívó, füzet, fénykép, ám a keresési találatok nagyon esetlegesek, a dokumentumok adathiányosak.

A magyar nyelv hete rendezvénysorozata 1967-ben indult. A teljes ötven évet ismerő tanúk száma csekély. Köztük van a kezdeményező Grétsy László, aki sok adattal segített. Lőrincze Lajos már két évtizede nincs közöttünk, de az 1980-as években több alkalommal is cikkekben értékelte a magyar nyelv hete rendezvénysorozatát. A kezdetektől fogva részt vesz az eseményeken Wacha Imre, aki az eseményekkel kapcsolatos körkérdésünkre hosszabb emlékezéssel válaszolt. Nem tudtuk már megkérdezni Deme Lászlót, Szépe Györgyöt, pedig biztos nagyon sok mondanivalójuk lett volna. A szervezésben az utolsó évekig fontos szerepet játszó Szűts László egy évvel ezelőtt hagyott itt bennünket. Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy korunk eseményeinek dokumentálásával is sokkal gondosabban kellene foglalkoznunk.

Az összegyűjtött anyag sok szempontból fogható vallatóra. Tanulságos áttekinteni, hogy mikor hol volt a magyar nyelv hete. (Ezt most már megtehetjük.) Mely tájegységek maradtak ki? Mennyire Magyarország-központú volt, és még a rendszerváltás után sem tudott igazán a határon kívülre hatni. (Igaz ott folyamatosan voltak hasonló vagy más típusú anyanyelvi rendezvények.) Mely közéleti személyiségek, politikusok vállaltak részt a magyar nyelv hete megnyitásában, vettek részt a rendezvényen? Egyszer (2008-ban) nyitotta meg a hetet hivatalban lévő államfő: Sólyom László. Volt köztársasági elnökként Mádl Ferenc többször személyesen megtisztelte a rendezvényt. Egyszer (2000-ben) hivatalban lévő miniszterelnök is ott volt a megnyitón: Orbán Viktor. Az MTA elnökei több alkalommal is vállalták az esemény megnyitását. Művelődési, oktatási miniszterek, államtitkárok többnyire fontosnak tartották, hogy személyesen köszöntsék a rendezvényt. A 2016. évi ünnepi rendezvényen Áder János köztársasági elnök vállalta a fővédnökséget.

Nyelvtudományi szempontból különösen érdekes az előadók névsora. Mennyire tudta ez a rendezvény átfogni a nyelvtudományt: a budapesti, akadémiai nyelvészeket, az egyetemek-főiskolák nyelvész tanárait, valamint középiskolai tanárokat, irodalmárokat, írókat, szerkesztőket? Volt időszak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Nyelvtudományi Intézet vezető tisztségviselői (elnökök, igazgatók) természetesnek vették, hogy ilyen rendezvényeken előadjanak, majd (leginkább a rendszerváltozás után) ez a buzgalom gyengült, s mára csaknem megszűnt. Az elmúlt negyedszázadban – az események tanúsága szerint – a nyelvtudomány kettészakadt: vannak (főleg akadémiai) nyelvészek, akiknek eszükbe se jut ilyen rendezvényen részt venni, mások pedig (inkább egyetemeken, főiskolákon dolgozó nyelvészek) erőn felül vállalnak ilyen szerepet. De még ennél a kérdésnél is fontosabb: kiket ért el a magyar nyelv hete? Az ünnepi megnyitókon az adott város, megye vezetői tisztségviselői mellett főleg értelmiségiek, tanárok és diákok vesznek részt. A legtöbb előadás iskolákban zajlik: főleg középiskolákban, de általános iskolákban is. A magyar nyelv hete legfontosabb közege: az iskola, s talán legfontosabb műfaja: a rendhagyó nyelvtanóra. Szükség is van rá, mert a magyartanárok zöme nem nagyon szereti a nyelvtanórát, szívesen fogad ilyenkor vendégelőadót.

A 2009. évi magyar nyelv hetéhez tájnyelvi vetélkedő is kapcsolódott 
(Széphalom, kép: Szigeti Sándor)

 

Módszerek

A magyar nyelv hete történetének áttekintéséből egy másik fontos tanulság is adódik: az ismeretterjesztés módszere és a módszer változása. Az induláskor, 1967-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat működésének a csúcsán van. Az országban mindenhol pezseg az ismeretterjesztés: iskolákban és közintézményeknél, vállalatoknál, üzemekben, de még a katonaságnál és börtönökben is vannak ismeretterjesztő előadások; virágzik a József Attila Szabadegyetem, az emberek még fizetni is képesek azért, hogy egy-egy előadásra vagy előadássorozatra eljárjanak.

A magyar nyelv hete sorozat is fizetős rendezvényként indult! Az 1968. évi (második) rendezvény meghívóján olvasom: „Jegyek 4.- Ft-os árban a TIT Jegyirodában (VI., Lenin krt. 96.) és a helyszínen kaphatók.” És ezeken a fizetős rendezvényeken sok ember jelent meg.  Pedig a témák nem voltak föltétlenül bulvárosak, bár azért arra is volt törekvés. Ki tudná ma megmondani, hogy az 1968-as magyar nyelv előadásai mennyire érték el az akkori hallgatóság ingerküszöbét? Népünk és műveltségünk a szavak tükrében (Hadrovics László) – ez talán igen, mert a szavak története általában izgalmas. A gépek a nyelvtudomány szolgálatában (Papp Ferenc) – talán ez is, mert a korszakban a technikai fejlődés mindennapi beszédtéma volt (motorizáció, automatizálás, űrhajózás).Grétsy László előadáscíme is fölkeltette az érdeklődést: A szónoklástan múltja, jelene és jövője – éppen azért, mert akkor már 20 éve, azaz 1948 óta nem volt benne az iskolarendszerben a retorika. Gulya János előadása (Mióta beszélünk magyarul?) szintén olyan téma, amelyről mindenki szeretne tudni, vagy éppen megvan a maga határozott véleménye. És Kovalovszky Miklós előadáscíme: Miért szép? (A stíluselemzés szempontjai) – emlékezzünk csak a Miért szép? könyvsorozatra. Volt azután Édes anyanyelvünk címmel nyelvhelyességi ankét (Lőrincze Lajossal és Grétsy Lászlóval), ennek sikerében sem kételkedhetünk. A meghívók, műsorfüzetek tanúsága szerint a szervezők mindig törekedtek az igényességre, a változatosságra és az érdeklődés felkeltésére. A szigorúbban tudományos témák mellett mindig voltak a mindennapokhoz kapcsolódó nyelvi-nyelvészeti előadások. Kiemelhetők például a diáknyelvet vagy a szlenget elemző, bemutató előadások – ezek a tapasztalatok szerint mindig érdeklődést keltenek. Folyamatosan terítéken voltak az adott korszak, év jellemző nyelvi jelenségei. De hiányokról is beszámolhatunk. Nem nagyon szerepeltek a gyermeknyelvvel, a családi nyelvműveléssel, a nyelv és folklór kapcsolatával, az interkulturális kommunikációval kapcsolatos előadások, s ahogy közeledünk korszakunk felé, úgy maradtak el az elméletibb jellegű témák (nyilván azért is, mert a túl elméletieskedő előadások nem vonzzák annyira a közönséget).

 

A magyar nyelv hete 1967–2016. Áttekintés
(Összeállította: Grétsy László és Balázs Géza)

1. 1967. Budapest

2. 1968. Budapest (ettől az évtől már egy-két megyében voltak rendezvények)

3. 1969. Budapest

4. 1970. Budapest (50 előadás)

5. 1971. Budapest – Győr: „Nyelv és nyelvészet a tudományos technikai forradalom idején” (Ekkor vetődött fel az a javaslat, hogy a hétnek mindig legyen egy ún. központi rendezvénysorozata, s ennek színhelye ne csak Budapest lehessen, hanem más város, illetve megye is. 1971-ben Budapesten és Győrben párhuzamosan, összehangoltan zajlottak le a központi rendezvények, de ugyanekkor már Szegeden, Szabolcs-Szatmár megyében is voltak magyar nyelv heti előadások.

6. 1972. Csongrád megye, Szeged, A Magyar Nyelvőr megjelenése 100. évfordulója jegyében

7. 1973. Nógrád megye: „Anyanyelv és gondolkodás”

8. 1974. Veszprém és Budapest

9. 1975. Hajú-Bihar megye: „Közéletiség, beszédmód, nyelvi műveltség”

10. 1976. Szabolcs-Szatmár megye: „Az anyanyelv az ember életében”

11. 1977. Somogy megye: „A sokszínű magyar nyelv”

12. 1978. Csongrád megye: „Nyelvünk mai állapota és ennek irodalmi tükröződése”

13. 1979. Békés megye

14. 1980. Bács-Kiskun megye

15. 1981. Budapest: „Társadalmi fejlődés és nyelvi magatartás” (220 előadás)

16. 1982. Zala megye: „Életünk és a nevek”

17. 1983. Fejér megye

18. 1984. Komárom megye

19. 985. Baranya megye

20. 1986. Borsod-Abaúj-Zemplén megye: „Nyelvhasználat és társadalmi felelősség” (473 előadás)

21. 1987. Jász-Nagykun-Szolnok megye

22. 1988. április 18-29. Vas megye: „Ember – nyelv – táj”

23. 1989. Heves megye

24. 1990. Szolnok megye

25. 1991. Győr-Sopron megye: „Beszéd és érintkezéskultúra mai társadalmunkban”

26. 1992. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: „A stílus maga az ember”

27. 1993. Pest megye, Vác: „Anyanyelvünk a hírközegekben”

28. 1994. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

29. 1995. Bács-Kiskun megye: „A beszéd nyelvi és nem nyelvi elemei”

30. 1996. Jász-Nagykun-Szolnok megye: „Anyanyelvünk 1100 éve”

31. 1997. április 21—29. Békés megye: „Veszélyeztetett anyanyelv”, köszöntő: Konter László (Jókai Színház igazgató), Pap János (Békéscsaba polgármestere), nyitó előadás: Grétsy László: A veszélyeztetett anyanyelv

32. 1998. Somogy megye: „Anyanyelvünk a márciusi forradalom óta”

33. 1999. április 12—17. Nógrád megye „Nyelvünk esélyei a harmadik évezredben”. Megnyitó: Puszta Béla (Salgótarján polgármestere), Becsó Zsolt (Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke), Hámori József (miniszter), előadás: Grétsy László: Nyelvünk esélyei a harmadik évezredben

34. 2000. Hajdú-Bihar megye: Elődeink nyelve utódaink ajkán”

35. 2001. március 30—április 27. A 160. éves a TIT rendezvénysorozathoz kapcsolódva: Jász-Nagykun-Szolnok megye: „Anyanyelvünk esélyei és távlatai az Európai Unióban”. Köszöntő: Tőkéczki László, Hámori József, Grétsy László. A tudományos ülésszak előadói: Balázs Géza, Kemény Gábor, Szűts László, Wacha Imre, Zimányi Árpád. (50 előadás) 160 éves a TIT

36. 2002. március 18-25. Somogy megye: „A szaknyelvek megújításáért”. Köszöntő: Gyenesei István (Somogy Megyei Közgyűlés elnök), Szita Károly (polgármester), Vizi E. Szilveszter (MTA és TIT elnök), Megnyitó előadás: Grétsy László: Nemzetösszetartónk, az anyanyelv

37. 2003. április 23—május 7. Békés megye: „Az informatika hatása nyelvhasználatunkra”. Köszöntő: Varga Zoltán (megyei közgyűlés), Pap János (Békéscsaba, polgármester), Magyar Bálint (miniszter), előadás: Balázs Géza: Az informatika hatása a nyelvhasználatunkra

38. 2004. Borsod-Abaúj-Zemplén megye: „Hagyomány és megújulás nyelvünkben”

39. 2005. április 5. Vas megye: „A nyilvános megszólalás kultúrája”. Megnyitja: Bozóki András miniszter, előadók: Deme László: A nyilvános megszólalás kultúrája; Balázs Géza: Magyar nyelvstratégia

40. 2006. május 3. Heves megye: „Egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta”. Megnyitó: Mádl Ferenc köztársasági elnök, Vizi E. Szilveszter, a TIT elnöke, Sós Tamás (Heves Megyei Közgyűlés), Nagy Imre (Eger város polgármestere), Hauser Zoltán (EKF), előadások: Balázs Géza: „A magyar nyelv elé mozdításáért” – Magyar nyelvstratégia, Varga Gyula: Nyelvünk az Európai Unióban.

41. 2007. április 18. Bács-Kiskun megye: „Őrzők, vigyázzatok a strázsán! – A nemzeti hagyományok őrzésének fontossága”. Díszvendég: Kodály Zoltánné. Köszöntő: Zombor Gábor (Kecskemét polgármestere), Bányai Gábor (Megyei Közgyűlés elnöke), megnyitó: Vizi E. Szilveszter. Előadók: Balázs Géza: Nyelvi hagyományőrzés, Szécsi Gábor: Nyelv és gondolkodás a megújuló médiatérben, Alföldyné Dobozi Eszter: Kodály Zoltán nyelvészeti munkái

42. 2008. április 23. Széphalom, a Magyar Nyelv Múzeuma avatóünnepélye, a magyar nyelv hete megnyitó rendezvénye. Köszönt: Ódor Ferenc (B-A-Z Megyei Közgyűlés elnöke), a múzeumot felavatja: Sólyom László (köztársasági elnök), a magyar nyelv hetét megnyitja: Vizi E. Szilveszter (MTA elnök)

43. 2009. április 24-25. Széphalom, A 43. magyar nyelv hete „a magyar nyelv éve” alkalmából, kapcsolódó rendezvény: Kárpát-medencei magyar diákok tájnyelvi vetélkedője és konferencia a magyar tájnyelvek helyzetéről és szerepéről. A magyar nyelv hetét megnyitja: Kiss Jenő akadémikus és Mezey Katalin, az Írók Alapítványa képviseletében.

44. 2010. Vas megye: „Szótól szóig – lélektől lélekig” Megnyitó: Vizi E. Szilveszter, Kovács Ferenc (Vas Megyei Közgyűlés, Czeglédy Csaba (Szombathely), Gadányi Károly (NYME), előadók: Balázs Géza: A nyelvi öröm, Pusztay János: Haza – identitás – nyelv, Bősze Péter: 10 éves a Magyar Orvosi Nyelv

45. 2011. Győr, a Szép magyar beszéd versenyhez kapcsolódva

46. 2012. április 23-27. Vas megye: „A magyar nyelv mint hungarikum”. Megnyitó: Majtényi László (Vas Megyei Közgyűlés), Czetter Ibolya (NYME SEK), előadás: Balázs Géza: Nyelvünk idegen tükörben, Kiss Gábor: A magyar valóság tükre szavainkban, Dede Éva: Amit a pszichológus lát a magyar nyelvben

47. 2013. április 23. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum: Médianyelv 2013. Minta vagy tükör? Köszöntő: Juhász Judit és Baranyay László. Előadások: Adamikné Jászó Anna (Retorika és nyelvművelés), Aczél Petra (Médiaretorika), Balázs Géza (Sajtónyelv – médianyelv: hagyjuk vagy fejlesszük?)

48. 2014. április 16. Szombathely: Nyelv – táj – nyelv. Előadások a Nyugat-magyarországi Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének, a nyelvjáráskutatás egyik bázisának 50. születésnapjához kapcsolódva

49. 2015. április 16. Pápa, Református kollégium: „Nemzetben él a nyelv”: 100 éve született Lőrincze Lajos

50. magyar nyelv hete, 2016. április 11-12. Sárospatak—Széphalom. Fővédnök: Áder János köztársasági elnök