Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

A rendszerváltás komédiája
Színház és nyelv 14.

2015.11.25.nincs hozzászólás

Félreértés ne essék, a rendszerváltás komédiája címmel egy színházban eddig még nem játszott művet szeretnék mogyoróhéjban bemutatni, s nem pedig e korszakalkotó történelmi esemény politikai iróniáját adni.

Természetesen úgy, hogy egyúttal a rendszerváltó pártoknak a komédiában olvasható, sajátos retorikáját emelem ki. Ugyanakkor tudnivaló, hogy az alábbi sorok kevésbé értelmezhetőek az 1980-as évek közepén születetteknek, hacsaknem behatóan tanulmányozták a közelmúlt történelmét.Mondhatjuk, hogy kordokumentum, ugyanakkor sajátos mű Spiró György Legújabb Zrínyiász című komédiája. A darabot a Vígszínház rendelte meg, és be is akarta mutatni, azonban a szerző megmakacsolta magát, és nem engedte, mert úgy látta, hogy 1992-re a magyar közélet szereplői méltatlanná váltak arra, hogy színpadra kerüljenek. A mű – amely 1991-ben született – mintegy menet közben ábrázolja a rendszerváltozást, Mikszáth híres művéhez csatlakozva, az Új Zrínyiászt felidézve, annak a bátorságával avatva szereplőkké a néven nevezett politikusokat (Antall Józseftől Kis Jánosig, Horn Gyulától Kupa Mihályig, Orbán Viktortól Paskai Lászlóig és tovább). A történet alapja természetesen az, hogy Zrínyi és vitézei feltámadnak, s belecsöppennek a nagy változásba, rendszerváltozásba Magyarországon. Íme, Für Lajos hogyan kommentálja az eseményt: „…ez nem támadó, hanem védekező feltámadás, mondhatom, hogy felvédekezés. Mindent el fogunk követni, hogy a béke megóvásának érdekében hamarosan az erdélyi származású Hunyadi János és Hunyadi Mátyás is feltámadjon.”

S megjelennek a műben a többpártrendszer első politikai kánonjai, azaz szólamai, sajátos nyelvi képződményei. Íme, a kisgazdáké Zsíros Géza tolmácsolásában: „A Kisgazdapárt ezeregyszáz éve vallja, hogy lesz magyar feltámadás.”

A darabban Pető Iván, az SZDSZ nevében ekképp nyilatkozik: „Az SZDSZ elvben minden feltámadást támogat, amennyiben az a jogállamiság kritériumait kielégíti. …Nem támogatjuk viszont a múlt feltámasztására tett kísérleteket, ezért az úgynevezett feltámadásban nem veszünk részt.”

Következzék a Kereszténydemokrata Párt, Surján László nyilatkozata a komédiában: „A kereszténydemokraták nevében hálámat fejezem ki, amiért a kereszténység magyar mártírjai éppen ezt a korszakot látták jónak a feltámadásra. Hisszük, hogy ez a feltámadás nem az utolsó. Egészségügyi miniszterként elmondhatom, a magyar betegek egyetlen reménye eddig is a feltámadás volt, ezek után még inkább az lesz.”

A feltámadás eseményét a Fidesz részéről Orbán Viktor a következőképpen kommentálta: „A kormánynak, ezúttal is kiderült, hogy nincs fantáziája. Kossuthot vagy Széchenyit is feltámaszthatták volna, de nem merték. … A Fidesz úgy döntött, hogy a maga részéről Petőfit és József Attilát fogja feltámasztani. „

És végül az akkori kormányzópárt, az MDF nevében Kónya Imre frakcióvezető közölte a párt álláspontját: „Erről álmodoztunk egykor a kerekasztal körül. Mi biztosak vagyunk benne, hogy a feltámadottak hús-vér emberek, vérek a vérünkből, magyarok a magyarok közül. Az ellenzék persze tagad, áskálódik, furkál, irigykedik, ez a dolga.”

Radnóti Zsuzsa a mű utóéletét illetve ekképp vélekedik: Azóta több év telt el. Van, aki már nem él a szereplők közül, sokan fényévnyire kerültek egykori önmaguktól, és a darab izzó, harapós jelenéből ma már félmúlt lett. A szereplők erkölcsi megítélését az idő és a közvélemény úgy-ahogy elvégezte, s így egy tehetséges, pontos előadásban minden a helyére kerülne.

S végezetül azt kell még elmondani, hogy ez az előadás azonban csak fejben születhet meg mindazok számára, akik elolvassák a komédiát, hiszen ez az egyetlen Spiró-darab, amit könyvdrámának nevez maga a szerző is.

Új hozzászólás