Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

A nyelv határai és a biciklizés Tetten ért szavak 79.

2015.11.10.nincs hozzászólás

Ősszel, a hagyományos Szarvas Gábor nyelvművelő napokon a nyelv határairól fejtették ki véleményüket a nyelvészek. Közismert mondása Wittgensteinnek, a jeles nyelvfilozófusnak: „Nyelvem határai, világom határai”.

Vagyis a nyelvi kifejezés határt szab gondolatainknak. Vannak nem verbalizálható, nyelvileg ki nem mondható gondolatok. Számos cselekvésünket nem tudjuk leírni, elmondani, de végre tudjuk hajtani.

Kedvenc példánk erre a nyakkendő megkötése. Tessék kérem szavakkal elmagyarázni valakinek, hogy hogyan kell egy nyakkendőt megkötni. Ha nem mutatjuk, aligha fog sikerülni. Ha mutatjuk, akkor se mindig. Azután ott van a cipőfűző: mondjuk el szavakkal, hogy hogyan kell a cipőfűzőt bekötni. Mostanában egyébként van egy új módszer, divat, hogy a cipőfűző ne látszódjék, ezért megkötés után begyűrik a cipő és a zokni közé. És az is divat, hogy a sportcipők cipőfűzőjét nem kötik be, ennek éppenséggel oka lehet az is, hogy valóban valaki nem tudta elmagyarázni az illetőnek, hogy hogyan is kell a cipőfűzőt bekötni. De vissza a nyelv határaihoz: vannak tehát cselekvéssorok, amelyeket egyszerűen nem tudunk pontosan elmondani. Ilyen a takács-csomó kötése… Hogy az milyen? Ne kérdezzék. Én sem tudom. De van ennél egyszerűbb is, például a biciklizés. Kedves Hallgatónk hogyan tanult meg biciklizni? Úgy, hogy elmondták? Aligha. Mert valahogy fizikailag így kellene leírni a biciklizést: „A kétkerekű biciklit a biciklizőnek egyensúlyban kell tartania, egyébként a bicikli eldől. Az egyensúlyt csak mozgással, előrehaladással lehet elérni, úgy, hogy a bicikliző folyamatos, apró oszcilláló (ide-oda) kormánymozgásokat kell végeznie miközben előrehaladás céljából tekeri a pedált. Ha ezeket az apró mozgásokat valami megakadályozza, például valaki megfogja a kormányt, akkor a biciklista elveszíti egyensúlyát és felborul.”

Ezt a kis szöveget részben Palo Alto-i pszichoterapeuta-csoport könyvéből vettem. Ők ugyanis ezzel az apró mozgásokkal végzett előrehaladással adnak tanácsot a konfliktusok megoldására: „Ahhoz, hogy egy bizonyos viselkedésmód fennmaradjon (vagyis stabil maradjon), valamilyen alsóbb szinten változásoknak kell zajlaniuk, mégpedig szükségszerűen.”

De most térjünk vissza nyelvhez, vagyis a cselekvéssorok pontos leírásához. A sportközvetítő egyik feladata, hogy a rádióhallgatóknak leírja, milyen cselekvéssorok zajlanak a pályán. Ekkor keletkeznek ilyen mondatok (Balog Lajos kiskunhalasi tanár találta őket Bács-Kiskun megyei lapokban): becsúszva Bebetóhoz továbbított, aki lerázta Gengliczki Gergőt, majd 6 méterről a vetődő Balogh alatt jobbal a kapu bal oldalába rúgta a labdát…” Hogy is volt? Továbbít, leráz, majd 6 méterről a vetődő Balogh alatt jobbal a kapu bal oldalába rúgja? Nem tudom elképzelni, akárcsak a biciklizés leírása alapján a biciklizést… Egy újabb részlet: „Takács Tamás két méterről a bal talpával továbbította a labdát, amely átpattant Tujvel felett, a kapus estében belekapott ugyan, de teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon.” Ez már világosabb, de itt nyelvi hiba van: A kapus estében belekapott ugyan, de teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon. A kapus haladt át a gólvonalon? Ráadásul teljes terjedelmével? Wittgenstein azt is írja, hogy amiről nem tudunk beszélni, arról hallgatni kell…

Új hozzászólás