Mennyivel könnyebb a helyzete annak, aki a nyelv vagy az anyanyelv hasznáról értekezik. Tudósok, írók, költők sora teszi ezt, és csak nagyon kevesen merészelnek arról beszélni, hogy miért károsak az anyanyelvek, s azonbelül a magyar nyelv… Szerencsére ma már vannak ilyen bátor emberek, és nemcsak hangoztatják ezt, de igyekeznek tenni is azért, hogy lebontsák a nyelvi sokszínűséget… . Naponta igyekeznek egy-egy szót kiiktatni, egy-egy grammatikai jelenséget előbb kerékbe törni, majd pedig elfelejteni. Ha belenézünk egy internetes fórumba, akkor meggyőződhetünk arról, hogy a választékos nyelvhasználat káros, valamiféle úri hobbi, finomkodás, körülményeskedés, egyszóval fölösleges – sokkal egyszerűbben is meg lehet oldani a kommunikációt.

Nemcsak a nyelv lehet kártékony, de a nyelvművelés is. Herman Ottó örömmel tűzné fel egy gombostűre a nyelvművelőket, vagy ha nem őket, akkor a bogaraikat…

Herder nem gonoszságból jósolta meg a magyar nyelv végét, hanem csak látta a tendenciákat. Ha akkor Kazinczyék nem állnak ellen, s nem kap erőre a magyar nyelv, nem polgárosodik, nem modernizálódik, akkor ma legföljebb faluszéleken beszélnének valami hasonló nyelvet, s az ország föltehetőleg német nyelvű lenne. Milyen jó lenne, sóhajtozik egy nyelvész, mennyivel európaibbak lennénk. Sőt, mehetnénk tovább is: mennyivel könnyebb lenne az élet Magyarországon, ha egyenesen az angol, a világangol lenne a hivatalos nyelv…

Az anyanyelveknek van hasznuk, de ez a haszon eltörpül az anyanyelvek kára mellett: a kár pedig az, hogy a nyelvek falakat húznak az emberek közé, elválasztják őket.

Bizony, az anyanyelvek nagy károkozók. Mennyivel egyszerűbb lenne az élet a Földön, ha mindenki egy nyelvet beszélne – ahogy az lehetett is az emberiség hajnalán. Azután jött Bábel, a bábeli nyelvzavar, és az emberek elkezdtek mindenféle más nyelvet beszélni, s azóta nem értik meg egymást.

Ha egy nyelvet beszélne pl. Európa, akkor minden egyszerűbb lenne: az EU-ban nem kellene tolmács és sok száz keresztül-kasul való félrefordítás, nem kellene nyelvet tanulni (egyes becslések szerint a tanulásra fordított idő 30%-a a nyelvtanulásé), nem kellene nyelvvizsgát tenni és persze hamisítani, s könnyebben megszerezhetővé válna a diploma is.

A nagy nyelvek beszélői már ma sem nagyon tanulnak nyelveket, ők tudják, mi a jó.

Tűzzük ki tehát célul a hasznos egynyelvűséget. Legyen egyetlen nyelv a Földön, s akkor nagyon sok fölösleges kiadástól megkímélnénk magunkat. Már csak azt kell eldönteni, hogy melyik legyen ez az egyetlen nyelv. Hadd tegyem meg a javaslatot.

Természetesen a magyar.

Több okot is tudnék rá mondani: 1. nagyon régi nyelv, 2. befogadó nyelv, 3. könnyebb megtanulni, mint a kínait, 4. latin betűket használ, 5. nincsenek különleges artikulációjú hangjai, 6. számos szava benne van a világnyelvekben, úgymint gulyás, huszár, csákó és természetesen a kocsi, 7. a magyar kis világnyelv, írja Czigány Lóránt is, szinte mindenhol a világon vannak magyarok, 8. a legfontosabb találmányokhoz magyar tudósok kötődnek.

Most már csak el kell fogadtatni másokkal is. Egyelőre úgy áll a helyzet, hogy 5700 nyelv szeretne világnyelv lenni. Már csak 7 milliárd embert kell meggyőzni az igazunkról…