Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Miért beszéljenek az udmurtok udmurtul?
Levelek a Borostyánkőútról 12.

2014.04.1.nincs hozzászólás

Még 2004 szeptemberében történt.

Előzményként annyit, hogy 2004 augusztusában a finnugor népek Tallinnban rendezett világkongresszusán, amelyen Észtország, Finnország és Magyarország államelnökei is részt vettek, politikai botrányt kiváltó plenáris előadást tartottam az oroszországi finnugor népek jövőjéről. Ebben – csupa oroszországi forrásból véve az adatokat – többször hangsúlyoztam, hogy Oroszországban erőteljes oroszosítás folyik, aminek évszázados hagyományai vannak.

A kongresszust követően meghívtak Finnországba, ahol egy konferencián kellett beszélnem hasonló kérdésekről. Az előadást követően a finn rádió kért tőlem két interjút, egyet a finn, egyet pedig az orosz nyelvű adás (ott ilyen is van) számára. Ez utóbbinak a riportere, nem kis provokatív éllel föltette a kérdést, miért kell az udmurtoknak udmurtul beszélniük, amikor mindnyájan tudnak oroszul. Erre én azt válaszoltam – talán nem kevésbé provokatívan –, hogy miért kell oroszul beszélni, amikor az egész világ angolul beszél. Hozzátettem, hogy az orosz nyelv a Szovjetunió szétesése után tért vesztett, az egykor mintegy 240 milliós közösség 140 millióra csökkent, a kivált közép-ázsiai köztársaságokban a fiatal nemzedék már nem oroszul, hanem az adott államnyelven (kazahul, kirgizül, tadzsikul stb.) fog beszélni, a birodalom perifériáján lévő, azóta az EU tagjaivá vált országokban – köztük hazánkban is – megszűnt a kötelező orosznyelv-oktatás. Maga az orosz nyelv is gyors ütemben amerikanizálódik, egyre több az angol/amerikai szó, a cirill betűs reklámokban egyre gyakrabban látni latin betűket, a fiatalok – főképpen a divatos informatikában dolgozók – egyre inkább használnak valamiféle angol nyelvváltozatot.

Válaszom, természetesen, nem az orosz nyelv ellen szólt, hanem a nagyhatalmi gőg diktálta szemlélet ellen, amelyik a nyelveket mennyiségi alapon osztályozza, s tartja az egyiket fontosnak, a másikat jelentéktelennek. Minden nyelv alkalmas arra, hogy kielégítse az adott beszélő közösség nyelvi igényeit. A körülmények változásával jelentkező új nyelvi igényeket a közösség természetes módon kielégíti, hiszen a nyelv fejlődik, illetve – speciális szókészletet igénylő területeken – fejlesztik. Ehhez azonban nem csupán szakemberekre van szükség, hanem arra is, hogy maga a közösség igényelje anyanyelve széleskörű használatát, s azt a politika is – és ne csak szavakban – tegye lehetővé.

Csakis így tartható fenn a világ nyelvi gazdagsága, benne a soknemzetiségű, soknyelvű államoké is.

Új hozzászólás