Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Tanuljunk idegen neveket (is)!
Levelek a Borostyánkőútról 11.

2014.03.1.nincs hozzászólás

Külföldi nevekről és kiejtésükről

Névtelen

Grúzia neve Georgia a nyugati és a régi magyar forrásokban. Alakilag egybeesik az USA egyik tagállamának nevével, ám a kiejtésben különbözik. Ezért ütköztem meg, amikor egy magyar politikus egy szerződés aláírása kapcsán ’dzsordzsá’-ról beszélt.

Az ilyen esetek ritkaságszámba mennek. Annál gyakoribbak a külföldi, főként ritkábban használt nyelvű személyek neve körüli – tudatlanságból, igénytelenségből fakadó – tévesztések. Máig előttem van egy több évtizeddel ezelőtti eset: a televízió sportriportere szenvedett, hogy ki tudja ejteni egy neves finn sportolónak, Juha Väätäinen-nek a nevét. Väätäinen 1971-ben 5000 és 10.000 méteren nyert a Helsinkiben tartott Európa Bajnokságon aranyérmet. Akkoriban még telexen küldték meg a híreket, s azokon – a táviratokhoz hasonlóan – az ä (azaz a nyílt e hangot, lásd magyar nyelvjárásokban például az ember ’embër’ szó első e-jét) ae-ként jelölték. Így azután el lehet képzelni, mit szenvedett a riporter, amíg a vaeaetaeinen alakban írott szót betű szerint kiejtette.

Amúgy is gond van a zárt és a nyílt e idegennyelvbéli megkülönböztetésével. Vannak nyelvek – ahogy vannak magyar nyelvjárások is –, amelyekben e két hangnak jelentésmegkülönböztető szerepe van. Nem mindegy, hogy az angolban bäd-et (bad) ’rossz’ vagyí bed-et (bed) ’(virág)ágy’ mondunk, hogy közismert idegennyelvből hozzam a példát.

Umea-Sweden

2014-ben a lett főváros és egy észak-svédországi város, Umeå tölti be az Európa kulturális fővárosa tisztet. Erről annak rendje s módja szerint tudósított a rádió is. Hallhattuk, hogy a bemondó szerint umea a svéd város neve, miközben helyesen körülbelül így hangzik: ümeó. Gyakrabban előforduló nevek esetében a bemondók, riporterek többnyire helyesen járnak el. A szintén svéd Göteborg város nevét szinte helyesen ejtik, amikor jöteborgot mondanak, még helyesebb volna, ha jöteborj-ként ejtenék.

Az idegen nevek hangsúlyával pedig akkor vannak bajok, ha az megegyezik a magyaréval – tehát első szótagra esik. Ilyen a finn nyelv is.

Ha nincs elfogadott magyar neve egy városnak (pl. Wien – Bécs, Leipzig – Lipcse stb.), akkor törekednie kell az eredeti kiejtésre, s nem hasraütésszerűen. Ez néha utánajárást igényel, de ennyi igényességet elvárhatunk. Mint ahogy mi is elvárjuk, hogy a külföldiek is helyesen ejtsék ki a magyar neveket.

Új hozzászólás