Ott van ilyen lap, tudod, az a faros lemez. (Bögyös lemez jobb lenne.)

Hallottam, hogy érdekes hangot ad a gép, és akkor látom, hogy el van törve a propel. (Minek végig kimondani a propellert? Nem érünk rá.)

Nem őszinték, az ember háta mögött beszélnek, titkolóznak, megy a sumbuk. (A susmus és a humbug közös gyermekéről beszélt.)

Tüsszög, allegóriás a parlagfűre. (A költők korán hapciznak.)

– Van termékenyíthető üsző?
– Van, persze, az előbb ott állt a sarokban.
– Fülszáma?
– Azt már nem tudom.
– Ajjaj, az nem egy traktor, hogy még mindig ott parkoljon…

– Itt ez a három tehén, a középsőt kellene elkülöníteni.
– Melyik a középső?
– A háromból szerinted melyik a középső?

– Üszők ettek?
– Igen, adtam nekik nádat.
– Milyen nádat?!
– Hát azt, ott, abból a bálából.
– Az nem nád, hanem kukoricaszár. A nádtól már megfulladtak volna.

– Esztétika szakra jár az ismerősöm.
– És, mi lesz, ha végzett, esztétikus?

Ma is fejtünk egy hektárnyi tejet. (Még jó, hogy nem öntötték széjjel a hatvan literes földterületen.)

Láttam, nagyon megnőtt a gaz, a bokrot, amit a múltkor metszettem, megint vághatom, olyan lacifántos lett. (Utána hátha petifántossá változik.)

– Fáj még?
– Á, nem nagy ügy, egycsont beforr. (Kettő nehezebben, az biztos.)