Ha valaki keresne,
felmentem az internetre
Bementem egy file-ba,
ez még nem is fájna
De ha úgy megviccel,
hogy épp rám klikkel
Azt én ki nem bírom,
lesz belőlem ikon…
s kijövök nyomtatásba.
(Petőcz András: Internet-vers)

Bevezetés

Az internet részben tömeg-, részben magánkommunikáció. Hatására egy új nyelvi minőség, nyelvi létmód jött létre (vö. Balázs 2006: 104–106). Jelen munkám a népszerű közösségi oldal, a Facebook üzenőfalára írt bejegyzéseket vizsgálja. Feltételezésem szerint rengeteg kapcsolatra utaló (fatikus) „szöveggel” találkozunk, valamint a bejegyzések az ún. másodlagos írásbeliséghez tartoznak. Vizsgálatom célja ezt igazolni vagy cáfolni.

Anyag és módszer

Elemzésem anyagát a saját üzenőfalamon megjelenő, ismerőseim által írt bejegyzések képezik. A számadatokat az 1. számú táblázat tartalmazza. A szövegeket az eredeti formájukban közlöm. A megfigyelést 2011. november végétől 2012. január elejéig végeztem. Az üzenőfalra naponta (esetleg többször is) írók az alacsonyabb iskolai végzettségűek köréből kerülnek ki. Ez átlagosan napi tíz üzenetet, általában 1-2 soros (1-2 szavas) rövid bejegyzést jelent. Elsősorban rájuk jellemző a rengeteg nyelvhelyességi hiba, a szlenges szókészlet, a nyelvi agresszió (a dolgozat nyelvi példáinak nagy része tőlük származik).
Figyelemre méltó, hogy az iskolai végzettséggel arányosan nő a nyelvi normának való megfelelés igénye. A magasabb végzettséggel rendelkezők ritkán ejtenek helyesírási hibát, inkább elütésekkel találkozhatunk. Iskolázottságtól függetlenül szinte mindenki használ a (bejegyzés tartalmának megfelelő) emotikus jelet és gyakran nyilvánítja ki tetszését a like (lájk) gomb használatával.

Számítógépes kommunikáció

Az 1940-es években megjelenő számítógép („elektronikus agy”) az 1990-es évektől a modern társadalom minden részletére hatással van. Jelentősen átalakította a társadalmak információs és kommunikációs rendszerét (Rosengren 2004: 163). A tömegkommunikáció klasszikusnak nevezhető alapmodellje az ún. „egy forrás–sok befogadó”- modell (rádió, televízió, sajtó stb. által közvetített kommunikáció). A számítógépes hálózati kommunikáció alapvető jellemzője, hogy rajta keresztül sok ember léphet kommunikációs kapcsolatba sok emberrel (Terestyéni 2006: 233–234).Az internet lehetővé teszi az egymástól nagy távolságra lévő kommunikációs partnerek hang, írott szöveg vagy kép alapú (vagy ezek kombinációja) kommunikációját. A kommunikációs folyamatban részt vevők kapcsolata lehet: közvetett–közvetlen, egyirányú–interaktív, személyes–személytelen, vezetékhez kötött–mobil, egyidejű–osztott idejű. Az interneten keresztül folytatott kommunikáció a korábbi technikai eszközöket (postaszolgálat, telefon, rádió, televízió, sajtó stb.) együttesen működteti (Ropolyi 32–33).

Az internet (1990-től nevezzük így) az 1960-as évektől kezdődően több Egyesült Államok-beli számítógép-hálózatból fokozatosan alakult ki. A számítógépek közötti kommunikációt a kezdetekben tudományos és katonai célokra alkalmazták, majd fokozatosan a „civil” felhasználók számára is elérhetővé tették. Mára a közszolgálati és a személyközi kommunikációs szituációk fontos szereplőjévé vált (Rosengren 2006: 123). Ropolyi (2006: 34) internetfilozófiai értekezésében ezt írja: „… az Internet egy számítógépekből összeállított önfejlődő, komplex technikai eszköz, ami adottságaiból adódóan egyrészt meghatározott szerepet játszik a napjainkra jellemző kommunikációs folyamatokban, másrészt alapvető emberi értékek, relációk és törekvések befogadására, megjelenítésére, megőrzésére és működtetésére alkalmas kulturális közeg.” Balázs Géza (2004: 44–55) pragmatikai szempontú kommunikáció és tömegkommunikáció definíciója az internetes kommunikációra hatványozottan érvényes: „A tömegkommunikáció több, mint tömegtájékoztatás, több mint hírközlés… A kommunikáció… nem hírszolgálat, nem pusztán információtovábbítás. A kommunikáció cselekvés, viselkedés, magatartás. A tömegkommunikáció is a cselekvésünket, viselkedésünket, magatartásunkat befolyásoló tényező, ez életünk, életmódunk része.”

Az új kommunikációs térben új műfajok (médiumok, szövegtípusok) jöttek létre: e-mail, csevegőfórum, vitafórum, blog, ismeretségi hálózatok stb. (vö. Balázs 2004: 44–55). A továbbiakban a közösségi oldalakon belül az ismeretségi hálózatokkal, azon belül a Facebookkal szeretnék részletesen foglalkozni.

Az ismeretségi hálózatok az internet népszerű közösségi oldalai, amelyen barátokat, ismerősöket, üzletfeleket lehet keresni, majd velük többféle módon kapcsolatot tartani. A legtöbb ismeretségi hálózat ingyenes, nyilvános, bárki által (esetleg meghívóval) igénybe vehető. A felhasználóknak rengeteg lehetőségük van a csatlakozás után az oldalakon. Saját adatlapot (profilt) készíthetnek, amelyen magukról bizonyos információkat oszthatnak meg (iskolák, munkahely elérhetőség stb.), tagjai lehetnek kisebb közösségeknek (kluboknak), képalbumot készíthetnek, videókat tölthetnek fel. Hírt adhatnak magukról, együttműködhetnek másokkal egy-egy kérdés, probléma megoldásában, információt cserélhetnek, üzenetet válthatnak. Tehát a társadalmi kommunikációra, kapcsolatépítésre nyílik lehetőség. Példák: iwiw, MyVip, Facebook.

A Facebook a világ egyik legnagyobb ismeretségi hálózata. A rendszer használata ingyenes, hozzá csatlakozni meghívás nélkül, egyszerű regisztrálással lehet. Az amerikai alapítású Facebook 2004-ben kezdte el működését. 2011 februárjában már több mint 637 millió regisztrált felhasználóval, 207 országban 37 különböző nyelven volt elérhető. 2008. november 26-án indult el magyar változata, amely hamarosan rendkívül népszerűvé vált. A fordításokat a magyar felhasználók végezték, ez a munka jelenleg is folyik. 2011 márciusában az aktív felhasználók száma elérte a 2.842.000 főt.

A Facebook egyik legfontosabb felülete az üzenőfal, ahol lehetőség van a valós idejű, szöveg alapú kommunikációra, a felhasználók közzétehetik gondolataikat, véleményüket, hollétüket, állapotukat, hivatkozásokat, képeket, videókat. A lényege tehát az, hogyha valamit közölni akarunk, az itt jelenik meg és–a beállításainktól függően–mindenki vagy csak az ismerőseink számára látható.

2011 júliusától Skype-olni (szkájpolni), vagyis videótelefonálni (videochat) is lehet. Ezzel egyidejűleg a felhasználók számára a csoportos szöveges chat lehetősége is adott, csevegőszobákat lehet létrehozni (Fészbook Hungary).

Kapcsolatra utaló elemek a Facebook üzenőfalán

A Facebook nyitólapján a következő mondatot olvashatjuk: „A Facebook segít a kapcsolattartásban és élményeid megosztásában”. Tehát arra következtethetünk, hogy az oldalon a nyelvi funkciók közül a fatikus funkció túlsúlya lesz jellemző. Mielőtt ezt részletesen megtekintenénk, azt hiszem fontos lenne tisztázni néhány fogalmat, meghatározást. Balázs Gézától (1993: 6–9) tudjuk, hogy Bronislaw Malinowski írta le először a fatikus kommunikációt (phatic communion). A professzor az új-guineai pápuák között végzett terepmunkája során fölfigyelt a beszélés „önmagáért való” funkciójára. Malinowkski azt is megállapította, hogy a kapcsolatteremtési és –fenntartási formulák ugyanazt a célt szolgálják a primitív természeti népeknél, mint a civilizált európaiaknál. Roman Jakobson hattényezős rendszerében számot vet a kommunikáció különböző funkcióival, a kommunikáció szituációjának minden tényezőjével és összefüggésével (vö. Adamikné 1997: 18–19 és Balázs 1993: 10). A kommunikáció funkciói általában együtt vannak jelen. Mindig a kommunikációs céltól, a kommunikáció tényezőitől, a szöveg típusától függ, hogy melyik szerep kerül előtérbe. A továbbiakban a kontaktusra irányuló fatikus funkcióra szeretnék koncentrálni.Vannak olyan beszélgetések, amelyek nem kötődnek semmilyen konkrét tevékenységhez, céljuk csupán az emberi kapcsolatok ápolása. Ilyenek az öncélú, semmitmondó beszélgetések és üzenetek, csevegések, „ártalmatlan” pletykálások, köszöntések stb. Ezt a jelenséget nevezzük fatikus nyelvhasználatnak. A fatikus funkció alapvető célja az, hogy a feladó és a címzett között kommunikációs csatornákat építsen ki, amelyeken keresztül megvalósulhat a kommunikáció létrehozása, fenntartása, meghosszabbítása, megszakítása, újrakezdése, befejezése. A fatikus nyelvi elemek főbb típusai a köszönésformák, megszólításformák, konvencionális kifejezések (formulák, közhelyek, szólások, közmondások) és a köszöntők (vö. Balázs: 1993). Az üzenőfalon a következő kapcsolattartó nyelvhasználati módokra találtam példát.

Köszönésformák. A köszönés a kapcsolatteremtés első eleme, bevezetője minden új vagy ismétlődő kapcsolatnak. Az üzenőfalon a konvencionális nyitó- és záróformák mellett a köszönések számos elferdített, csonkított változata fordul elő. Az angol köszönési formák, illetve azok fonetikus leírása is használatos. A köszönések gyakran kiegészülnek valamilyen megszólítással, emotikonokkal. Találhatunk példát a köszönéspótló kifejezésekre is: Mivan még élsz? Hol mozogsz? Jelentkezz ha élsz xD. Tegeződő formák: Na szevasztok!!!!!!!!!!! ; Hello! Szép napot mindenkinek! ; Syastok! ; Helókás! Napszakhoz kötődő köszönések: Jó reggelt kellemes napot! ; Jobbb reggelt. Mindenkinek.; jóó reggelt!:D ; szépnapot nektek!!! ; Reggelt!:)) ; jóest mindenkinek!:) Elköszönések: jó éjt szép álmokat puszi ; na jóéjt face-lakok,álmodjatok szépeket,itta hétvége jó pihit mindenkinek!!!!! ; :DJóéjt. ; Na én mentem aludni!!!!!!!!!! ; Cumi nektek!!!!!!!!!!jó éjt ; .joccaak:D ; jóéjt mindenkinek!!!álmodjatok szépeket!!!holnap jövök!!!

Köszöntések. A képeslap szinte teljesen a múlté, de mintha az sms-köszöntők is kezdenének kimenni a divatból. Szerepüket fokozatosan átveszik a közösségi oldalak üzenőfalai. A Facebookon ünnepek alkalmából (karácsony, újév, húsvét, születésnap, névnap, Valentin-nap, gyermek születése, szalagavató, ballagás, diplomaosztó stb.) egy-egy felhasználó több száz jókívánságot is kaphat. A hagyományos köszöntések mellett az új megoldásokra is találunk példát. Az egyén ünnepeihez kapcsolódó köszöntések: Boldogot! ; Hapyt Drágaságom!!!!!!Nagyon sok boldogot…; Boldogság! ; Gratulálok!:-); sok boldogságot! ; Gratula!:) 🙂 gyönyörű baba!!:) jó egészséget nektek!:)pussz! ; Szia anyuka….nagyon szép a kisbaba!!:) rengeteg erőt-egészséget-és sok sok boldogságot nektek. ; A te szülinapod máma vagyon hogy a 220 volt vágna agyon. Boldog szülinapot!!! Az év ünnepeihez kapcsolódó köszöntések: Boldog Mikulást nektek! ; Kellemes ünnepeket!!!!pusi!; Boldog Karácsonyt kívánok!:) ; Szeretetteljes, békés karácsonyt kívánok Neked és az egész Családnak!

Unaloműző kapcsolatkeresések. Elgondolkodtatónak és szomorúnak találom az ilyen és ehhez hasonló bejegyzéseket: Ha van még valaki irjon üzit ; Hahó!valaki még fent van?; Ha vagytok like! ; vki írjon :); Irjon vki üzit! ; Dög unalom van! ; valaki fent? ; valki? ; Aki unatkozik irjon vok! ; Valaki dumálgatni?

Programszervező bejegyzések. Rövid idő alatt sok embert lehet rendezvényre, összejövetelre, buliba hívni. Az év utolsó bulija a Jambo zenekarral!! ; Lájk, ha szilvesztereznél velem….aztán majd meglátjuk.:D:D ; Kedves Barátaink! Szilveszteri bulit tartunk a SZAMCSIBAN. További információ ugyan itt. Kaja, pia jókedv garantálva. Mindenkit szívesen látunk! ; Csajok nemsokára irány a JAMBO aztán huuuuuuuu mileszott!!!!!!! ; holnapután itt a szilveszter:) és a város legnagyobb szilveszteri partyja a Klub Trójában! Mindenkit szeretettel váruk!

Élménycsere. Az emberek általában szívesen osztják meg élményeiket, főként a jó dolgokat. Ehhez jó lehetőség az üzenőfal: Fincsi volt a pizza! ; Kaptam egy uj telot 🙂 ; Wááááá ez a mainap nagyon jóóó volt. ; Leírhatatlan wolt ez a buli nagyon jóóóóóóóóó volt… ; Buleee volt csajok:D:D:D ; Helguuu,erreee nagyon toltukk….xD

Viccelődés; viccesnek szánt, de a durvaság határait feszegető üzenetek. Elsősorban a partnerek viszonya dönti el, hogy az ilyen üzenetek miatt megsértődnek-e. A kívülálló számára nem mindig egyértelmű, hogy viccelődésről vagy nyelvi agresszióról van-e szó. Jó reggelt, te kockafejű! ; A f*szomért kellet fölkelteni, de azért köszi!!! ; Jó melóóót pudingfaszu:DDDDD ; Gyökér egy lány vagy te csillagom.. az a baj h. kívülről is látszik. .; Engem lehet cseszegetni… ha meguntad az életedet .; Velem tesó kötekedni nagy hiba!!! ; nem vagyok ás mint egy kurva nagyképű kölyök nem sok mindenkit szeretek de értük viszont ölök!!!!!!!!

Másodlagos szóbeliség, új beszéltnyelviség

Az új kommunikációs technikák megjelenésével fölmerül a kérdés, hogy ezek az új lehetőségek hogyan változtatják meg kommunikációs szokásainkat, milyen új nyelvi létmódot eredményeznek.

Balázs Géza (1998: 125–126) az emberi kommunikáció létformáit a következő típusokba sorolja: hangzó (beszélt nyelv), képes (valamilyen hordozóeszközre rajzolt-írott nyelv) és hangzó-képes (hang- és/vagy képrögzítés valamilyen technikai eszközzel) eljárások. Fercsik–Raátz (2006: 88–89) a szóbeli és írásbeli kommunikáció mellett harmadik típusként az internetes kommunikációt, más elnevezéssel az írott-beszélt kommunikációt különbözteti meg. A szakirodalomban gyakran idézik Walter Ong felosztását, aki a kommunikációs technológiák történetében három szakaszt különít el: az elsődleges szóbeliség,  az írásbeliség és a másodlagos szóbeliség (a telefon, a rádió, a televízió megjelenése nyomán módosuló szóbeliség) szakaszát (vö. Balázs 2009: 29 és Benczik 2001: 18). Balázs Géza (2009: 29) az ongi felosztás kiegészítését javasolja, és bevezeti a másodlagos írásbeliség terminust. A beszélt és írott nyelv leírásával, összehasonlításával a szakirodalom részletesen foglalkozik (vö. Balázs 1998: 125–126 és Fercsik–Raátz 2000: 116–117). A következő táblázatban a másodlagos szóbeliség és a másodlagos írásbeliség néhány jellegzetes vonását gyűjtöttem össze.

Az internet és a mobilkommunikáció hatására kialakult egy speciális kommunikációs forma, amely egyszerre hordozza magán a másodlagos szóbeliség és írásbeliség jellemzőit. Balázs Géza (2009: 31) ezt az új nyelvi minőséget új beszéltnyelviségnek nevezte el. Más szakirodalomban használt terminusok: netspeak (David Crystal elnevezése), szlenges írásbeliség, írott beszéd, írásbeli beszédmód, írva csevegés, levélbeszéd, írott beszélt nyelv (Bódi 2004: 287–288), virtuális írásbeliség (Érsok 2003: 100), oralizált írásbeliség, gépelt beszélgetés, új írásbeliéség, a nyelv hibrid változata (Érsok 2006: 167–168), netmagyar vagy netm@gy@r (Balázs 2009: 27).

Eddigi ismereteim alapján az új nyelvi létformát a következőképpen definiálom.

Új beszéltnyelviség:

– informatikai alapú, számítógépek, internet vagy mobilkommunikáció által közvetített írásbeli vagy szóbeli kommunikáció,
– átmenetiség jellemzi: beszédközeli (szlenges), képeket is használó írás- és közlésmód, az élőbeszédhez közelítő, de azzal nem azonos beszédszintetizálás, funkcionálisan a szóbeliséghez áll közelebb, de írott formában realizálódik,
– szókészleti, nyelvtani, hangtani változások sorát indítja el,
– sok a fatikus (kapcsolattartó), kevés a jelentéssel bíró elem.

A továbbiakban azt mutatom be, hogy a Facebook üzenőfala bőven ad lehetőséget az új beszéltnyelviség sajátos jegyeinek föltárására.

Felhasználói név. Az üzenőfalon legelőször a felhasználói nevet (és a fényképet) vesszük észre, majd megállapíthatjuk, hogy a virtuálisvilág névhasználata gyakran eltér a valóságostól. A magyar névhasználattól eltérő utónév és vezetéknév használat: István Szabó; Ibolya Mészáros; Katalin Kovács stb. Asszonyoknál a házassági név, vezetéknév, utónév (becenév) különféle kombinációja: Imola Burjánné Bodó; Ibolya Takács Tóthné; Mária Osváthné Orosz; Olívia Nagyné Kiss; Bea Hajmásiné; Etelka Fáróné; Marika Pethőné; Erzsike Szakálné. Vezetéknév, utónév és becenév együttes megjelenése, variációja: Brigi Orsós Brigitta; Horváth Lajos Bálintka; Bakter Szabó Krisztián; Bakai Georgina Ginush; Milán Milu Gecző; Robus Szenes; Julcsi Orsós; Gergő Viszky Viszkeleti; Evi Evelin Kertész. Az „angolosítás”, mint divatjelenség a névhasználatban is tetten érhető: Alexander Tokodi; Neymar Elcsy Seven; HammerWorld Mag; Tommee Fertig; Gary Caos; Thomas Vert; Black Erik. Gyakori a nevekben előforduló–a magyartól teljesen idegen–magánhangzó kettőzés: Czirják Rencsiike; Picii Szandii; Boldog Betúú; Antal Lizaa; Tamaraa Hajba; Andikaa Horváth; Norcsikaa Hegedűs. Bőven találunk példát a humoros és találékony, de néha a megbotránkoztató nevekre is: Sötét Sárkány Ottó; Hahha Re, Kicsi Könny; Broki Toki; Rena Mena; Lara Elmebeteg Süni; Bely Minu Ré; Hujbert Betongyomrú; Zsigmond Vagyok; Punk Balfasz;  Ha Jelölsz Meghalsz. A felhasználói név nem csak magánszemélyre, hanem szervezetre, vendéglátóhelyre, üzletre, földrajzi névre, intézménynévre stb. is vonatkozhat: Papoc Hungary (Pápóc: Vas megyei település); Pápa Városunk; Mesteri Fürdő; Devecser Kolontár; Ság Hegy; Szülői Munkaközösség Csögle;  Összefogás Ajka Középiskolásaiért; Celldömölk Szökőkút; Celldömölki Dumaszínház;  Tévé Cell; Tan-Dem-Együttes; Rácz Ponty Étterem Fogadó; Sör Gödör; Esti Kornél Kávéház; Kipp-Kopp Cipőbolt; Koptik Odó Szobor.

A „hagyományos” kommunikációban általában pontosan tudhattuk, hogy ki a kommunikációs partnerünk. A Facebook eredetileg arra hivatott, hogy ismerőseinket „egybe rendezzük”. Ennek ellenére sokszor időbe telik, mire kiderül, hogy bizonyos álnevek kit is takarnak. Előfordul, hogy ebben a profilkép sem segít, mert oda bármilyen kép (virág, állat, sztár stb.) beilleszthető. Az sem ritka, hogy egy személy több felhasználói névvel is szerepel a Facebookon. Ha sikerült kideríteni, kedves ismerőseink kilétét, nézzük meg az üzenőfalra írt bejegyzéseket! Egyből láthatjuk, hogy általános tendencia a tegeződés. Ennek több oka is lehet. Egyrészt a felhasználók többsége a fiatalok köréből kerül ki, nekik ez természetes. Másrészt a mi kultúránkban (angol-amerikai hatásra) is terjed a tegeződés. Tizenéves tanítványaim szinte kivétel nélkül tegezik egymás szüleit. Velem is előfordult, hogy volt tanítványaim tegeződő hangnemben írtak az üzenőfalamra. Nem sértődtem meg, inkább csak megmosolyogtam, de nekem ez még szokatlan. Idegen emberek is gyakran tegezve szólítanak meg, ha például útbaigazítást kérnek, vagy a pontos idő felől érdeklődnek.

Az üzenőfalra írt bejegyzések fontos velejárói az emotikonok. A „virtuális beszédből” hiányoznak azok a fontos kommunikációs tényezők, amelyek az információk jelentős részét hordozzák: mondatfonetikai eszközök és a nem nyelvi kifejezőeszközök, a gesztusok és a mimika. Ennek a hiánynak a pótlására szolgálnak az ún. emotikonok, más névvel emotikus jelek. Funkciójuk tulajdonképpen a beszélt nyelvi eszközök írásbeli megjelenítése. Segítségükkel könnyedén kifejezhetők a pillanatnyi érzelmek, az öröm, a szomorúság, a gúny stb. Alapjuk a kettőspont (szem), a zárójel (száj) és a kötőjel (orr). Az érzelmek intenzitásának jelölésére a zárójelek halmozása szolgál:

Vidám: J, :), 🙂 :))))))))))))                 Nevetés: 😀

Szomorú: L, :(, :-(, 🙁                             Mérges:-@

Hasonló szerepe lehet az írásjelek ismétlésének, a nagybetűs írásmódnak, az idézőjelezésnek, a betűtöbbszörözésnek is (Érsok: 2003: 101).

Tetszésnyilvánítás

A Like (lájk) gomb a Facebook egyik legismertebb fejlesztése. Egy kattintással jelezni lehet a tetszésnyilvánítást, nincs szükség a hosszabb véleményezésre. Természetesen a szöveges véleményalkotás lehetősége továbbra is adott.

Nyelvhasználati jellemzők a Facebook üzenőfalán

A nyelvhelyességi-helyesírási pontatlanság egyik lehetséges oka a sietség, a felületesség. Nincs idő a szöveg átnézésére, kijavítására, így az üzenetek helyesírási és gépelési hibák sokaságával jutnak el a címzetthez.

A hibák fakadhatnak még divatból, tréfakedvből, csoportnyelvi hatásokból, vagányságból is. Nem alaptalanul feltételezhetjük azt is, hogy bizonyos fokú igénytelenség, a nyelvi műveltség alacsonyabb szintje mutatkozik meg.

Rövid szintaktikai szerkezetek, hiányos, egyszerű, egytagú mondatok, nehezen értelmezhető szövegek, központozási hibák: Jó kép fő a vidámság ; Nagyon jó kép szupi a hajad! ; Ma reggel így voltam én is délután; normálisabb nincsis vami ; Olyanok mint két hercegnők nagyon szépek; Fáj a hátam de nagyon ; Nagypiriten ez a rosseb mert olyan jó a közlekedés!!! ; De ma megkóstoltam energia ital nem is rossz:D

Nagy kezdőbetűk elhanyagolása: akkor talán lasan készülődjünk!! ; még jó hogy az eszembe jutott:DDD ; mindjárt ott vok!! ; hallod pont ijen hejzetbe vagyok!!! ; kibántotta a pici Dórikámat?

Szóközök mellőzése: Na jolvan xd Énmár készölök!!!!!!! ; Igyvan!!! ; jolbevált falusi beszédek:VÓT,KÖLL,ZŐD ; ha valaki valamit akar rámír.ennyi! ; Jólvan sokvolt mára megint! ; Egyikse:D ; nekedis jóéjt!

Hangok időtartamának hibás jelölése: Hát ez undorito!!! ; Törpenyuszik eladok.Akit érdekel irjon! ; Na mi ilyen vicces fiuk? ; Valaki lesse meg legyen szives mikor megy ságrol helyijáratos busz. ; Lacikám ugy legyen! ; Én lenék az! lesz ma töb is!:) ; Ez jobuli lessz elötte kaja utána pia+aztán buliiiiiiii!!!!!!!

Szavak fonetikus leírása: Ha nincs parkolóhely csinájj magadnak:PP ; jóóó akkor most jáccuk azt hogy nem én irok rá mindekire!!! ; tök jól csinájja ; mi is imággyuk; Megint belefujcsalak a hóba? ; Csak ne kejjen dolgozni! ; De azért teccik?

„Ly” helyett „j”írása: Hejess!!!! hallod pont ijen hejzetbe vagyok!!! Te mit csinálsz ijenkor hol voltál? Lájk és fojtatom. ; Jaj ijen náthásan bulizni? ; De hejesek vagytok!

A v betű w betűvel helyettesítése: Néha awwal weszexünk a legtöbbet,akit igazán szeretünk.;  like ha jó wolt a napod ; Nekem te joó barátom wagy és fontos wagy nekem amúgyis mindenki BEKAPHATJA!!!; jajajówan majd elmúlik

Gsz, ksz betűkapcsolatok x betűvel helyettesítése: weszexünk:( ; Igyexem:) ; Már megint lóx:P ; Nem hagyom hogy bárki mexivasson!!!

A gépelést, a hozzászólás gyorsaságát segítik a rövidítések, csonkítások, torzítások: Hnap mondok vmit! ; Ez még mindig non bejön 😀 ; Én ugyse nm tartom be! ; mindjárt ott vok!! ; Grat:);  sztem is; Öri hari sose bocsi? +bocsi! ; Per pill ki van húzva a tv:D ; Már itthon vok. ; Hnap mek a busszal. ; Nem tok menni! ; Káosz a  tgnap esti nap:) ; vki írjon!

Karakterek keveredése: egyes szavakat, szórészleteket számokkal, betűkkel, nagybetűkkel és egyéb karakterekkel helyettesítenek: Boci boci tarka Bajnok lesz A BARCA! Se füle se farka a REAL le van szarva!! ; szünetbe nem mek majd szünet után!!4@ ; :S Lájk aki wann!=D*! ; Hát 1kis szilveszteri elözetest csinálunk!!!!!!! ; Bözsi kinn+vártok???:D

„Angolosítás”. Angol szavak, illetve elferdített vagy fonetikus leírása:Im very,very sorry, clean heart! 😛 ; Yesss!!! I love music* ; Dance, dance, jejeje!!!!!!!! ; Goo Szentgotthárd!!!:))))))

Erős érzelmi telítettségű szavak írásképi megjelenítése: Jóóóóóóóóó hááááááát kösziiiiii tesóóóóóóóóóó:p ; Ez igen faszaaaaaaaaa.xd. ; Huuuu de fáj a fejem! ; Ez ám a jó hangulatú bááááááááál!! ;  Esik a hó Juhéééééééééé!!!!!!! ; ANITA SOKKKKKK LESSZZZZZZZ!!!!!:):):)

Verbális agresszió. Sajnálatos tény, hogy az üzenőfalon is egyre inkább durvul a nyelvhasználat. A bejegyzőknek talán fel sem tűnik, hogy a rágalmazás, a megszólás, a beszólás, a gúnyos megjegyzés, a rosszindulatú pletyka a nyelvi durvaság kategóriájába tartozik. Ez történhet népszerűségvágyból, figyelemfelkeltés céljából, vagy ha szerzője nyomatékosítani akarja mondanivalóját: Húúúú de sok mocsok ember van!!! ; Most föl ment az ideg bennem:( mocskos dög nyugodjon el a seggén és ne keverjen azt éri el hogy sokan megutálják.; Vannak emberek, akiket úgy megrugdosnék… ; :@pofán verem de nagyon ; Te bunkó hol van még a nyár! ;

Infantilizálás. A kicsinyítőképzős, gügyögős, nyelvhasználati mód írott formában is terjed:

Cépek vagyunk:D ; Milyen édi !; Szelyetés van:) ; Na mek fürcsizni!!! ; Édi Baby:) ; én kis uncsitesóm imádom ; Nagyon cukika mukika:D ; Tök ari pofa ; Kis arikám!:) ; Kiscukifalat ; Köszike ; szupik a képek!!! ; ceji van babus ; cejetlek ; cejetés van

Szlengszókészlet. A szleng egy adott nyelv alacsony szintű változatának használata, erősen beszélt nyelvi jellegű (volt eddig), ismert, köznyelvi szavakat sajátos jelentéssel ruház fel, új szavakat alkot. A szleng általában az ifjúság körében használatos. A különböző tömegkommunikációs eszközöknek köszönhetően a nyelvi információ mennyisége jelentősen megnőtt, terjedési sebessége gyorsabb lett. A tömegkommunikáció elsősorban a tömegkulturális igények kielégítésében jeleskedik, tehát kedvez a szleng megjelenésének és terjedésének. Példák: Oks, oksi, oksa, okés, köcce, köszim ,szeretés van, lávcsi, csajó, csaje, more, dikk, dettó, basszus, sorryzik, face-lakók, barátosném, üzibe, privibe, gratula, naon, uncsih, teccős, nagyon zsir nemtom, menetelés, talizzunk, baccunk be, tiplizik, itatás volt, leléptem a térképről, király volt, sirály volt, jól toltuk, jól nyomtuk, hirtelen pattant dolog volt, ez oda basz, zsákoljuk be, kabbe, hétvége hangolás, telcsis csávó, vigyi magadra, eldurrant az agyam, Boldog Mikut! Boldog karit!

Összegzés

A technikai találmányok mindig kulturális, társadalmi változások sorozatát indítják el. „Miközben alakítjuk eszközeinket, azok is formálnak bennünket.” véli Marshall McLuhan. Az internet a kapcsolatteremtés új lehetőségének tárházát nyitotta meg a felhasználók előtt. A virtuális térben új és újabb kommunikációs műfajok születnek. Formálódik egy speciálisan internetes nyelvhasználat. Legfőbb jellemzője a nyelvtani és helyesírási szabályok figyelmen kívül hagyása, a szlenges szókészlet. Legtöbbjük nyilván nem a tudatlanság, a szándékos nyelvrombolás okán keletkezik. Inkább a kapcsolatkeresés és –tartás, illetve az érzelemkifejezés új útjainak kereséséről van szó.

Irodalom
A. Jászó Anna (főszerk.) 1997 A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest
Balázs Géza 1993 Kapcsolatra utaló (fatikus) elemek a magyar nyelvben. Akadémiai Kiadó, Budapest
Balázs Géza 1998 Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. A–Z Kiadó, Budapest
Balázs Géza 2004 Sajtónyelv–médianyelv–médianorma. In. H. Varga Gyula (szerk.): Acta Acadmeiae Paedagogicae Agriensis, XXXI. Kommunikáció és nyelvhasználat. Eger. 44–55.
Balázs Géza 2006 A világháló nyelve. Észrevételek, továbbgondolások Bódi Zoltán könyvével kapcsolatban. Magyar Nyelvőr 130: 104–106.
Balázs Géza 2009 Az informatika hatása a nyelvre. In. Bárdosi Vilmos (szerk.): Quo vadis philologia temporum nostrorum? Korunk civilizációjának nyelvi képe. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 23–41.
Benczik Vilmos 2001 Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben. Trezor Kiadó, Budapest
Bódi Zoltán 2004 Az írás és a beszéd viszonya az internetes kommunikációban. Magyar Nyelvőr 128: 286–294.
Érsok Nikoletta Ágnes 2003 Írva csevegés–virtuális írásbeliség. Magyar Nyelvőr 127: 99–104.
Érsok Nikoletta Ágnes 2006 Szóbeliség és/vagy írásbeliség. Magyar Nyelvőr 130: 165–176.
Fercsik Erzsébet–Raátz Judit 2000 Kommunikáció szóban és írásban. Krónika Nova Kiadó, Budapest
Fercsik Erzsébet–Raátz Judit 2006 Kommunikáció és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Ropolyi László 2006 Az Internet természete. Typotex, Budapest
Rosengren, Karl Erik 2004 Kommunikáció. Typotex, Budapest
Terestyéni Tamás 2006 Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Typotex, Budapest

Internetes hivatkozás
Fészbook Hungary (Hivatalos magyar képviselet)
http://hu-hu.facebook.com/pages/F%C3%A9szbook-Hungary-Hivatalos-magyar-k%C3%A9pviselet/149697375093274