Skip to main content

Újabb lépés a nyelvtudománynak. Cáfoljuk meg Voltaire-t?

Szabó Roland - 2012. 03. 12.

nyelveszetrol

E nyelvészeti összefoglaló-kötet Voltaire „A nyelvtudomány olyan stúdium, amelyben a mássalhangzóknak majdnem semmi szerepük nincs, a magánhangzóknak pedig éppenséggel semmi” (a borítón idézett) ironikusmondatának ellenbizonyítéka posztmodern korunk nyelvtudományi vizsgálódásai és eredményei tükrében. Mindennek köze van a nyelvészethez? kérdésre keresi a választ, s ki is jelenti: Mindennek. És a kötet bizonyíték is arra, hogy majdnem mindennek, de legalábbis 77 féle területnek.

A kötet szerkesztőjének, Balázs Gézának – és 59 munkatársának – újabb nagyszabású vállalkozásáról van szó. Áttekinteni a mai nyelvtudományt, új területeket beemelni a tudományosságba. A tudomány állandóan változik, s e változás csak más tudományokkal szimbiózisban valósulhat. A recenzió romantikus felütésén felülkerekedve, ennek a kötetnek mélyebb célja és jelentősége van. Bizonyítja nem csupán a nyelvtudomány létének jogosultságát, hanem továbblépve azon, a világ minden tudományának rokonságát hangsúlyozza, melyben egyedülálló közös pont a nyelvészet, mely nem csupán interdiszciplináris, de multidiszciplináris jelenség is.

A nyelvtudomány kutatási területeinek rendszerezésével foglalkozó kötetek végeláthatatlan sora jelent meg napjainkig. A 77 nyelvészeti összefoglaló egyedülálló a maga nemében; nem célja éles határok meghúzása a deskriptív és alkalmazott nyelvtudományok között, hanem éppen annak a modern kori meggyőződésnek szellemi terméke, mely felismerte a tényt, hogy nincs elmélet s alkalmazás között éles határ, csupán kölcsönösség.

A kötet struktúrája nem követ rendszerező elvet, nem kísérli meg a nyelvtudományokat csoportosítani sem természeti (elméleti vagy alkalmazott) sem pedig hierarchikus (népszerűbb és kevésbé népszerű) alapon. A bevezető oldalak megszokott prológusjellegétől is eltekintve a 77 nyelvészeti területet ábécérendben közli. A több mint félszáz szerző tanulmánya egy modern korszemlélettel megtervezett, könnyen áttekinthető rendszert követ.

A tanulmányok a főcím és szerző közlése után azokat az adott tudományterülettel kapcsolatos legfontosabb terminus technicusokat – gyakran axiómákat – tartalmazzák, melyekre az adott kutatás épül, melyekből az adott terület összes többi tétele közvetlenül vagy közvetve levezethető. Egy rövid definíciói erejéig a tanulmányok – ahol ez lehetséges – megkísérlik a lehetetlennek ítélt feladatot, egy mondatban meghatározni önmagukat. Mindezt követően az elméleti kibontás következik, melyekben találkozhatunk az adott kutatási terület rövid történeti áttekintésével vagy akár ezt az igényt elhagyva, tömören az elméleti alapok ismertetésével. A tanulmányok egyazon elrendezési elv alapján épülnek ugyan fel, azonban sokszínűségük és szerteágazó érdeklődésük nem engedi a szokványos és megszokott tematikai keretek tartását, ezáltal egyediek is egyben. Az ábrák és táblázatok célja nem a bonyolultság és a tudományosság látszatának keltése, sokkal inkább az egyszerűség és átláthatóság tudománya. A tanulmányokat az adott területtel kapcsolatos legújabb publikált kutatások bibliográfiai ismertetése követi, melyekben nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi eredmények jegyzéke is felsorakozik. Ugyanakkor majdnem mindegyik végén találkozunk azon honlapok jegyzékével, melyek a világhálón is lehetővé teszik az adott terület iránti tájékozódást, ami ma már minden tudományos igényű munka után elvárt.

A kötet nem csupán a legismertebb leíró és alkalmazott nyelvészeti területeket mutatja be, hanem igyekszik feltérképezni az olyan ma még e területen inkább érdekességnek számító új nyelvészeti diszciplínákat is mint az igazságügyi nyelvészet, orvosi nyelvészet, ökolingvisztika, számítógépes nyelvészet, verstan mint alkalmazott nyelvészet vagy éppen a zene mint nyelv. Az érdekességeken és a nagy témákon kívül találkozunk olyan sziporkákkal is mint a hálózatkutatás és nyelvtudomány vagy a metaforaelméletek.

Közel négyszáz oldalas nyelvészeti összefoglaló 77 témát tartalmaz, egy téma átlagosan 5-6 oldalnyi terjedelmet ölel fel. Praktikussági okokból viszonylag kis betűméret jellemzi, azonban átláthatóságát ez nem hátráltatja. Könnyen hordható, a nyelvészet elkötelezettjeinek kiváltképp kellemes és hasznos mindennapi tudományos kikapcsolódás.

A kötet viszonylag egyszerű szerkezetének köszönhetően áttekinthető, lexikonszerű összefoglaló. A nyelvtudomány diszciplínáinak hálózatát mutatja be. Rámutat azokra a fontos összefüggésekre, melyek talán kimondatlanul ugyan, de tudottak.  Nem véletlenszerű hálózatok rendszere ez, hanem szorosan vagy kevésbé szorosan, de mindenképp összekapcsolódó pontok láncolata, melyek  világunk kisvilágság-karakteréből adódóan nem csupán egymással, hanem a többi – nem nyelvészeti – tudománnyal is szoros összefüggést feltételeznek.

A Nyelvészetről mindenkinek cím általános névmása nyilvánvalóan a nyelvészetben jártas, nyelvészet iránt érdeklődő avagy nyelvészeknek szánt „mindenki”. A tanulmányok többségének megértéséhez az átlagosnál nagyobb nyelvészeti tájékozottság szükséges.

A recenzió felütésének szánt voltaire-i gondolat megdöntésére nincs szükség, ez a mű tudományos tarkaságával már túljutott a cáfolaton, sokkal inkább bizonyítéka az emberi kíváncsiság rejtélyes dimenziójának, a tudománynak vagy tudományoknak szükséges voltáról, s azok soha véget nem érő fejlődéséről, alakulásáról és együttéléséről.

A kötet megvásárolható az e-nyelv.hu könyvesboltjában.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x