Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Ki a bölcsész? Tetten ért szavak 34.

2012.03.1.nincs hozzászólás

A Tetten ért szavak című rádióműsor egyik korábbi adásában kifogásoltuk a következő mondatot: „Karinthy Frigyes… Érettségi után humán érdeklődése ellenére előbb matematika-fizika szakos bölcsész, majd orvostanhallgató lett”. Azt mondtuk, hogy a matematika-fizika szakos bölcsész fából vaskarika, vagyis nem illik össze…

E. S. matematikus levélben figyelmeztetett, hogy korábban a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE elődjén) Bölcsészettudományi Karán képezték a matematika-fizika szakos tanárokat. A szomszédos országok magyar nyelvű felsőoktatásában ma is számos helyen alkalmazzák ezt a hagyományos tantárgyi besorolást, pl. az Újvidéki Egyetemen, a Nyitrai Egyetemen. Mint írja, inkább azt a mai gyakorlatot tartja furcsának, amikor kimondottan a bölcselethez köthető matematikát a természettudományok közé sorolják.

Kiegészítésével és véleményével egyetértek. Ellenőriztem: az ELTE Bölcsészettudományi Karának története című kiadvány is megerősíti, hogy a dualizmus korában „a bölcsészeti karon a humán területet a filozófiai, klasszika filológia, magyar nyelv és irodalmi, modern nyelv és irodalmi, valamint történelmi tanszékek képviselték… A természettudományi képviselet teljesebb volt: itt valamennyi tudományterület, a matematika, fizika, kémia, biológia és földtudomány jelen volt…” (Diószegi I. szerk., Az ELTE BTK története, Budapest, 1989. 89.) Vagyis a bölcsészeti karon volt a humán és a természettudományi „képviselet”.

A bölcsészettudomány vagy bölcsészet és a bölcsészeti kar sok egyéb, ma már nem a bölcsészethez sorolható tudományágnak a kiindulópontja. Az értelmező szótár szerint is a bölcsészet eredetileg nyelvújítási szóként a filozófiára lett kitalálva, később jelentése kiterjedt: a bölcsészkari tudományágak valamelyikét értették rajta. Azonban a tudományágak szétfejlődése, a természettudományok fogalmának és egyetemei karainak létrejötte óta a jelentése szűkült: ma már a bölcsész nem jelenti a matematikust, fizikust. Azt persze nem tudjuk, hogy Karinthy magát matematika-fizika szakos bölcsésznek nevezte-e, ahogy azt sem tudjuk, hogy abban a korban a kémia, biológia, földtudomány egyértelműen bölcsészettudomány volt-e. Más kérdés, hogy ezek a szakok ettől még lehettek a bölcsészeti karon… Hogy frissebb példával éljek: a bölcsészkarokon született meg a pszichológia, szociológia, kulturális antropológia, népművelés, kommunikáció, média, természetesen eleinte ők is bölcsészek voltak, ma már ezeknek a szakoknak egy része át is került a társadalomtudományi, sőt pedagógiai-pszichológiai karokra… A keretszámok megállapításánál is külön szerepelnek a bölcsész és a társadalomtudományi képzések.

Összefoglalva: A bölcsész, bölcsészet szó használata kortól függő. A korai szűk jelentés (filozófia) kibővült (humán és természettudományos terület), mára ismét szűkült (nyelv, irodalom, filológiák). Tehát a használatánál figyelni kell arra, hogy mely korra vonatkoztatjuk. Ma aligha lehet valaki matematika-fizika szakos bölcsész, de száz éve nevezhették annak, legalább is, a matematika-fizika szakos tanárok a bölcsészeti kar természettudományi területére jártak.

Új hozzászólás