E. S. matematikus levélben figyelmeztetett, hogy korábban a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE elődjén) Bölcsészettudományi Karán képezték a matematika-fizika szakos tanárokat. A szomszédos országok magyar nyelvű felsőoktatásában ma is számos helyen alkalmazzák ezt a hagyományos tantárgyi besorolást, pl. az Újvidéki Egyetemen, a Nyitrai Egyetemen. Mint írja, inkább azt a mai gyakorlatot tartja furcsának, amikor kimondottan a bölcselethez köthető matematikát a természettudományok közé sorolják.

Kiegészítésével és véleményével egyetértek. Ellenőriztem: az ELTE Bölcsészettudományi Karának története című kiadvány is megerősíti, hogy a dualizmus korában „a bölcsészeti karon a humán területet a filozófiai, klasszika filológia, magyar nyelv és irodalmi, modern nyelv és irodalmi, valamint történelmi tanszékek képviselték… A természettudományi képviselet teljesebb volt: itt valamennyi tudományterület, a matematika, fizika, kémia, biológia és földtudomány jelen volt…” (Diószegi I. szerk., Az ELTE BTK története, Budapest, 1989. 89.) Vagyis a bölcsészeti karon volt a humán és a természettudományi „képviselet”.

A bölcsészettudomány vagy bölcsészet és a bölcsészeti kar sok egyéb, ma már nem a bölcsészethez sorolható tudományágnak a kiindulópontja. Az értelmező szótár szerint is a bölcsészet eredetileg nyelvújítási szóként a filozófiára lett kitalálva, később jelentése kiterjedt: a bölcsészkari tudományágak valamelyikét értették rajta. Azonban a tudományágak szétfejlődése, a természettudományok fogalmának és egyetemei karainak létrejötte óta a jelentése szűkült: ma már a bölcsész nem jelenti a matematikust, fizikust. Azt persze nem tudjuk, hogy Karinthy magát matematika-fizika szakos bölcsésznek nevezte-e, ahogy azt sem tudjuk, hogy abban a korban a kémia, biológia, földtudomány egyértelműen bölcsészettudomány volt-e. Más kérdés, hogy ezek a szakok ettől még lehettek a bölcsészeti karon… Hogy frissebb példával éljek: a bölcsészkarokon született meg a pszichológia, szociológia, kulturális antropológia, népművelés, kommunikáció, média, természetesen eleinte ők is bölcsészek voltak, ma már ezeknek a szakoknak egy része át is került a társadalomtudományi, sőt pedagógiai-pszichológiai karokra… A keretszámok megállapításánál is külön szerepelnek a bölcsész és a társadalomtudományi képzések.

Összefoglalva: A bölcsész, bölcsészet szó használata kortól függő. A korai szűk jelentés (filozófia) kibővült (humán és természettudományos terület), mára ismét szűkült (nyelv, irodalom, filológiák). Tehát a használatánál figyelni kell arra, hogy mely korra vonatkoztatjuk. Ma aligha lehet valaki matematika-fizika szakos bölcsész, de száz éve nevezhették annak, legalább is, a matematika-fizika szakos tanárok a bölcsészeti kar természettudományi területére jártak.