Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Egy kis darálás… Tetten ért szavak 24.

2011.04.18.nincs hozzászólás

A Magyar Rádió nyelvi bizottsága nemrég készített egy kis összeállítást a tipikus rádiós hangzásbeli és nyelvi hibákból. Lássunk néhány jelenséget: vajon valóban léteznek?

1. Mesterkélt dallamívek, elcsúszó nyomatékok (éneklő beszéd). Előfordul, hogy a rádiós megszólalók szövegeinek a dallamívei természetellenesek, mesterkéltek, a hangmagasság váratlanul ugrál, és a nyomatékok elcsúsznak a szavak közepére, végére. Pl. „…az egyik legfontosabb megállapítása…” Ettől válik éneklőssé a beszéd. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy ügyelni kell a nyomaték pontos helyére: a tartalmilag valóban kiemelendő szavak elején szerepel a nyomaték. Másrészt a rádiósnak ügyelnie kell arra, hogy a természetes dallamívei kövessék a mondattípus, a tartalmi környezet jellemzőit, és ne alakuljon ki a mikrofon előtti, felvett, klisészerű prozódia. Helyesen így hangzik a mondat: „…az egyik legfontosabb megállapítása…”

2. Hirtelen leejtett dallamívek, szaggatott előadás. Gyakori értelmezési hiba és zavaró sajátosság, hogy a rádiós beszélő a dallamíveit a mondat- és szakaszhatárok végén hirtelen ejti le, és ezzel indokolatlanul megtöri szövegét, ami így szaggatott hatást kelt. Pl.: „Az mr1 Kossuth rádió úgy értesült  //  a BKV élén egyelőre nem lesz vezetőváltás… //…kedden ugyanis a főpolgármester  // a nemzeti fejlesztési miniszterrel // a BKV átszervezéséről egyeztet.” Ezt úgy lehet elkerülni, hogy a rádiós megszólaló a tartalmilag összefüggő részeket dallamívével is összeköti, nem ötletszerűen tart hirtelen szüneteket, és kerüli a természetellenesen hirtelen módon leejtett szóvégi dallamokat. Helyesen: „Az mr1 Kossuth rádió úgy értesült, a BKV élén egyelőre nem lesz vezetőváltás… Kedden ugyanis a főpolgármester  a nemzeti fejlesztési miniszterrel a BKV átszervezéséről egyeztet.”

3. Egysíkú, unalmas dallamív, állandó hangzóidőtartam („darálás”). Egyes rádiós megszólalók mindvégig egysíkú, unalmas, a tartalomtól teljesen független, állandóan ugyanarra a mintára épülő dallammal, hangzóidőtartammal beszélnek. Olykor a ritmika is egysíkú, mert a hangzók időtartama szinte egyforma, a rövid és a hosszú hangzók közötti különbségek alig hallhatóak. Ettől válik lélektelen darálássá a rádiós megszólalás. Pl. „Tájékoztatjuk, hogy a tesztbuszra vonatkozó észrevételét továbbítottuk az illetékes hatóságnak.” Ezt úgy lehet elkerülni, hogy a rádiós megszólaló igyekszik változatos hangszínnel, változatos dallamívekkel beszélni. Tisztában kell lennie minden rádiós megszólalónak a hangjával, a prozódiai lehetőségeivel, és ki is kell azt használnia. Fontos, hogy jól hallhatóan érzékeltesse a megszólaló a rövid és a hosszú hangzók közötti időtartam-különbséget.

4. Hangsúlyeltolódás vagy hangsúlycsúszás. Helytelenek a következő hangsúlyok: Pl. „Mekkora pénz áll rendelkezésre?, Mi a kiindulópont? Mit szeretnétek elérni?” A helyes hangsúlyok (nyomatékok ugyanis a kérdőszón vannak): „Mekkora pénz áll rendelkezésre? Mi a kiindulópont? Mit szeretnétek elérni?”
Eljutottunk hát az éneklő beszédtől a daráláson át a hangsúlycsúszásig…

A Magyar Rádió nyelvi bizottsága 1976-ban jött létre (nem azonos a mikrofonbizottsággal!).  A nyelvi bizottság elemzéseket készít a rádió műsorainak nyelvéről, valamint elviekben foglal állást a rádiós nyelvhasználat kérdéseiben. A bizottság az eltelt időszakban számos könyvet adott ki, valamint kidolgozta a rádiós megszólalás nyelvi követelményeit. A bizottságot hosszú ideig Kiss Károly, a rádió volt alelnöke vezette. Társelnöke Deme László volt. 2002-től a nyelvi bizottság elnöke: Balázs Géza. 2007-től a bizottság új összetétele: Aczél Petra, Bódi Zoltán, Bóna Judit, Gósy Mária, Markó Alexandra, Zimányi Árpád. Ez a bizottság 2008-ban felülvizsgálta és kidolgozta az új „követelményminimumot”, amely a rádiós megszólalás alapja, s lehetővé teszi a megszólalók teljesítményének pontos mérését.

Új hozzászólás