Skip to main content

Tautológia a népköltészetben

- 2010. 09. 15.

A következő találós kérdés Kriza János Vadrózsák című, 1863-ban megjelent népköltési gyűjteményében szerepel. Weöres Sándor (1977. 47.) kitűnően ráérzett arra, hogy ez nem találós kérdés, hanem vers, egészen „modern” vers:

Árva borju anyátlan,
Puszta pajta fedetlen,
Három verébnek hat szeme,
Szenes csutak fekete.

Ha találós, akkor a megfejtése: abbizon (Az bizony!), vagyis beugratás, tréfa, hiszen magától értetődő dolog fölösleges magyarázatát rejti, vagyis egyszerűen tautológia. Vegyük sorról-sorra:

Árva borjú anyátlan – persze, hogy nincs anyja az árva borjúnak
Puszta pajta fedetlen – persze, hogy nincs teteje a puszta (lepusztult tetejű) pajtának
Három verébnek hat szeme – persze, hogy hat szeme van három verébnek
Szenes csutak fekete – persze, hogy fekete a szenes csutak.

Weöres Sándor (1977. 47.) az első három sor alliterálását ősköltészetinek véli (árva – anyátlan, puszta – pajta, három – hat), az ellentétes ragrímet (-tlan, -tlen) 15. századinak. Ennek alapján feltételezi, hogy ezt a versikét eredetileg nem találósnak (játéknak) találták ki, hanem ősi pogány szertartásszöveg törmelékéről van szó. Hajdani rendeltetését a nép elfeledte, de mint érthetetlen furcsaságot, móka-alkalmat megőrizte.

Nem egyedüli találósról vagy versről van szó. Ezt bizonyítja egy korábbi, 1858-ból származó változat:

Árva borjú anyátlan
Csonka bika szarvatlan
Szenes tőke fekete
Három papnak hat szeme

A kritikai elemzés egyébként ezt a 19. századi találóst ősi, pogány kori halottsiratónak tartja: amit jelez az árvaság, a pusztaság, az elszenesedés, illetve a védőszellemekre utaló állatidéző:

Három verébnek hat szeme
Csonka bika szarvatlan

Éppen azért vált abszurd találóssá, tréfás műfajjá, mert már elfeledték ősi, mágikus jelentőségét. A legtömörebb tautológia táncszó formájában bukkan elénk (Arany–Gyulai 1872. 320.): Ma van ma!

Irodalom:
Arany László és Gyulai Pál, 1872. Elegyes gyűjtések Magyarország és Erdély különböző részeiből. Athenaeum, Pest (Magyar Népköltési Gyűjtemény, I.)
Weöres Sándor, 1977. Három veréb hat szemmel. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

x