A nyelv alkotóelemei közül a szó a legkézzelfoghatóbb egység, ez van kitéve a legnagyobb és leglátványosabb, egyúttal leginkább megragadható változásoknak, s ehhez a legkönnyebb kulturális értékeket társítani. A nyelvi kultúrájukat fontosnak tartó társadalmakban sok helyen rendeznek szószavazásokat, szóbemutatókat, amelyek árulkodnak egy korszak, korosztály vagy ember esztétikai, sőt etikai beállítódásairól, értékrendjéről, érzelemvilágáról. Az ebbe a körbe sorolható nyelvészeti tevékenység a nyelvészeti pragmatika, azon belül a funkcionalista irányzatok körébe sorolható, de ide kapcsolhatók stilisztikai, fonetikai, hangstilisztikai (hangmetaforikus) stb. kutatások is, és a szóválasztásnak lehetnek – sok más egyéb mellett – pszicholingvisztikai, pszichoanalitikus vonatkozásai is. Végül pedig: a szavakban a történelem is benne van, a divat is! Bizonyos szavak inkább kötődnek egy korszakhoz.
Régi megfigyelés, hogy a különféle szórangsorokban egymást folyamatosan keresztező elvek a hangzás és a jelentés. Kellemes hangzású szónak (eufónia) lehet nem kellemes (nem szalonképes) jelentése, és pozitív jelentésű szónak is lehet kellemetlen „hangruhája” (diszfónia, kakofónia). A Kosztolányi által fölvetett disznó vagy fülolaj – jelentése aligha tartható szépnek, hangalakja viszont változatos. A trutymó szónak se a jelentése, se a hangalakja nem tekinthető szépnek. A szerelem szavunkhoz kellemes asszociációk járulnak, hangalakja viszont egyhangú, nem kellemes. Magyarországon a szószépségversenyt francia mintára Kosztolányi Dezső honosította meg (A tíz legszebb szó. Pesti Hírlap, 1933. november 19.). Egy francia folyóiratban a tíz legszebb szóra keresték a választ. Kosztolányi szerint ez olyan, „mintha azt kérdeznék tőlünk, hogy melyik a zongora legszebb hangja”. De játéknak jó. Paul Valery ezeket a szavakat választotta: pure, jour, or, lac, pic, seul, onde, feuille, mouille, flute. Magyarul: tiszta, nap, arany, tó, hegyfok, egyedül, hullám, levél, csermely, fuvola.
Kosztolányi saját listája a következő: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. Ez a tíz szó mélyen beívódott a magyar nyelvi kultúrába, sokszor idézik, szívesen vitatkoznak róla. Föltűnő, hogy szinte mindegyik rövid, egyszótagos, pozitív, romantikus, hősi jelentéssel. A Füles újság 1957-ben hirdetett szópályázatot. Ennek eredménye: csend, csillag, fény, gyöngy, illat, könny, lomb, szelíd, szellő, tündér. Az 1991-ben megismételt pályázatban már gyakorisági sorrendben állnak a szavak: szerelem, szeretet, édesanya, béke, boldogság, gyermek, csillag, haza, szív, anya.
Az egyszervolt.hu honlap 2005-ben meghirdetett szószépségversenyének rangsora: édesanya, szerelem, szeretet, pillangó, hópehely, szellő, zsong, csillag, boldogság, szivárvány…
A Tinta Könyvkiadó 2000-ben megszavaztatta a 20. század legjellemzőbb magyar szavait (ebben a rangsorban értelemszerűen nem a „szépség” uralkodik): világháború, űrkutatás, számítógép, televízió, internet, AIDS, telefon, atombomba, kommunizmus, repülőgép…
A magyar 20. század leggyakoribb szavai pedig a következők lettek: rendszerváltás, világháború, 1956, Trianon, televízió, internet, számítógép, rádió, privatizáció, beszolgáltatás…
Németországban a Német Nyelv Társasága (Verein für Deutsche Sprache) 1972 óta hirdeti meg Az év szava (Wort des Jahres) és 1991 óta az év legcsúnyább német szava (Unwort des Jahres) pályázatot. A legutóbbi év szavai: pénzügyi válság, klímakatasztrófa…
Az Amerikai Egyesült Államokban az American Dialect Society 1991 óta hirdeti meg szópályázatát. Az utóbbi évek terméséből: banksegítő csomag, másodrendű adós, metroszexuális.
Magyarországon a Tinta Kiadó folyamatosan működő szószavazójának (tintakiado.hu) állása 2009. július 14-én: szeretet, édesanya (anya), család, haza, szerelem, egészség, béke, Isten, élet.
A magyar nyelv évében Hagyj egy szót magad után! felszólítással indítja nemes játékát, versenyét a szószavazó.hu (az első néhány nap adata alapján ma az élet, szerelem, édesanya és lenolaj szó vezet), s a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda is meghirdette Az év szava játékot (manyszi.hu).
A szószavazás felfogható puszta játéknak, de nyelvészeti, pedagógiai tanulsága is van, és növeli a nyelvesztétikai (stilisztikai) és nyelvkritikai érzéket, általában a nyelvi tudatosságot.
Előadásként elhangzott a Balassi Bálint Intézet szószavazó.hu sajtótájékoztatóján a Thália Színházban 2009. július 15-én. Médiamegjelentések: 2009. július 15. Kossuth rádió, Danubius rádió, Duna Televízió, Független Hírügynökség, 2009. július 16. Népszabadság, Metropol, Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió, Mediterrán rádió, 2009. július 18. Naptévé stb.
Nincs hozzászólás!