Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Visszaszoruló sorszámnevek – ötén, hatán Tetten ért szavak 02.

2009.05.15.nincs hozzászólás

Javaslom, őrizzük nyelvi hagyományainkat: március tizenötödikén, nem tizenötén!

Egy általános iskolai szövegértő versenyen a diákoknak fel kellett olvasniuk egy egyoldalnyi szöveget, majd fejből el kellett mondani annak a tartalmát. Jó verseny, jó feladat. Kiderül belőle, hogy tízperces böngészgetés, olvasgatás után hogy sikerül a felolvasás, és mi marad meg belőle. Tanulság ez tanárnak, diáknak; rádöbbenés, hogy mire kell jobban figyelni, milyen módszerrel kell az emlékezetet fejleszteni. És tanulság mindazoknak, akik érdeklődőként hallgatják a felolvasásokat és az elbeszéléseket.

A felolvasások némelyikében feltűnő volt, hogy az „április 6-a” dátumot április hatodika helyett így olvasták: „április hata”. Először azt hittem, rosszul hallok. Később, más tanulótól ez hangzott el: „október hati” az október hatodiki forma helyett. Ekkor már ketten, tanárok összenéztünk, s megállapítottuk, nem mi figyeltünk rosszul, hanem így, rövid formában hangoztak el a dátumok, ami valamit jelent.

A felolvasási hiba mögött – mivel többen követték el – nyelvi változás kiindulópontját ragadhatjuk meg. A dátumok esetében elmarad a –dik sorszámnévképző, és a sorszámnévi forma helyett a tőszámnév szerepel a birtokos személyjellel: hat-odik-a helyett hat-a.

Mivel csak éppen az imént, 2009. március 20-án 11 és 12 óra között ragadtuk meg a jelenséget (kiolvasva: kettőezer-kilenc, március huszadikán tizenegy és tizenkét óra között), egyelőre nem dönthetjük el, hogy valóban elterjed-e. A szülők, az oktatás, a média mint a legnagyobb anyanyelvtanítók nyilván a helyes, teljes alakot fogják továbbra is sugallni. Ez van benne a könyvekben, így olvas, beszél a többség.

De miért indulhatott el ez a furcsa kiejtésmód? Két okát látom. Az egyszerű magyarázat: A kisdiákok nem tanulják meg a számmal jelölt dátumok feloldásának, kiejtésének módját. Talán sohasem kellett fölolvasniuk hangosan!

A másik, tudományosabb magyarázat rendszerben látja a változásokat. Korábban és több nyelvi környezetben elkezdődött a sorszámnevek tőszámnevekkel való helyettesítése. Már a 19. században elkezdték a sorszámnévi évszámokat tőszámnévként olvasni: 1848. évben helyett 1848-ban (ezenyolcszáznegyvennyolcadik évben helyett ezernyolcszáznegyvennyolcban). A 20. században több helyen is elmaradt a kiolvasásban a sorszámnévi forma. A március 15. forma kiolvasása helyesen: március tizenötödike, a beszélt nyelvben azonban egyre inkább: március tizenöt. A lakcím esetében sem mondja ki senki a sorszámnévi formát: A Keresztúri út 4.-ben laktam írásmódban még jól látszik a –dik sorszámnévképzőt jelölő pont, ám senki nem olvassa úgy: negyedikben (legföljebb: negyedik szám alatt), hanem azt mondjuk: négyben…

Ebből az is kiderül, hogy a keltezés esetében a –dik képzőt jelölő pontot elhagyjuk (május 31-én), egyéb esetekben azonban nem: Fő utca 4.-ben, 8.-ba jár, 3.-nak futott be (kiolvasásuk: Fő utca négyben, nyolcadikba jár, harmadiknak futott be).

Talán a dátumokból egyszerűsödésként elmaradó kis pont már felhívó jel volt arra, hogy ott nincs is sorszámnévképző… Pedig van. Tehát május 30-án az május harmincadikán, és nem harmincán!

Más esetekben is elmarad a sorszámnévképző, de ezeket (egyelőre) egyértelműen hibának tartjuk: öt kerületi önkormányzat (az V. kerületi helyett), a törvény hat bekezdése szerint (hatodik bekezdése helyett). Azt mondjuk, hogy ezekben az esetekben a rövidség félreérthetőséget okoz, hiszen gondolhatnánk arra, hogy nem egy, hanem öt kerületi önkormányzat határozott el valamit (pl. a parkolásban), illetve a törvénynek nem egy, hanem hat bekezdése foglalkozik a tárgyalt témával.

Javaslom, őrizzük nyelvi hagyományainkat: március tizenötödikén, nem tizenötén!

Új hozzászólás