Skip to main content

„Vigyázzatok magatokra! Vigyázzunk egymásra!”- E-mail-formulák járvány idején

Domonkosi Ágnes - 2021. 09. 19.

Járvány és nyelvhasználat

Az egyik legfeltűnőbb módosulás a szókészlet alakulása: hétköznapi életünk új jelenségeinek megnevezései ugyanolyan pillanatok alatt váltak elterjedtté, mint ahogy az életünk átalakult. Olyan sajátos járványügyi szakkifejezések váltak közkeletűvé, mint például a közösségi (vagy szó szerinti fordítással): társas távolságtartás (social distancing), a nyájimmunitás vagy a járványgörbe laposítása. Emellett számos új, kreatív szóalkotás is megjelent, mint például karanténkoncert, e-locsolás, illetve új jelentésben váltak gyakoribbá egyes kifejezések, mint zoomol ’a Zoom programmal videókonferencián vesz részt’ (Veszelszki 2020). A helyzet nehézségei ellenére, vagy éppen azok feloldására ezekben a neologizmusokban, azaz újszerű nyelvi elemekben erőteljesen érvényesül a játékosság, ahogyan a karant-ének szóösszerántásának példája, vagy a zumálni szóalaknak a dumálni és zoomolni szavakat vegyítő megoldása mutatja.

Az írásbeli nyelvi kapcsolattartás gyakorlatai

A szókészlet mellett a nyelvi viselkedésben, illetve a nyelvi kapcsolattartásban is hirtelen változások figyelhetők meg, hiszen a köszönések, üdvözlések használata is mindig érzékenyen reagál a társadalmi változásokra.

Napjaink levelezési, e-mailezési gyakorlatait vizsgáló kutatásunk részeként azt vizsgáltuk meg, hogy miképpen mutatkozik meg a járványhelyzet az elektronikus levelezés jókívánságaiban, a levelek elköszönő részében, záróformuláiban. Az összegyűjtött e-mailek nyelvi sajátosságainak elemzése ugyanis azt mutatja, hogy a járvánnyal összefüggésbe hozható, az egészségi állapotra utaló elemek a magyar levelekben leginkább a záró részben szerepelnek. Az angol nyelvű e-mailezési gyakorlatot tekintve ezzel szemben azt figyelték meg, hogy a járványhelyzetre való utalások a levélkezdetben, a közlések megnyitásában is hangsúlyos szerepet kapnak (vö. Malone Kircher 2020).

A magyar nyelvű e-mailezés nyelvi sajátosságait feltáró nyelvészeti kutatások rámutattak, hogy az üzenetek végén, a lezárást megelőzően igen gyakorinak számítanak a jókívánságok, amelyeknek sokszor aktualizáló szerepük is van, az adott napszakra, a feltételezett közös helyzetre utalnak (pl. További szép napot/estét kívánok!). Az aktuális közlési szituáció megjelenítésének szándéka miatt az e-mailek záró részében a szokásos, hagyományos elköszönések és jókívánságot kifejező állandósult szókapcsolatok mellett számos egyedi, újszerű kifejezés is előfordul, pl.: a megmaradt nyári napokhoz kellemes időtöltést, sikeres tanévkezdést kívánok (Domonkosi–Ludányi 2019). Nem meglepő hát, hogy a koronavírus által teremtett sajátos helyzetre utaló elemek is itt jelennek meg a legnagyobb számban.

Társas távolság: térbeli távolodás – nyelvi közeledés

A járvány kitörése és a hozzá kapcsolódó intézkedések bevezetése után az e-mailek záró részében, amely tehát általában is az adott helyzethez igazodik, több új jelenséget, változási irányt figyeltünk meg. Egyrészt számos új formula, a körülményekre utaló kívánság jelent meg, másrészt a személyességre, az odafigyelés kifejezésére törekvő levélzáratok hangsúlyosabbá váltak még a hivatalos, üzleti jellegű levelezésekben is, és összességében gyakoribbak lettek a szolidaritást hangsúlyozó megnyilatkozások. A társadalmi távolságtartás tehát nyelvi eszközök révén ellenpontozódik. Azaz sajátos paradoxonként a társas távolságtartás a térbeli távolságra korlátozódik, a társadalmi távolság pedig több területen inkább csökken, a nyelvi tevékenységben erőteljes társas közelítés, a szolidaritás érvényesülése érzékelhető. Az újonnan terjedő, az egészségügyi állapotra, a járvány elkerülésére utaló formulákban kiemelt szerepet kap néhány szlogenszerűen használt kifejezés (pl. Vigyázzatok magatokra!) is, azonban számos egyéni változat, a levelezőpartnerek viszonyát, szerepeit is jelző variáció is előfordul.

A nyelvi közelítés változatai a levélzárlatban

Adataink alapján a címzett egészségére utaló levélzárlatok a viszonytípusok sokféleségétől függetlenül érvényesülnek, a baráti, bizalmas kapcsolatoktól kezdve a munkakapcsolatokon át a hivatalos levelezésig, sőt az üzleti célú, reklámszerepű küldeményekig átszövik a levelezés gyakorlatát. A különböző kapcsolatok a kívánságok tipikus, ismétlődő mozzanatai mellett nagy változatosságot, egyéni megvalósulások sokaságát mutatják.

A korábban is személyes jellegű, baráti levelezésekben fontossá válik az egészségre való utalás, például:

Remélem, jól vagytok! A legjobbakat kívánva,

Gábor

 

Nagyon vigyázz magadra és a családodra!

Kati 

 

A kevésbé szoros, munkakapcsolatra korlátozódó viszonyokban is érzékelhetővé válnak a nyelvi odafordulás, közelítés stratégiái:

Remélem, hogy jól vagy és biztonságban. Vigyázz nagyon Magadra!

Köszönettel és üdvözlettel,

Márta

 

A személyes ismeretséget nélkülöző, munkaszervezési kérdést tárgyaló, pár soros levelek végén is szerepelnek az egészséggel kapcsolatos záróformula: Jó egészséget kívánok!

A formális, a vezetői pozícióra utaló megszólításokat tartalmazó munkahelyi körlevélben is szerepet kapnak hasonló, közelítő jellegű jókívánságok: További jó egészséget kívánok!

Az üzleti jellegű, reklámcélú levelek végéről sem maradhatnak el az a hasonló jókívánságok:

Mindenki vigyázzon magára, és jó egészséget kívánunk:

A MyHeritage csapat

Mindenkinek kitartást és a legjobb egészséget kívánjuk!

Csete Mónika és az Emilla Csapata

 

Az érzelmi töltet erősítését mutatja az is, hogy ezek a kifejezések, a helyzetet értékelő, körülíró elemek sokszor halmozódnak, akár rövidebb, kifejtetlenebb levelekben is terjedelmes lezáró egységet alkotva, ahogyan a következő, egy fejlesztőpedagógus által a szülőknek írt levélben tapasztalható. Az idézett levélben az egyes kívánságok új sorba szedve, sorkihagyással szerepelnek, az írásképpel is hozzájárulva a levél záró részének hangsúlyosságához:

Mindenkinek jó egészséget kívánok!

Vigyázzatok magatokra és egymásra!

Remélem mihamarabb visszaáll a rend! Jó hétvégét kívánok Mindenkinek!

Zsuzsi

 

Zsu

 

Zsuzsi

 

 

A tipikus formuláktól az egyéni variációkig

A járvány miatti aggodalmat, törődést, odafigyelést jelző levélzárlatok egyrészt formulaszerűek, állandó mozzanatokat is tartalmaznak, másrészt számos egyéni, az érzelmi színezet fokozását, vagy – az üzleti, reklámcélú levelekben – a figyelemfelkeltést szolgáló speciális variációjuk is előfordul.

A gyűjtött anyag elemzése alapján tipikus elemnek számítanak a vigyáz valakire igei szerkezet különböző felszólító módú alakjai (Vigyázzunk egymásra! Vigyázz magadra!), illetve az egészség, olykor a kitartás főneveknek a jókívánság beszédaktusába ágyazott előfordulásai (Mindenkinek jó egészséget és kitartást kívánunk!).

Ezek az állandó elemek a általában a konkrét szituációra, a viszony jellegére utaló részekkel egészülnek ki. Nagyon frappánsak és találóak azok a megoldások, amikor az aggodalom, a gondoskodás mozzanatát egy-egy cég, szolgáltató a saját tevékenységének szemszögéből mutatja be.

Bizalmas stílusértékű, egyértelműen közelítő nyelvi eszköz az Ölelések formula az alábbi levélzárlatban:

Vigyázz magatokra és jó bábozást és bábkészítést kívánok Neked! Ölelések és #maradjotthon!

 

Kreatív, egyéni megoldást alkalmaz egy távfelügyelettel foglalkozó cég hírlevele, amely a tevékenységi köréhez, a vagyonvédelemhez kapcsolta a vigyázzunk egymásra szlogent:

Tevékenységünkből adódóan mindig azt hangsúlyozzuk, hogy vigyázzunk értékeinkre, de ezt a levelet semmi mással nem szeretnénk zárni, mint azzal, hogy: Vigyázzunk egymásra!

 

Hasonlóan az üzleti cél érdekébe állítódik, a marketingstratégia részeként érvényesül a következő levélzárlat, amelyben a járványhelyzetben elvárt viselkedésre való figyelmeztetés a szokásos felszólítás helyett a cég segítő szándékának megjelenítésébe épül be:

Szeretnénk segíteni, hogy könnyebb legyen vigyázni szeretteidre és magadra is.

Az egyéni megoldások között olyan variációkkal is találkozunk, amelyekben a jelenlegi helyzet új jelentésekkel gazdagít korábbi formulákat. A tipikusan az újévi üdvözletekben megjelenő jókívánság értelmeződik újra a következő üzenetben:

Egészségben gazdag, békés húsvétot kívánok!

 

Jelmondatok és hashtagek a levélzárlatban

A járvány időszakában különös jelentőségre tettek szert az egyébként tipikusan politikai és üzleti célú közlésekre jellemző, összegző célú, formulaszerű, könnyen megjegyezhető jelmondatok, szlogenek, amelyek akár önálló szövegként is érvényesülhetnek. A televízióban, rádióban, interneten terjedő, a járványhelyzettel kapcsolatos szlogenek az e-mailek záró részében is gyakran megjelennek: Maradj otthon!; A vírus nem győzhet! Egy étel‑házhozszállítással foglalkozó, az egészségügyi dolgozóknak térítésmentes menüt kiszállító cég hírlevelének záróformulájában az alábbi, reklámcélokat szolgáló, egyedi jelmondat olvasható:

Segítsünk egymáson, mert a HŐSÖK köztünk élnek!

 

Ehhez hasonló funkcióban jelennek meg a levélzárlatokban a # jellel kezdődő, eredetileg a közösségi oldalakon használt címkék, az ún. hashtagek. Netnyelvészeti kutatások szerint a hashtagek viszonylagos állandóságuk és használatuk gyakorisága miatt az ún. állandósult szókapcsolatokhoz, frazeologizmusokhoz állnak közel (Veszelszki 2016), így a szlogenekhez hasonló szerepet töltenek be a levélzárlatokban is: Ölelések és #maradjotthon! 

Levelezési gyakorlatok – társas viszonyok 

Az írásbeli kapcsolattartási gyakorlatokat a járvány és annak társas következményei átalakították, minden nyelvhasználati színtéren a szolidaritás nyelvi kifejezésének, az aggodalom, a törődés beszédaktusainak szerepnyerése irányába mozdítva el működésüket. A pandémia hosszú távú hatásai, lecsendesülésének időpontja még megjósolhatatlan. A nyelvhasználatra gyakorolt hatásokat tekintve kérdéses az is, hogy meddig lesznek ennyire erőteljes szerepűek az egészségünk miatt aggódó jókívánságok, illetve hogy a szolidárisabb, közelítőbb hangnemből megmarad-e valami a levelezési gyakorlatokban a járvány elmúltával is.

Irodalom

Domonkosi Ágnes – Ludányi Zsófia 2019. „További szép estét, tanárnő!” A nyelvi kapcsolattartás változásai a hallgató-oktató levelezés tükrében. In: H. Tomesz Tímea (szerk.): Generációs kérdések a kommunikációs készségfejlesztésben. Hungarovox Kiadó. Budapest. 7389.

Madison Malone Kircher 2020. Email Coroniquette: What ‘I Hope You’re Doing Well’ Really Means. Vulture, 2020. április 1. https://www.vulture.com/2020/04/why-were-all-emailing-be-well-and-stay-safe.html

Veszelszki Ágnes 2016. A hashtag mint új frazeologizmus. In: Bárdosi Vilmos (szerk.): A nyelvi pragmatika kérdései szinkrón és diakrón megközelítésben. Modern Filológiai Társaság – Tinta Könyvkiadó. Budapest. 147–158.

Veszelszki Ágnes 2020. Kórlenyomat és korlenyomat – új szavakkal kifejezve. E-nyelv.hu. https://e-nyelvmagazin.hu/2020/04/16/korlenyomat-es-korlenyomat-uj-szavakkal-kifejezve/

Az eredeti megjelenés helye:

Domonkosi Ágnes – Ludányi Zsófia 2020. „Vigyázzatok magatokra! Vigyázzunk egymásra!” E-mail-formulák járvány idején. Amega 27/3: 34–37.

A szerzők a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai, valmint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatói. E-mail: domonkosi.agnes@gmail.com, ludanyi.zsofia@uni-eszterhazy.hu

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x