#4.
2010

A magyar orvosi nyelv

A magyar orvosi nyelv

Tanulmányok




Balázs Géza

Az orvosi nyelvről: eredmények és hiányok

Bár az orvostudományról a mindennapi társalgásban mindig szó esik, az orvosi nyelvről, az orvos-beteg kommunikációról (illetve annak akár a gyógyulásra is kiható konfliktusos voltáról) nagyon szerény a magyar tudományos kutatás, szak- és ismeretterjesztő irodalom, antropológiai nyelvészeti esettanulmány.
Balázs Géza - Bősze Péter

„Nemzedéknyi idő kell a változáshoz…” – Tízéves a Magyar Orvosi Nyelv

Bősze Péter orvosprofesszort Balázs Géza kérdezi
Keszler Borbála

A magyar orvosi nyelv és a nyelvújítás

A tudatos nyelvújítás hazánkban a XVIII. század hetvenes éveitől, a felvilágosodás kezdetétől (Bessenyei fellépésétől) vált mozgalommá, melyben Kazinczy vezetésével a haladó írók és szakírók legjelentősebb képviselői is részt vettek, részben új szavak alkotásával, részben elméleti fejtegetésekkel is.
Mihók Nóra Zsófia

Vöröskeresztutak – a nyelvészet és az orvoslás találkozási pontja

Hogyan értik meg egymást egy Balaton-parti szakrendelőben a külföldi nyaralók és a magyar orvosok? A nemzetek közötti kommunikáció buktatóiról és megoldásairól szól a résztvevő megfigyelésen alapuló munka, amelynek végén a helyi egészségügyi szlengből is kapunk bemutatót. Az írás gondolatébresztő lehet az orvosképzés számára is.
Kuna Ágnes

Szent Antal tüzétől a Münchausen-szindrómáig – Régi és a modern betegségneveink néhány jellegzetessége

A betegségek elnevezéseiben az egyes korokban igen nagy különbségek figyelhetők meg. Egyrészről jellemző az egyes kifejezések továbböröklődése, másrészről a folyamatos megújulás. Ez a szaknyelvekben és a köznyelvben egyaránt természetes folyamat.