Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Nyelvjárás az iskolában
Szó szót követ 15.

2020.11.7.nincs hozzászólás

Budapesten nőttem fel, s a bölcsészkaron találkoztam legelőször nagyobb számban nyelvjárási beszélőkkel. Közülük sokan számoltak be arról, hogy magyartanáruk milyen elmarasztalóan minősítette őket emiatt.

Éppen ezért fogalmaztam meg mostani kérdésünket:

Mi adódik a nyelvjárási-köznyelvi beszélők közötti különbség miatt az iskolában? Mennyire avatkozzon be ebbe a folyamatba egy szaktanár? Kijavíthatja a tanuló szóbeli és írásbeli fogalmazásában a nyelvjárási jelenségeket?

Kiss Jenő akadémikus, professor emeritus Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)

Az adódik abból, hogy gúny tárgya lehet a nyelvjárásiasság (gondoljon Illyés Gyula nevezetes esetére A puszták népéből). A nyelvjárásias beszédmód miatt  stigmát kap az így beszélő diák. A másik tanári feladat: okosan, tapintatosan meg kellene előzni a gúny tárgyává válás bekövetkeztének a lehetőségét, ha már az oktatás elején, az első órán elmondja, és szükség esetén többször is megerősíti, hogy a nyelvjárást tudni természetes dolog. Természetesen a tanulónak a társadalmi nyelvhasználati versenyképesség biztosítása miatt érdeke, hogy a köznyelvet elsajátítsa, így a tanárnak bizony, ki kell javítani tanuló elsősorban írásbeli regionalizmusait. De ezt úgy kell megtenni, hogy közben ne irtsuk a nyelvjárásiasságokat, hanem tudatosítsuk, hogy azokat az iskolán kívül, pl. otthon és a rokonságban használják bátran továbbra is.

Juhász Dezső egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)

A körkérdésben három részkérdés rejlik. A kapocs közöttük a nyelvjárás–köznyelv viszony és az iskola mint helyszín. A „Mi adódik…” kezdetű mondat helyzetelemzést feltételez. Ilyen tárgyú szaktanulmány bőven van, de nem elég. A lényegük: különböző konfliktushelyzetek feltárása-orvoslása, amelyek a köznyelv központú nyelvi norma és a területi nyelvváltozatok presztízse, használati köre között feszül a különböző kommunikációs színtereken. Az iskola mint helyszín azért kiemelt fontosságú, mivel a jövő generáció nyelvi nevelésének – a család mellett – elsőrendű színtere, de nemcsak a nyelvi kompetencia fejlesztésének szempontjából, hanem a társadalmi szemléletformálás miatt is. A tanár szerepe többrétű: nem kerülheti ki a közös, nemzeti beszéd- és írásnorma közvetítését, ugyanakkor a nyelvváltozatok bemutatása során értékharmóniát kell teremtenie mindegyik vonatkozásában: hangsúlyoznia kell ezek lokális és szituációs szerepköreit, helyénvalóságát, tiszteletre méltó értékeit. Azok a diákok, akik a szülőhelyükön elsődleges nyelvváltozatként egy nyelvjárást sajátítanak el, a helyi változathoz „melléteszik”, „mellétanulják” a köznyelvet. Ami az írásbeli produkciókat illeti, itt szigorúbbak és differenciáltabbak a társadalmi elvárások.

Parapatics Andrea egyetemi docens, Koós Ildikó egyetemi docens, P. Lakatos Ilona ny. főiskolai tanár, Dudics Lakatos Katalin főiskolai docens, Csomortáni Magdolna adjunktus válasza az Édes Anyanyelvünk 2020. novemberi számában olvasható.

Új hozzászólás