Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Szűts-Novák Rita

Fráter Zoltán

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Trianon 100
Szó szót követ 13.

2020.06.7.nincs hozzászólás

„Nem kell beszélni róla sohasem, / De mindig, mindig gondoljunk reá. / Mert nem lehet feledni, nem, soha, / Amíg magyar lesz és emlékezet.” – írja Juhász Gyula Trianon című versében.

A Szó szót követben nem is a trianoni békediktátumról, hanem a Kárpát-medencei magyarság (anya)nyelvi kérdéséiről tanakodnak a szakértők:

100 év múlva, a trianoni döntés 200. évfordulóján fognak még magyarul beszélni a határainkon túl? Hogyan kellene kiállni Ön szerint a külhoni magyarok anyanyelvi ügyeiért?

Pomozi Péter egyetemi docens • Eötvös Loránd Tudományegyetem; kutatóközpont-vezető • Magyarságkutató Intézet (Budapest)

Trianon átkát csakis cselekvő nyelvpolitikával lehet meghaladni. Erre nemcsak a Kárpát-medencében élő őshonos magyar kisebbségek további morzsolódásának megakadályozása miatt lenne szükség, hanem a magyarországi beszélők és a jelentékeny új hullámos diaszpóra-magyarság miatt is. No meg azért is, mert globális unifikációs folyamatok zajlanak a világban: könnyen lehet, hogy 2120-ra csak azok a nyelvek maradnak életképesek, melyek jelenleg is sérülékeny nyelvek százait asszimilálják. Ilyen kivételes helyzetű nyelvből összesen 8-10 van a világon! 2120-ban tehát csak akkor lesz magyar anyanyelv és magyar nemzet, ha kulturális megmaradásunkért sokkal többet teszünk a nyelvpolitika síkján is, mint amennyit az előző száz évben tettünk.

Csányi Erzsébet egyetemi tanár • Újvidéki Egyetem (Újvidék, Szerbia)

100 év múlva Vajdaságban még fognak magyarul beszélni, mert a nyelv olyan, mint az élő természet, lassan őrlő malmai vannak, és 100 év kevés emberöltő. A vajdasági magyar nyelv hosszútávú életképessége azonban valóban veszélyben van ebben a kivándorlási forgószélben. A hivatalos felmérések és az itteni tudóstársadalom stratégiai nyilatkozatai szerint már csaknem egy évtizede megállapítást nyert, hogy a határon túli magyar régiók közül Vajdaságban a leggyöngébb a magyar nyelvű felsőoktatás és tudományosság intézményesültségi szintje (nincsen Vajdasági Magyar Egyetem, nincsen kutatóintézetünk stb.), márpedig e csúcsintézményrendszer kiépültsége hiányában a vajdasági magyarság képtelen emancipálódni.

Gúti Erika egyetemi docens, H. Tóth István egyetemi docens, Huszty Bálint adjunktus, Simon Szabolcs tanszékvezető adjunktus és Iancu Laura néprajzkutató, József Attila-díjas költő válaszát az édes Anyanyelvünk 2020. júniusi számában olvashatják.

 

Új hozzászólás