Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Szerelem Ajakon
Csípős szavak 32.

2020.02.27.nincs hozzászólás

1935-ben jelenik meg Ortutay Gyula néprajzkutató A szerelem Ajakon a házaséletig című tanulmánya (újraközlés: Ortutay Gyula: Fényes, tiszta árnyak, Szépirodalmi, 1973.). Ezt az írást két okból hozom elő: (1) elevenítsük fel, hogy hogyan kezdődik egy fiú-lány kapcsolat, (2) van-e valami Ajak (ajak) mélyén?

Erígy mán! Mi van veled?

Már kilencéves korban is mondogatja a lány, hogy szeretőt tart. De ez még csak pajtásság, amelynek házasság is lehet a vége. A valódi szeretőtartás legalsó korhatára: a tizenkettedik esztendő. A lány biztathatja egy rokonát: Megrendezhetné nekem azt a legényt. A legény hajlandóságát a lány felé így fejezik ki: Látom, no, hogy veled a Jani.

A legény vasárnap vagy ünnepnap délután kezdi meg a beszélést, tánc közben, vagy az utcán a dücskő vagy lókán ülve. A beszélgetés kinek-kinek a természete szerint indul: Hogy vagy? Mit dolgoztá’? Olykor meg is csókolja, bár hát gyávább is akad. A lány szabódik: Erígy mán! Mi van veled? A legény kéri, hogy csókolja meg, erre a lány: Hisz még azt sem tudom, mi a csók.

Ezek után, a szokásokhoz híven csak kedd, csütörtök, szombat, vasárnap este beszélgetnek. Vacsora után bemegy az udvarba a legény: Iboly, Iboly, gyere ki! Ha szerencséje van, bejáratos lesz a lányos házba. Két-három hét után elválik, hogy egyetértenek-e vagy sem. A fiú zsebkendőt kap a lánytól, ezt minden szombaton visszaviszi, s kap egy új pár tisztát. Némelyik módosabb lánynak harminc-negyven zsebkendője is marad. Azután jönnek a táncmulatságok, de ez már a szorosabb kapcsolat… Itt azonban elkanyarodunk Ortutay kedves, nyelvi leírásától.

Ajakon

Bujkál bennem a kisördög, hogy a Szabolcs megyei, rétközi, kisvárdai járásban lévő Ajak község szerelmi életét nem egészen motiválatlanul kutatta a néprajzos. Ajak neve hívószó. Az etimológia a régi aj (nyílás, bevágás, köz) származékának tartja, no meg persze vannak egyéb javaslatok is. Az ajak az én meglátásomban elsősorban női attribútum, nyelvészetileg: női szó. Ezt az értelmező szótár ugyan nem támasztja alá: emberi (ritkán állati) szájnak külső, piros széle (Éksz. 2003: 13), de ettől én még ezt gondolom. Szerintem a férfinak szája, a nőnek inkább ajka van. Édesanyjára utal Petőfi versében: „S én csüggtem ajkán… szótlanúl… / Mint a gyümölcs a fán. (Füstbe ment terv) Gondoljuk ezt el egy férfi kapcsán… Ettől függetlenül van az ajak szónak nem nélküli (nemtelen) használata is: a nép ajkán, ajkuk összeforr (nyilván a férfié és a női), ajkára fagy a szó. Az ajakpirosító, ajakrúzs ugyancsak női szavak – ettől persze férfiak is igénybe vehetik. De egyéb esetekben nemek szerint fölcserélhető az ajak és a száj: kiszalad az ajkán/száján, összeszorítja az ajkát/száját. Az ivóedénynek ajka vagy szája van. Nemtelen használatra utal az is, hogy a nyelvtanban (fonetikában) ajakkerekítéses hangokról beszélünk és nem szájkerekítésesekről. Ingadozik az ajak-száj előtag a következő szavak előtt: balzsam, feltöltés, herpesz, piercing, radír, tetoválás – ez azt mutatja, hogy lehetséges a férfi-nő megkülönböztetés. Egy férfinak szájtetoválása, egy nőnek ajaktetoválása van.

Ezzel bizonyára még nem győztem meg a kedves érdeklődőt, ezért folytatom. A növénytanban a pártának sziromlevelekből összenőtt részének neve is ajak. Az értelmező kéziszótár ajak címszava szemérmesen elhallgatja, hogy létezik szeméremajak – persze a címszó külön megtalálható, és nyilván ez már egészen biztosan csak női szó: a női külső nemiszervnek a szeméremrést körülfogó része (Éksz. 1241). S ezzel már el is érkeztünk mondanivalómhoz: a szerelem (a)jakon és szeméremajak. Ugye van némi egybeesés, áthallás?

Ahogy halála után harminc évvel megjelentett naplójában a nős politikus, rektor így összegzi szenvedélyes szerelmét a kor leghíresebb tévébemondónője iránt:

„ha egyszer megírnám hol mindenütt szerettük mi egymást, a Bükkben, a hegyoldalon, a váci hegyek közt elrejtőzve az országút az országút fölötti dombokon, a rektori, a népfront hivatalaiban, s aztán végül a lakásán, amit lassan rendezgettem be néki a Fürst Sándor utcában. Hány ebédet ettünk a konyhában.” (1964. július 10., Ortutay napló II/271).

S a bennfenteseknek meg is mutatják a helyszínt az ELTE rektorijában… Jó három vagy talán négy évtizede, édesapám, Ilosvay Selymes Pál járt is ott, mert ismerte a hivatal egyik alkalmazottját.

Új hozzászólás