Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Szűts-Novák Rita

Fráter Zoltán

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Elbűvölő illatunk
Korrektorglosszák 59.

2019.05.3.5 hozzászólás

Alfonz, a barátom szereti a szabadságot. S még jobban szereti, ha a szabadságot szabályok kötik.

Márpedig helyesírásunktól nem áll távol a megengedő nagyvonalúság. E-mailben és ímélben is megbeszélhetjük, hogy 1-én vagy 1-jén találkozunk 10.15 vagy 10:15 órakor. Szívünk doboghat, mint egy első osztályú pacemaker vagy pészméker; elbűvölő illatunk forrása lehet spray, spré és szpré is. Alfonz nem szeret így, ilyen szabadosan. Győzködném, hogy egy találka nyelvi paramétereinek kötetlensége nem sérti a galaxis rendjét, inkább otthonosan életteli lesz tőle írott világunk. Ehelyett Hamvas Béla jut eszembe: „….az egyetlen morál a szabadság”. Azt se bököm ki. Tisztelem a téveszmék szabadságát.

Halmai Tamás: Alfonz, a barátom. Korrektorglosszák című kötete megrendelhető az e-nyelv.hu könyvesboltjában. A könyvről megjelent ismertetések: Grétsy László: Halmai Tamás korrektorglosszái (Édes Anyanyelvünk, 2018/4. 18.), Minya Károly: Korrekt troll. Felszabadulni nyelvhasználati kétségeink és kötöttségeink alól. (Magyar Idők, Lugas, 2018. szept. 15.)

5 hozzászólás

#1 M. J. 2019. 05. 7. 14:06:22

Nem árt, ha eszünkbe jut, hogy Hamvas ugyanott ezt is írja: “Az ember nem akaratában, nem cselekvésében, nem gondolkozásában szabad, hanem életképzeletében, vagyis abban, hogy mit imaginál.” Továbbá: “A teremtés szám, súly és mérték szerint képződött. E rendről és arányról és összhangról szóló őseredeti tudás, amelyet a történet előtt az emberiség ismert, ma úgyszólván feledésbe merült. […] Annyit mindenesetre tudunk, hogy az eredeti ember lényében az arány és összhang érvényesült. Normális tehát ebben az esetben annyit is jelent, hogy normatív, törvényes és szabályos. Amihez magát mindenkinek tartani kell. Az eltorzult és megzavarodott (beteg, bűnbeesett) ember ezek szerint arány- és összhangtalan, szabálytalan és törvénytelen. Az eredeti arány megzavarodott, egyes tagok és részek mértéktelenül összezsugorodtak és elkorcsosultak, mások megdagadtak, egyesek eltűntek, mások uralkodók lettek. Az eredeti rend felbomlott. Ez a lét, amelyben ma élünk, szabálytalan és törvénytelen.”

#2 Halmai Tamás 2019. 05. 9. 01:17:30

Kedves M. J., köszönöm az értékes kiegészítést!
Fenti gondolatmenetemet az idézettek, azt hiszem, nem érintik: a „normatív, törvényes és szabályos” – nehogy valaki félreértse – Hamvasnál természetesen nem helyesírási előírásokra vonatkozó fogalmak, az „eredeti ember” tudása bizonyára nem ortográfiai természetű volt. 🙂
Nem emlékszem már, melyik kötetből vettem a mondatot; internetes gyorskereséssel két – glosszám szempontjából is – releváns passzust találtam, hadd fűzzem még ezeket ide, szintén csak kiegészítésképpen:

„100. §.: A szabadság. A megvalósítás (megvalósulás) személyes mű, de ez a személyes mű a közösséget építi és a közösség a természetet és a világot. Ezen belül minden határ immorális (őrület, betegség). Ilyen immorális határ az emberiséget fajokra és népekre és nemzetekre és vallásokra és osztályokra bontani. Az egyetlen morál a szabadság. Az egyetlen közösség az emberiség (az Egyház). Az Egyházról tudjuk, hogy Isten országától nem választható el.”
http://www.magyarszemle.hu/cikk/hamvas_bela_nepfoiskola

„A lélek a test morálja, de
a test a lélek bázisa.
A szellem a lélek morálja, de
a lélek a szellem bázisa.
A szabadság a szellem morálja, de
a szellem a szabadság bázisa.
Így jut el BAADER ahhoz a gondolathoz, hogy a legmagasabb (egyetlen) morál a szabadság. […]
Ezért, ha a test törvénye a lélekben van és a lélek törvénye a szellemben van, a szellem törvénye a szabadságban van.”
http://www.camphill.hu/wp-content/uploads/Hamvas-B-M%C3%A1gia-Szutra.pdf

#3 M. J. 2019. 05. 9. 20:16:14

Kedves Tamás, köszönöm válaszát!
Igen, ez mind a Mágia Szutra, amely természetesen nem helyesírási kérdéseket boncolgat. Ennél sokkal átfogóbb: az emberi alapállást elemzi (amiből sok minden, sőt majdnem minden következik, többek között akár a helyesírás is). Éppen mivel az alapállásról szól, nagyon is fontos leszögezni, hogy (mint idéztem) az ember nem akaratában, nem cselekvésében és nem gondolkozásában szabad, továbbá hogy a teremtés szám, súly és mérték szerint képződött, ami rendet, arányt és összhangot eredményezett (és látá az Isten, hogy minden, amit teremtett vala, íme, igen jó, ugyebár). Ennek a rendnek a megbontása (és erről Hamvas nem csak itt, másutt is sokat ír) abnormális, torzulást és zavarodottságot eredményez.
Alfonz barátja tehát, úgy vélem, nem téved, amikor jobban szereti, ha a szabadságot szabályok kötik.
De gondoljon csak bele, kedves Tamás: hová vezetne 7,5 milliárd ember szabadsága szabályok nélkül? Hogy mást ne mondjak, a közlekedés KRESZ nélkül?
Azt írja, gondolatmenetét az általam idézettek nem érintik. Pedig az írás a gondolat rögzítése, gondolkozásában pedig az ember Hamvas szerint nem szabad. Jogászok mesélhetnének arról, hogy a nagyvonalú fogalmazás micsoda galibát okozhat.

#4 Halmai Tamás 2019. 05. 10. 11:10:27

Kedves M. J., azt hiszem, nincs köztünk véleménykülönbség, csak mintha másról beszélnénk.
Alfonz a teljes szabályozottság pártját fogja, a merev szabálykövetés életszerűtlen szellemében. Glosszám a választás lehetőségét üdvözli – értelemszerűen egy nagy szabályrendszeren belül: az 1-én vagy 1-jén alternatívája nem zavarja össze az univerzum rendjét (sem társadalmi érintkezésünk harmóniáját); írásom ugyanakkor nem javasolja az 1-lyén, 1-sején, 1én stb. alakokat.
A KRESZ annyiban nem szerencsés példa, hogy közlekedési szabályok nélkül egymás életét veszélyeztetnénk; a helyesírás ellenben történeti képződmény, a művelt közmegegyezés produktuma. Hasznunkra van, de nem életbe vágó kérdés. S nem is aranykori törvényeken vagy isteni parancsolatokon alapul.
De ennél az analógiánál maradva: jó, hogy sebességhatárok közé vagyunk szorítva. Ám Alfonz mintha azt is igényelné, hogy a KRESZ az autónk színét is előírja, s hogy milyen ruhában ülhetünk bele.
A keretek és megkötések nélküli szabadság – ebben egyetértünk – természetesen kockázatos létstratégia volna. Magam elégséges korlátozó tényezőnek látom a nem ártás elvét (az ahimsza transzkulturális belátását); de a glosszában tárgyalt, ártatlan ás ártalmatlan helyesírási téma nem igényelt ilyesfajta perspektívát (jóllehet soraim ennek jegyében fogalmazódtak meg).
Örülök, hogy hozzászólásai lehetőséget teremtettek mégis szóba hoznom.
Köszönettel, derűs üdvözlettel,
H. T.

#5 M. J. 2019. 05. 10. 15:07:08

Kedves Tamás, köszönöm a pontosítást, ahogyan azt is, hogy alkalmat adott az eszmecserére.
Alfonz barátját természetesen Ön ismeri – de hátha azért kapaszkodna szegény a szabályokba, mert egyre több szabadosságot lát maga körül. Üdvözlettel: M. J.

Új hozzászólás