Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa
  • Recsk
    2019. 03. 20. 06:00

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Öröm és üröm
Léleknyelv 7.

2018.12.31.nincs hozzászólás

Két hasonló hangzású szó ellentétes jelentéssel: öröm és üröm.

A szólás szerint üröm az örömben a tapasztalaton alapszik. Az örömbe vegyülő keserűség elronthatja a legnagyobb jó érzést.

Régi játék, hogy ellentétes szavakat mondjunk: fehér – fekete, jó – rossz, hideg – meleg, öröm – ? Bánat – vágjuk rá automatikusan. Esetleg: öröm – üröm. E kettőnek hasonló a hangzása, s közös bennük, hogy nem tudjuk, milyen eredetűek (üröm: „Bizonytalan eredetű szó. Talán ótörök jövevény: csuvas, tatár, baskír erem (‘üröm’)”; öröm: „Talán finnugor örökség, de az egyetlen és távoli rokonnyelvből való példa, a lapp arvu(k) (‘vidám’) kevés bizonyító erővel bír.”) Gyakoriságuk nem egyforma, az öröm szó köznyelvi, gyakori; a választékosnak, irodalminak minősített üröm sokkal ritkább.

A jókívánságok között az öröm nem maradhat ki, szeretünk a gyerekünknek, társunknak, szerelmünknek, általánosabban szeretteinknek örömöt szerezni (mai változatban sokszor okozni…), sőt idegeneknek is – ha az elesettekre, rászorulókra gondolunk. A karácsonyi ünnepekhez közeledve nemcsak szavakban fejezzük ki, hanem tettekben, pl. adományokban „tobzódunk”, az újévi üdvözletekben is a siker, szerencse, egészség mellé az öröm is dukál. Mennyiféle örömöt kívánhatunk másoknak és persze magunknak! Alapvető emberi törekvés az öröm, vagyis a derűs, vidám lelkiállapot elérése kedvező esemény nyomán. Mintha úgy éreznénk, nem elégszer mondjuk, a kimondás által az öröm állapota örökkévalóvá válna. Pedig tünékeny az öröm, „illan”, ahogy Tóth Árpád írja.

Üröm (ábra: wikipedia.hu)

Az öröm sokszor teljes. Egy finom étel, egy ajándék, egy kedves meglepetés örömének átélését nem zavarja meg semmi, felhőtlenül élvezzük a pillanatot, és hosszabb ideig is hat bennünk. Van olyan örömteli helyzet, amelyben hirtelen megjelenik valamilyen rossz érzés, árnyék, keserűség, vagyis üröm. Eredetileg az üröm egy kesernyés ízű fűszernövény neve, s az ízérzet (keserűség) átvitt értelemben a lélek állapotát jellemzi, a bánathoz hasonló. Mivel az „öröm illan”, már ez önmagában is okozhatja: „Legédesebb percünkbe is vegyül / Egy cseppje a mondhatlan fájdalomnak, / Talán sejtjük, hogy az ily perc – virág, / S így hervatag.” De okozhatja egy gúnyos tekintet, megjegyzés, beszólás az öröm pillanataiban. Örömébe üröm vegyül, hangzik választékosan.

Az öröm és üröm hasonlósága az összetartozásukat jelenti nekem, ahogy „Az élet mellett ott van a halál, / A boldogságnál a lehangolás, / A fénynél árnyék, kétség és remény.” Mégis azt kívánom, hogy az új esztendő mindenkinek üröm nélküli örömöket hozzon.

 (Tóth Árpád- és Madách Imre-idézetek)

Új hozzászólás