Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

A „verselő” mesterséges intelligencia
Szó szót követ 5.

2018.11.7.nincs hozzászólás

„Csakhamar ott tartottunk, hogy ha az ember tökéletes akart lenni, utánozni volt kénytelen a gépeket és a műveket, amik egykor az embert utánozták.”

– írja Karinthy Frigyes az Utazás Faremidóba című utópikus regényében. A száz évvel ezelőtti vízióhoz ma egészen közel került az emberiség. Rovatunkban a mesterséges intelligencia nyelvi lehetőségeivel foglalkozunk.

Kérdésünk így szólt:

A mesterséges intelligencia a nyelvi rendszer dekódolására is képes lesz. Mit gondol, létre tud majd hozni irodalmi nyelven írt szöveget is? Szülhet a mesterséges intelligencia költeményt?

Nádasdy Ádám költő, műfordító, professzor emeritus Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)

Nem. Illetve ebben két kérdés rejlik. 1. Tud-e irodalmi nyelven? Erre igen a válasz, hiszen az irodalmi nyelv is egy nyelvváltozat saját nyelvtannal, szókinccsel – ezt megtanulhatja a gép. 2. Szülhet-e költeményt? Erre nemmel válaszolok, mert az igazi vers mögött élethelyzet van, a nyelvnek a tapasztalatainkkal való ütközése, ennek része az is, hogy mit tartunk szépnek, érdekesnek vagy megrázónak. Véletlenül persze összeállhat olyan szó- vagy mondatsor, ami megmozgatja a befogadó fantáziáját, de ez pl. egy szótár címszavainak összeolvasásából is adódhat.

Z. Karvalics László egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem (Szeged)

Amikor a gép „zenét szerez”, „képest fest”, „verset ír”, betáplált algoritmusok alapján nagy számolásteljesítménnyel dolgoz fel és rendez újra jeleket. Ha a szabályok verstaniak és grammatikaiak, azoknak is meg tud felelni. Ezzel azonban a gép nem alkot, nem teremt, mert ebből a képletből a legfontosabb elem hiányzik: a jelentés. Nincs gondolata, érzése, nem kifejez valamit, nem teremt a nyelvi jelek új elrendezése alapján új jelentéseket. Teljesen érzéketlen a szavak által felidézett képekre, hangulatokra, zeneiségre, ritmusra, asszociációkra vagy művelődéstörténeti áthallásokra. Ahogy egykor a mechanikus-tárcsás versgenerátorok sem műalkotást hoztak létre, ugyanígy tekinthetjük a legfejlettebb rendszereket is primitív és buta (csak több szabályhoz igazodni tudó) szövegautomatának.

Illusztráció: Blankó Eszter

A kérdésre választ adott még Tóth (Tomaji) Attila költő, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója; János Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem docense; Nyerges Gábor Ádám költő, az Apokrif főszerkesztője; Sebők Melinda, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa; valamint Szarvas Rita, a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium magyartanára.

A teljes írás az Édes Anyanyelvünk 2018/5. számában olvasható.

Új hozzászólás