Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa
  • Recsk
    2019. 03. 20. 06:00

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

A „verselő” mesterséges intelligencia
Szó szót követ 5.

2018.11.7.nincs hozzászólás

„Csakhamar ott tartottunk, hogy ha az ember tökéletes akart lenni, utánozni volt kénytelen a gépeket és a műveket, amik egykor az embert utánozták.”

– írja Karinthy Frigyes az Utazás Faremidóba című utópikus regényében. A száz évvel ezelőtti vízióhoz ma egészen közel került az emberiség. Rovatunkban a mesterséges intelligencia nyelvi lehetőségeivel foglalkozunk.

Kérdésünk így szólt:

A mesterséges intelligencia a nyelvi rendszer dekódolására is képes lesz. Mit gondol, létre tud majd hozni irodalmi nyelven írt szöveget is? Szülhet a mesterséges intelligencia költeményt?

Nádasdy Ádám költő, műfordító, professzor emeritus Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)

Nem. Illetve ebben két kérdés rejlik. 1. Tud-e irodalmi nyelven? Erre igen a válasz, hiszen az irodalmi nyelv is egy nyelvváltozat saját nyelvtannal, szókinccsel – ezt megtanulhatja a gép. 2. Szülhet-e költeményt? Erre nemmel válaszolok, mert az igazi vers mögött élethelyzet van, a nyelvnek a tapasztalatainkkal való ütközése, ennek része az is, hogy mit tartunk szépnek, érdekesnek vagy megrázónak. Véletlenül persze összeállhat olyan szó- vagy mondatsor, ami megmozgatja a befogadó fantáziáját, de ez pl. egy szótár címszavainak összeolvasásából is adódhat.

Z. Karvalics László egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem (Szeged)

Amikor a gép „zenét szerez”, „képest fest”, „verset ír”, betáplált algoritmusok alapján nagy számolásteljesítménnyel dolgoz fel és rendez újra jeleket. Ha a szabályok verstaniak és grammatikaiak, azoknak is meg tud felelni. Ezzel azonban a gép nem alkot, nem teremt, mert ebből a képletből a legfontosabb elem hiányzik: a jelentés. Nincs gondolata, érzése, nem kifejez valamit, nem teremt a nyelvi jelek új elrendezése alapján új jelentéseket. Teljesen érzéketlen a szavak által felidézett képekre, hangulatokra, zeneiségre, ritmusra, asszociációkra vagy művelődéstörténeti áthallásokra. Ahogy egykor a mechanikus-tárcsás versgenerátorok sem műalkotást hoztak létre, ugyanígy tekinthetjük a legfejlettebb rendszereket is primitív és buta (csak több szabályhoz igazodni tudó) szövegautomatának.

Illusztráció: Blankó Eszter

A kérdésre választ adott még Tóth (Tomaji) Attila költő, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója; János Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem docense; Nyerges Gábor Ádám költő, az Apokrif főszerkesztője; Sebők Melinda, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa; valamint Szarvas Rita, a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium magyartanára.

A teljes írás az Édes Anyanyelvünk 2018/5. számában olvasható.

Új hozzászólás