Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán
  • Nevek
    2019. 04. 23. 06:00

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Én, én, én… az önimádat heverőjén
Léleknyelv 5.

2018.10.29.nincs hozzászólás

Rövid vizsgálódás a nárcizmusról, a korábban csak önzőnek, beképzeltnek, érzéketlennek jellemzett emberekről, akik ma hamar megkapják a nárcisztikus személyiségzavaros címkét.

Manapság sok szó esik mindenfelé a nárcizmusról, a nárcisztikus személyiségről. A jelenség megnevezése kiejtési problémát okoz: talán narcizmusnak, narcisztikusnak kellene írni és mondani? Ezt a változatot közli a Magyar helyesírási szótár (http://www.e-nyelv.hu/2018-03-30/narcisztikus-narcizmus/), az OH. és a szakmai kiadványok egy része. Freud híres tanulmánya, A narcizmus bevezetése (1914) teszi ismertté a magát a fogalmat, Ferenczi Sándor tanulmányában (Patoneurózisok) narcisztikus olvasható, ahogy a Freud-tanulmány későbbi magyar fordításában is. E mellett felbukkan a nárcizmus, nárcisztikus is más szakkönyvekben, mint pl. A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról (szerzője Bánki György) vagy a Személyiségzavarok című Döme László-könyvben a nárcisztikus személyiségzavar.

Ismerjük az idegen szavakat érintő tőváltakozást, a harmónia, harmonikus típust. A helyesírási szabályzat is foglalkozik ezzel a 28. és a 206. szabálypontokban. Valóban erről van szó? A lelki jelenség neve az ógörög Narkisszosz latin változatából, a Narcissus névből származik. A magyarban a Nárcisz személynév (és a nárcisz növénynév) alakult ki, s továbbképzett alakjában a magánhangzó-rövidülés tekinthető szabályosnak: narcizmus, a szabályzatban felsorolt hasonló példák közül a szláv – szlavista, hérosz – heroikus alakpárokat emelem ki. Mivel vannak kivételek (akadémia, akadémikus), önként adódik a kérdés, hogy (az újnak tűnő szóalakok esetében) melyik tőváltozat „győz” majd a nyelvszokásban. A világhálóra feltöltött videók hangja megőrzi a kiejtést. Több előadást, személyt meghallgatva úgy tűnik, hogy bár írásban előfordul a szótárakban rögzített narcizmus, narcisztikus, kiejtésben, élőszóban nárcizmus és nárcisztikus van!

Kép: szepmuveszet.blogspot.com

Bárhogy is nevezzük, az utóbbi években robbanásszerűen került a köztudatba a nárcizmus (http://www.pszichologus1.hu/narcisztikus-szemelyisegzavar-narcissus-narkisszosz/). Számtalan előadás, könyv, internetes cikk foglalkozik vele, mert magyarázat, tanács, segítség kell a megértéséhez, az ilyen szülő, gyerek, partner, munkatárs elviseléséhez, túléléséhez. Népszerűsítő ismeretterjesztés keretében mondják meg a „tutit”, teszteld a párodat a nárcizmusról szóló teszttel, az 5 legfontosabb jellemző alapján ismerd fel, így viselkedj a nárcisztikus partnerrel, menekülj a nárcisztikus kapcsolatból, stb. Azt mondhatnánk, hogy divattá vált „az önimádat büszke heverőjén” fekvő személyeket azonnal lenárcisztikusozni. A túlzott figyelem, sok cikk miatt az a benyomásom támadt, hogy igen nagy a baj, rengeteg ember szenved a nárcisztikus zavarban, úgy tűnik, napjainkban kóros méreteket öltött. Egy adat: a felnőtt lakosság egy százalékára jellemző (https://divany.hu/eletem/2016/02/20/a_narcisztikus_nem_erez_buntudatot_csak_szegyent/). Ha számolunk egy kicsit, ez Magyarországon minimum 80.000 ember (https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html), tekintélyes szám, így érthető, hogy mindannyian találkozhatunk nárcisztikus személyiséggel. Más adat 3 százalékot emleget, s növekvő tendenciáról beszél (http://hrpwr.hu/pszichologia/cikk/menekulj__amerre_latsz__amikor_a_vezeto_narcisztikus). Kelet-Európa ennél is rosszabb helyzetben van egyes kutatások szerint, 10 százalékot becsülnek (Magyari Sára szíves közlése), s zömében férfiakra jellemző. Ha még hozzávesszük a velük kapcsolatban lévőket, a szenvedő feleket, áldozatokat, akkor sokszorosára növekszik az érintettek száma. A szakirodalom józanabb hangja figyelmeztet, hogy a nárcisztikus személyiségzavar a pszichés zavarok közé tartozik, s a diagnózis a szakember dolga. A DSM-5 (a mentális zavarok diagnosztikájának szakkönyve) alapján a megállapított zavar súlyosságát is jelölhetjük. Nem minden magára büszke, erős éntudatú ember nárcisztikus; van egészséges nárcizmus is (pl. önérvényesítés, jogos büszkeség az elért eredményekre). A nárcisztikus vonásokat mutató, illetve a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő ember a környezetében élőknek árt, sokszor a velük való kommunikáció rombolja a partnert, ennek fajtáit sorolja fel Szekeres Judit Mária. (https://www.academia.edu/5831350/A_n%C3%A1rcisztikus_szem%C3%A9lyis%C3%A9g_-_b%C5%91vebben). Nemzetközi kutatások folynak több tudományterületet összekapcsolva (magyar, román, angol nyelvű viselkedést vizsgálnak pszichológiai, szociokulturális, nyelvészeti szempontokból – Magyari Sára szíves közlése). Külföldi könyvek is foglalkoznak azzal, hogyan lehet eredményesen beszélni a nárcisztikus emberrel, ügyes kommunikációs trükkök alkalmazásával, hogy az ellenvélemény, a bírálat ne váltsa ki a nárcisztikus dühöt, ellenségeskedést. A nárcisztikus (nárci) manipulációjával egy másikat szembeállítani, megadni a neki szükséges dicséretet is, így lehet együttműködni vele:

„A sikeres kommunikáció érdekében gondold újra a mondandódat: hogyan válik az adott dolog a narcisztikus karakter hasznára? Ha világosan, egyértelműen fogalmazod meg a szükségleteidet, valószínűleg süket fülekre találsz, rosszabb esetben dühös lesz rád a másik.

Ne azt mondd tehát, hogy „igazán sokat jelentene számomra, ha részt vennénk ezen a családi ebéden”, hanem inkább így fogalmazz: „mindenki rajongásig szeret téged, annyira örülnének, ha láthatnának”. A főnöködnek se azt mondd, hogy „mostantól kevesebb éjszakai műszakot tudok vállalni”, hanem világíts rá: „több bevételt tudok hozni a cég számára ebben és ebben az időszakban, mint máskor”. Nem minden szakember ért egyet ezzel a fajta manipulatív megközelítéssel, Orloff szerint azonban máshogy az esetek nagy részében lehetetlen célt érni… – írja BE szignójú internetes cikk. (http://www.men.hu/igy-beszelj-egy-narcisztikussal-el-akarsz-erni-valamit-nala/ [Dr. Judith Orloff pszichiáter Emotional Freedom (Érzelmi szabadság) c. könyvéről van szó.])

Valóban a viszontmanipulálás lenne a megoldás?

Szakirodalom

Bánki György (2016). A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról. Ab Ovo, Budapest.

Döme László (1996). Személyiségzavarok. Cserépfalvi Könyvkiadó, Budapest.

Erős Ferenc szerk. (2003). Sigmund Freud. Válogatás az életműből. Európa Könyvkiadó, Budapest. (SFV)

Ferenczi Sándor (1918). Patoneurózisok. In: Gyógyászat. 58, (1918. május 18.) 20: 240–244.

Freud, Sigmund (2003 [1914]). A nárcizmus bevezetése. In: Erős Ferenc szerk. SFV 362–388.

Szekeres Judit Mária (é. n.) A Nárcisztikus személyiség − összefoglaló tájékoztatás női önsegítő csoporthoz.

Új hozzászólás