Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Én, én, én… az önimádat heverőjén
Léleknyelv 5.

2018.10.29.nincs hozzászólás

Rövid vizsgálódás a nárcizmusról, a korábban csak önzőnek, beképzeltnek, érzéketlennek jellemzett emberekről, akik ma hamar megkapják a nárcisztikus személyiségzavaros címkét.

Manapság sok szó esik mindenfelé a nárcizmusról, a nárcisztikus személyiségről. A jelenség megnevezése kiejtési problémát okoz: talán narcizmusnak, narcisztikusnak kellene írni és mondani? Ezt a változatot közli a Magyar helyesírási szótár (http://www.e-nyelv.hu/2018-03-30/narcisztikus-narcizmus/), az OH. és a szakmai kiadványok egy része. Freud híres tanulmánya, A narcizmus bevezetése (1914) teszi ismertté a magát a fogalmat, Ferenczi Sándor tanulmányában (Patoneurózisok) narcisztikus olvasható, ahogy a Freud-tanulmány későbbi magyar fordításában is. E mellett felbukkan a nárcizmus, nárcisztikus is más szakkönyvekben, mint pl. A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról (szerzője Bánki György) vagy a Személyiségzavarok című Döme László-könyvben a nárcisztikus személyiségzavar.

Ismerjük az idegen szavakat érintő tőváltakozást, a harmónia, harmonikus típust. A helyesírási szabályzat is foglalkozik ezzel a 28. és a 206. szabálypontokban. Valóban erről van szó? A lelki jelenség neve az ógörög Narkisszosz latin változatából, a Narcissus névből származik. A magyarban a Nárcisz személynév (és a nárcisz növénynév) alakult ki, s továbbképzett alakjában a magánhangzó-rövidülés tekinthető szabályosnak: narcizmus, a szabályzatban felsorolt hasonló példák közül a szláv – szlavista, hérosz – heroikus alakpárokat emelem ki. Mivel vannak kivételek (akadémia, akadémikus), önként adódik a kérdés, hogy (az újnak tűnő szóalakok esetében) melyik tőváltozat „győz” majd a nyelvszokásban. A világhálóra feltöltött videók hangja megőrzi a kiejtést. Több előadást, személyt meghallgatva úgy tűnik, hogy bár írásban előfordul a szótárakban rögzített narcizmus, narcisztikus, kiejtésben, élőszóban nárcizmus és nárcisztikus van!

Kép: szepmuveszet.blogspot.com

Bárhogy is nevezzük, az utóbbi években robbanásszerűen került a köztudatba a nárcizmus (http://www.pszichologus1.hu/narcisztikus-szemelyisegzavar-narcissus-narkisszosz/). Számtalan előadás, könyv, internetes cikk foglalkozik vele, mert magyarázat, tanács, segítség kell a megértéséhez, az ilyen szülő, gyerek, partner, munkatárs elviseléséhez, túléléséhez. Népszerűsítő ismeretterjesztés keretében mondják meg a „tutit”, teszteld a párodat a nárcizmusról szóló teszttel, az 5 legfontosabb jellemző alapján ismerd fel, így viselkedj a nárcisztikus partnerrel, menekülj a nárcisztikus kapcsolatból, stb. Azt mondhatnánk, hogy divattá vált „az önimádat büszke heverőjén” fekvő személyeket azonnal lenárcisztikusozni. A túlzott figyelem, sok cikk miatt az a benyomásom támadt, hogy igen nagy a baj, rengeteg ember szenved a nárcisztikus zavarban, úgy tűnik, napjainkban kóros méreteket öltött. Egy adat: a felnőtt lakosság egy százalékára jellemző (https://divany.hu/eletem/2016/02/20/a_narcisztikus_nem_erez_buntudatot_csak_szegyent/). Ha számolunk egy kicsit, ez Magyarországon minimum 80.000 ember (https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html), tekintélyes szám, így érthető, hogy mindannyian találkozhatunk nárcisztikus személyiséggel. Más adat 3 százalékot emleget, s növekvő tendenciáról beszél (http://hrpwr.hu/pszichologia/cikk/menekulj__amerre_latsz__amikor_a_vezeto_narcisztikus). Kelet-Európa ennél is rosszabb helyzetben van egyes kutatások szerint, 10 százalékot becsülnek (Magyari Sára szíves közlése), s zömében férfiakra jellemző. Ha még hozzávesszük a velük kapcsolatban lévőket, a szenvedő feleket, áldozatokat, akkor sokszorosára növekszik az érintettek száma. A szakirodalom józanabb hangja figyelmeztet, hogy a nárcisztikus személyiségzavar a pszichés zavarok közé tartozik, s a diagnózis a szakember dolga. A DSM-5 (a mentális zavarok diagnosztikájának szakkönyve) alapján a megállapított zavar súlyosságát is jelölhetjük. Nem minden magára büszke, erős éntudatú ember nárcisztikus; van egészséges nárcizmus is (pl. önérvényesítés, jogos büszkeség az elért eredményekre). A nárcisztikus vonásokat mutató, illetve a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő ember a környezetében élőknek árt, sokszor a velük való kommunikáció rombolja a partnert, ennek fajtáit sorolja fel Szekeres Judit Mária. (https://www.academia.edu/5831350/A_n%C3%A1rcisztikus_szem%C3%A9lyis%C3%A9g_-_b%C5%91vebben). Nemzetközi kutatások folynak több tudományterületet összekapcsolva (magyar, román, angol nyelvű viselkedést vizsgálnak pszichológiai, szociokulturális, nyelvészeti szempontokból – Magyari Sára szíves közlése). Külföldi könyvek is foglalkoznak azzal, hogyan lehet eredményesen beszélni a nárcisztikus emberrel, ügyes kommunikációs trükkök alkalmazásával, hogy az ellenvélemény, a bírálat ne váltsa ki a nárcisztikus dühöt, ellenségeskedést. A nárcisztikus (nárci) manipulációjával egy másikat szembeállítani, megadni a neki szükséges dicséretet is, így lehet együttműködni vele:

„A sikeres kommunikáció érdekében gondold újra a mondandódat: hogyan válik az adott dolog a narcisztikus karakter hasznára? Ha világosan, egyértelműen fogalmazod meg a szükségleteidet, valószínűleg süket fülekre találsz, rosszabb esetben dühös lesz rád a másik.

Ne azt mondd tehát, hogy „igazán sokat jelentene számomra, ha részt vennénk ezen a családi ebéden”, hanem inkább így fogalmazz: „mindenki rajongásig szeret téged, annyira örülnének, ha láthatnának”. A főnöködnek se azt mondd, hogy „mostantól kevesebb éjszakai műszakot tudok vállalni”, hanem világíts rá: „több bevételt tudok hozni a cég számára ebben és ebben az időszakban, mint máskor”. Nem minden szakember ért egyet ezzel a fajta manipulatív megközelítéssel, Orloff szerint azonban máshogy az esetek nagy részében lehetetlen célt érni… – írja BE szignójú internetes cikk. (http://www.men.hu/igy-beszelj-egy-narcisztikussal-el-akarsz-erni-valamit-nala/ [Dr. Judith Orloff pszichiáter Emotional Freedom (Érzelmi szabadság) c. könyvéről van szó.])

Valóban a viszontmanipulálás lenne a megoldás?

Szakirodalom

Bánki György (2016). A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról. Ab Ovo, Budapest.

Döme László (1996). Személyiségzavarok. Cserépfalvi Könyvkiadó, Budapest.

Erős Ferenc szerk. (2003). Sigmund Freud. Válogatás az életműből. Európa Könyvkiadó, Budapest. (SFV)

Ferenczi Sándor (1918). Patoneurózisok. In: Gyógyászat. 58, (1918. május 18.) 20: 240–244.

Freud, Sigmund (2003 [1914]). A nárcizmus bevezetése. In: Erős Ferenc szerk. SFV 362–388.

Szekeres Judit Mária (é. n.) A Nárcisztikus személyiség − összefoglaló tájékoztatás női önsegítő csoporthoz.

Új hozzászólás