Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós & Mayer Péter

BlankoM MayerP

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások
Balázs Géza

Vallási és zarándokturizmus Tetten ért szavak 107.

2018.03.10.nincs hozzászólás

Szombathelyen rendszerint egy kolostorban szállok meg: a Martineumban.

S bár a kolostori csönd, amire annyira vágyok, már itt sem mindig teljes, azért mindig jó érzés ott lenni. A szombathelyi Martineum a Szent Márton-út, egyfajta vallásos zarándokút egyik fontos állomása. S ha már zarándokút, akkor előkerül a vallási és a zarándokturizmus kifejezés. Azt kérdezik tőlem, mit gondolok ezekről.

A turizmus szó első magyar adatolt megjelenése: 1951-ből származik. A turizmussal kapcsolatos jelenségek köre nő, az utóbbi néhány évtizedben több tucat kifejezés született összetett szavas vagy jelzős szerkezetben. Egyik tanulmányomban a turizmus szó jelentésfejlődését így mutattam be:

  1. [hagyományos természetjárással -> utazással kapcsolatos tevékenység + turizmus] gyalogos, kerékpáros, vízi turizmus
  2. [utazással együtt járó tevékenység + -turizmus] futóturizmus, konferenciaturizmus, bevásárló turizmus
  3. [(utazással nem feltétlenül együtt járó) tevékenység + -turizmus = az összetételi tagokból fölfejthető jelentéssel] ökoturizmus, termálturizmus
  4. [tevékenység, cél + -turizmus = elvont, tagjaiból nehezen vagy nem értelmezhető összetétel] eutanáziaturizmus, fogturizmus
  5. [tevékenység + -turizmus = pejoratív jelentés] guberálóturizmus, szemétturizmus

Kép: BG

Látható, hogy miként távolodtunk el a természetjárástól!  Ezek után lássuk, hogy mi a különbség a vallási és a zarándokturizmus között, és hogy mit mondhatunk ezek használatáról. A nyolcvanas évek idején elhíresült medjugorjei búcsújáróhelyet sokszor emlegették a „vallási turizmus” egyik célpontjaként. Az elsőként igen szokatlanul hangzó kifejezés a búcsújárást volt hivatott helyettesíteni. Később felbukkant a kolostorturizmus kifejezés is:  „Ausztriában divattá vált a kolostorturizmus…” Népszerű szójátékos német neve: Klösterreich a Kloster és Österreich szavakból.

A turizmussal kapcsolatos szavak jelentésváltozását vizsgálva feltűnő jelenség a hagyományos vándorló, zarándokló formáktól való eltávolodás, egyfajta deszakralizálódás. A vallási turizmus és zarándokturizmus kapcsán az mondható el, hogy a vallási turizmus tágabb körű, és bizonyos fokú üzleti tevékenységet is magában foglaló kifejezés: vallásokkal, egyházakkal kapcsolatos nevezetes helyek, műemlékek stb. nem föltétlenül vallási, szakrális célból való meglátogatása. A zarándokturizmus azonban két szempontból is helytelen kifejezésnek tűnik: a zarándoklat magában foglalja a turizmus körébe sorolható elmozdulást, odamenetelt; tehát a szó tautologikus, önismétlő; jelentéstanilag: első tagja határozottan szakrális jellegű tevékenységre utal (zarándoklat, búcsújárás), amely mellett a turizmus furcsa, anakronisztikus kifejezés. Ezért a vallási turizmus kifejezést szélesebb, tágabb összefüggésben javasoljuk csak használni: vallásokkal, egyházakkal kapcsolatos nevezetes helyek, műemlékek stb. nem föltétlenül vallási, szakrális célból való meglátogatása. A zarándokturizmust kerülnénk, helyette a zarándoklat vagy búcsújárás szavakat használnánk.

Javaslatunkat így foglalhatjuk össze:

a) a vallási turizmus kifejezést szélesebb, tágabb összefüggésben javasoljuk csak használni: vallásokkal, egyházakkal kapcsolatos nevezetes helyek, műemlékek stb. nem föltétlenül vallási, szakrális célból való meglátogatása

b) a zarándokturizmust kerülnénk, helyette a zarándoklat vagy búcsújárás szavakat javasoljuk használni.

Új hozzászólás