Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán
  • Licit
    2018. 04. 23. 06:00

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós & Mayer Péter

BlankoM MayerP

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Egyetemi Anyanyelvi Napok 2018

2018.03.9.nincs hozzászólás

Az Egyetemi Anyanyelvi Napokat (az EAN-t) minden évben a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete szervezi, idei házigazdája a Mai Magyar Nyelvi Tanszék volt. A rendezvény 2018. február 28. — március 2. között tartott.

Az első két nap nagyobb rendezvényei Alumni találkozók is voltak, a harmadik nap a versenyek jegyében telt, illetve március 2-án poszterszekcióval mutatkoztak be a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet tudományos diákkörének diákműhelyei.

Az EAN nyitóeseménye február 28-án az Élve boncolás 2. (sic!) pódiumbeszélgetés volt a BTK költő hallgatóival. Hat költő – Evellei Kata, Fehér Renátó, Nyerges Gábor Ádám, Seres Lili Hanna, Tinkó Máté és Vida Kamilla – olvasta fel a szervezők által kiválasztott egy-egy versét. Minden verset egy vitaindító követett, amely után inspiráló beszélgetés bontakozott ki a művek poétikai sajátosságairól. A felkért hozzászólók Melhardt Gergő, Palágyi László és Szemes Botond (hallgatók) valamint Molnár Gábor Tamás, Simon Gábor és Tátrai Szilárd (oktatók) voltak, Tátrai Szilárd az Élve boncolás ötletgazdája, a program fő szervezője. Megtapasztaltuk annak az erejét, amikor hatvan ember egyszerre, együtt olvas verset, és azt is, hogy milyen termékeny beszélgetés bontakozhat ki alkotók és értő befogadók, nyelvészek és irodalmárok között.

Március 1-jén került sor a tudományos előadásokra, ezek fő témája a nyelvi reprezentáció természete. A fő előadó Andics Attila etológus (TTK) volt. A kutyák nyelvfeldolgozó képességéről tartott előadást érthetően, érdekesen, közvetlen hangnemben. Kutatási eredményei azt sejtetik, hogy a szavak feldolgozását támogató neurális mechanizmusok már sokkal korábban kialakultak az evolúció során, mint azt eddig gondoltuk, és nem csak az emberi agyra jellemzőek. A szavak használata emberi találmány ugyan, de feldolgozásuk biológiai feltételei más fajokban is meglehetnek. A Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet részéről koreferens előadások hangzottak el, amelyek nyelvészeti szempontból közelítettek a szimbolikusság kérdéséhez. Deme Andrea a beszédhangnak a szimbolizációban betöltött szerepét, Hattyár Helga a jelnyelv sajátosságait tárgyalta, Imrényi András (a program szervezője) pedig többdimenziós hálózatban értelmezte a szimbolikus viszonyokat.  Az egymáshoz szorosan kapcsolódó előadások megerősítették azt a képet, hogy a nyelv epigenetikus, kialakulásában a biológiai tényezők mellett meghatározó szerepe van a társas megértésnek, az egymásra figyelés igényének. Az előadások a Magyar jelnyelv minor és a NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport jóvoltából jeltolmácsolással zajlottak. Romanek Péter Zalán munkájának eredményeképpen új nyelvészeti terminusok születtek magyar jelnyelven.

A csütörtöki programot a Tánc-szók zárta. Simon Gábor adjunktustól (BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék) nemcsak táncokat tanulhattunk a Kárpát-medence néptánckincséből, hanem felszabadító rigmusokat is, kikiálthattuk magunkból például azt, hogy „nem parancsol senki most”. A kiáltott rigmusok kipróbálása egyúttal izgalmas nyelvi tapasztalatszerzést is kínált: a köznyelv felől a regionális változatok felé (különösen a moldvai táncszóknál), a jelen felől a múlt felé (a körmöcbányai táncszók megidézésével), és az egyén felől a közösség felé. A tudományok szoros kapcsolata után személyközi kapcsolatok kialakítására adott módot a rendezvény, a nyelv közegében.

Az utolsó nap több verseny is zajlott: digitális helyesírási (szervező zsűrielnök: Gonda Zsuzsa), versmondó (szervező zsűrielnök: Havas Judit), szép magyar beszéd és helyes kiejtés verseny (szervező zsűrielnök: Bóna Judit), valamint a Trefort-kerti tájfutás névre hallgató interaktív, multimodális többnyelvűségi vetélkedő (fő szervező: Bartha Csilla, Tücsök Dorottya). A versenyeken négy különböző karról 40 egyéni induló és két csapat vett részt.

A Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet tudományos diákkörének diákműhelyei poszterekkel mutatkoztak be, a kiállítás folyamatosan megtekinthető a Múzeum krt. 4/A épület második emeleti folyosóján.

A rendezvény alatt a kultúra kitelepült a folyosókra, könyvkiadók, a művészeti élet szereplői kínáltak könyveket és programokat az EAN vendégeinek. A rendezvény kulturális támogatói: Anyanyelvápolók Szövetsége, Apokrif Irodalmi Folyóirat, Bethlen Téri Színház, Éghajlat Könyvkiadó, Magyar Nyelv (folyóirat), Magyar Nyelvőr, Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat, Musica Mundi Agency, Napkút Kiadó, Szépirodalmi Figyelő, Tinta Könyvkiadó, egyéni támogatónk Havas Ferenc emeritus professzor.

Az idei EAN koncepcióját a kapcsolat mottó foglalja össze: a programok kapcsolatot teremtettek a karok között, bölcsészek és természettudósok, nyelvészek és irodalmárok, hangzó nyelv és jelnyelv, a kutya és az ember nyelvfeldolgozó képessége között, szöveg – zene – tánc viszonyában, a táncolás örömében oktatók és hallgatók között. A programsorozat három napon át megtöltötte a Bölcsészettudományi Kar tanácstermét.

A rendezvény fő támogatója az Alumni Központ, médiapartnere az ELTE Online.

Képek: ELTE Online

 

 

Új hozzászólás