Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Luca, Luca kity-koty
Szólásmentés 27.

2016.12.15.2 hozzászólás

Vannak világos üzenetű, egyértelmű ünnepek életünkben, a folklór-kalendárium jeles Luca napja azonban véletlenül sem tartozik ezek közé. Sokrétegű múltja és sokszínű néphagyománya ellenére – vagy részben talán éppen ezért – csak néhány általánosabban elterjedt szólás kapcsolódik hozzá.

Hajdanán, a Gergely-naptár használatba vétele előtt Luca napja a téli napforduló idejére esett, ekkor volt legrövidebb a nappal, leghosszabb az éjszaka. December 13-a Santa Lucia siracusai vértanúságának napja. Lucia, Luca nevében ott rejlik a latin fényesség jelentésű lux szó, melyet könnyű összefüggésbe hozni a téli napfordulónak, az új fény születésének reményével. A kity-kotyolós, tyúkterelgetős, népi játékok, a lucázók kántálása, a lucafű, lucakorbács mind olyan kellékei e napnak, melyek réges-régi természetünnepek, mágikus termékenységvarázslások emlékei lehetnek, s nem mellékesen naptárilag is egybeesnek a régi római Saturnáliák vigalmaival. Pusztán friss humora kedvéért hadd idézzek néhány versszakot a zalamerenyei Lucázásból, Volly István1941-es közlése (Népi játékok I., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest) nyomán:

1.   Luca, Luca kity-koty, kity-koty,
      Gelegenye kettő, három.
      Száraz körtét várom!
      Ha nem adnak szalonnát,
      levágom a gerendát!

2.   Luca, Luca kity-koty, kity-koty,
      Gelegenye kettő, három.
      Száraz körtét várom!
      Ha nem adnak hurkát,
      Elviszem a Julcsát!

(A harmadik versszaktól kezdve a termékenységvarázsló jókívánságokat szavalják fenyegetőzés helyett.)

Korponai boszorka
Cirokseprűs boszorkány repül Korpona (Hont vármegye) főtere felett
(Karácsony Fanni montázsa)

 
De térjünk csak vissza a régi napforduló okán a 13-án ránk szakadó nagy sötétségre is, amit minden tisztességes boszorkány kihasznál(t) egy kis kijárásra is. Magam jó tizenöt-tizenhat éve, hogy legutóbb megtestesült Luca napi boszorkányt láttam, az is a felvidéki Korpona városkájának ódon hangulatú főterén szaladgált, s fekete széndarabbal ijesztgette a legifjabbakat, az óvatlanokat nagy sikoltozva össze is maszatolta. Persze ez az ártatlan, közelebbről szemlélve nagyon is rokonszenves rémalak cseppet sem hasonlított a valódi, rettenetes, szarvas-agancsos boszorkákra, akiket Luca 13 elemből, 9, más adatok szerint 13 különböző félkemény- és keményfából 13 napon át készült székére állva lehetett felismerni az éjféli misén. Mivel az utolsó darabot csak Szenteste volt szabad a helyére illeszteni, úgy készült (olyan lassan készült), mint a Luca széke (Dugonits) vagy későn készült, mint a Luca széke (uő.). Más forrás szerint soká készül, mint a Luca széke (Erdélyi), s aki csak amolyan tesze-tosza módon farigcsál valamit, hát az úgy dolgozik, mint a Luca székin (Nyr XV.).

A boszorkák, mint az ördög segédei, vén banya ördögök hadnagya (Margalits) érthető mód megragadtak minden megtisztulást szolgáló, szent készülődési és ünnepi időt egy kis tivornyázásra. Az éjféli misének helye és ideje is tökéletes volt nekik, nem véletlen csempészte be a lucamester, többnyire ifjú, bátor legény vagy fiatal házasember, a gúnyájába rejtve a Luca székét. Ám Luca széke köré rajzolt varázskrétakör ide vagy oda, amint megpillantotta a boszorkányt, iszkolnia kellett, hazafelé mákot szórt üldözője útjába, odahaza bereteszelte az ajtót, a kulcslyukba hagymahéjat, fokhagygerezedet dugott –ezek gonoszűző ereje általánosan ismert volt – ezen felül házas ember az asszony homlokát is bekenhette fokhagymagerezddel. Itt, ebben a gonoszűző rítusban vélhetjük meglelni orrod tőle fokhagymás szólásunk eredetét. Ám a boszorka házon kívül tartásával még nem volt a tennivalóknak vége, agyon kellett csapni a házban kódorgó fáradt őszi legyet is, mert amelyik légy megéri Luca napját, biztosan boszorkány (Penavin Olga jegyezte fel (Bács)Topolyán..
Erről jut eszembe, pár éve bennragadt a konyhánkban egy áttelelésben reménykedő légy, december közepén pedig már senkinek nem volt szíve agyonütni, úgyis csendesen behúzódott egy ablakrésbe. Ha másért nem, hát emiatt biztosan ma is vannak még igazi boszorkányok!

2 hozzászólás

#1 K.-né 2016. 12. 24. 19:15:21

Kedves Pomozi Péter, nagy élvezettel olvasom remek stílusú írásait, köszönöm, hogy mindig megörvendeztet vele. Küldenék sok lájkot, ahogy ez ma szokás, de én nem rendelkezem efféle technikákkal, ezért engedje meg, hogy itt csak annyit mondjak: kellemes ünnepeket, lucázást, betlehemezést, istvánozást, aprószentek napi korbácsolást, vízkereszt napi háromkirály-járást stb. kívánok Önnek, s az egész magyar közösségnek! Kovács Istvánné

#2 Luca 2016. 12. 27. 10:04:10

Budapesten is készül a Luca széke, nem 13-14 napig, hanem ugyanannyi vagy kétszer annyi évig, ez pl. az autópálya gyűrű északi szakasza

Új hozzászólás