Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Nyelvellenes nyelvmentés
Levelek a Borostyánkőútról 43.

2016.11.1.nincs hozzászólás

Közel egy éve, 2015. november 23-án fogadta el a Komi Köztársaság Oktatási Minisztériuma az etnokulturális képzés fejlesztési koncepcióját.

A koncepciónak több célja van. Alapvetően az, hogy a Komi Köztársaság területén élő minden lakosnak tanítsák a komi nyelvet. A komi anyanyelvűek számára oly módon, hogy elősegítse a saját kultúrában való elmélyülést, az oroszok számára pedig azzal a céllal, hogy a komi kultúra megismerésével gazdagodjék történelmi-kulturális világképük, ezzel is hozzájárulva a toleranciához, a kultúrák közti dialógushoz.

A koncepcióra (és főleg annak megvalósítására) azért is szükség van, mert a koncepció elfogadásának időpontjában a Komi Köztársaságban mindössze 76 óvodában csupán 2893 komi anyanyelvű gyermek számára biztosítanak foglalkozásokat az anyanyelvén. A nem komi anyanyelvűek számára komi nyelvű foglalkozásokat 108 óvodában tartanak 5762 gyermeknek.

A koncepció megállapítja, hogy az óvodákban a komi mint anyanyelv oktatásáról áttérnek a komi mint államnyelv oktatására, ami lényeges különbség. Ennek egyebek között – az állam asszimilációs politikáján túl – az lehet az oka, hogy – s ezt a koncepció is megállapítja – nincsenek kompetens pedagógusok, nincs megfelelő anyagi-technikai háttér, nincs pénz a megfelelő szakmai anyagok kiadására és nincs együttműködés a családokkal.

A bölcsődékben és az óvodákban 2 hónapos kortól 5 éves korig a komi nyelvű gyermekek esetében minden foglalkozás komi nyelven zajlik, 5-7 éves korban több témakörben (megismerés fejlesztése, beszédkészség fejlesztése, szociális-kommunikatív fejlesztés) viszont már orosz nyelven. (A nem komi anyanyelvűeknek 4 éves kortól tanítják a komi nyelvet.)

Ami az iskolai oktatást illeti, a koncepció elfogadásának időpontjában az iskolák 97%-ában (330 intézmény) a diákok 62%-a (58570 diák) mint tantárgyat tanulja a komit, ebből anyanyelvként 72 iskolában 3684 diák (évről évre csökkenő számban, aminek oka az urbanizáció, a városba költözés), nem anyanyelvként 258 iskolában 54.886 diák. A komi nyelvű órák megoszlása:

a komi anyanyelvűek esetében:

I II III IV V VI VII VIII IX. osztály  
3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 2 óra komi nyelv

a nem komi nyelvűek esetében:

I II III IV V VI VII VIII IX. osztály
1 2 2 2 2 2 2 2 2

a komi irodalom óraszáma (komi anyanyelvűeknek):

I II III IV V VI VII VIII IX. osztály
1 1 1 2 1,5 1,5 1,5 2

(A nem komi anyanyelvűeknek az 1-11. osztályig tartanak kurzust a komi irodalomról.)

Látható, hogy a középiskola utolsó két évfolyamában egyáltalán nincsenek komi nyelvű órák. A komi anyanyelvű tanulók átlagban heti négy órában találkoznak anyanyelvükkel. (Érdekes volna tudni, heti hány órában foglalkoznak idegen nyelvvel.)

A komi nyelv megfelelő szintű iskolai oktatását ugyanazok a káros tényezők korlátozzák, mint amilyenek az óvodai foglalkozások esetében is.

A koncepcióban javasolják, hogy változtassanak a komi mint anyanyelv és mint államnyelv oktatásának módszerén. A nem anyanyelvűek esetében át kell térni a grammatikai módszerről a kommunikatív módszerre.

A kétnyelvűségre nevelő programokat a Finnország–Oroszország Társaság fogja össze, szintúgy a finnugor nyelvek és kultúrák modernizálására irányuló tevékenységet.

A koncepcióhoz néhány megjegyzés:

– a nyelv csak akkor marad fenn, ha széleskörűen használják,

– a széleskörű használathoz szükség van az anyanyelv teljes körű iskolai használatára, azaz minden tantárgy anyanyelven történő oktatására, ez a feltétele a szükséges – tudományos, műszaki, társadalmi stb. – terminológia elsajátításának, vagyis annak, hogy az anyanyelvet az említett területeken is lehessen használni, s ne kelljen – mint ahogy a mai gyakorlat mutatja – áttérni az orosz nyelvre,

– ennek a komi nyelven megvannak a feltételei (a NH – Collegium Fenno-Ugricum Terminologia scholaris programjának eredményeként).

Az anyanyelv széles, vagy helyesebben: teljes körű használatának igénye és elősegítése fel sem merül a koncepcióban, ami ezért – a deklarációk ellenére – a komi nyelv visszaszorulását/visszaszorítását segíti elő.

Új hozzászólás