Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Közép-európai nyelvstratégiák: fordulat előtt

2016.05.23.nincs hozzászólás

Közép-Európai nyelvstratégiai fórumot rendez a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a Petőfi Irodalmi Múzeumban május 14-én. A fórum célja, hogy a 20 éves magyar, 15 éves észt nyelvstratégia kapcsán gondolatokat cseréljenek a már eredményeket elért országok nyelvész képviselői. Balázs Géza professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

– Professzor Úr, Észtországban rögzített és egyszer már meghosszabbított nyelvstratégia hat. Finnországban állami szinten foglalkoznak a nyelvstratégiával. Lengyelországban a lengyel nyelvet védő nyelvtörvényt fogadtak el. Mindhárom ország tagja az Európai Uniónak. Nálunk olyan sugallatok hatnak, amelyek szerint az anyanyelv védelme nem EU-konform. Hogyan kell védekeznünk e populista erőlködés ellen?

– Nincs egységes nyelvpolitika, mert nyelv, ország, terület, identitás viszonya sokféle alakzatban jelenhet meg. Van, ahol szükséges harcos nyelvvédelem, kidolgozott nyelvstratégia, van, ahol nem. Ám minden kultúrállam törődik a kultúrájával, nyelvével, annak jövőjével – s ha okosan teszi, akkor tudományosan megalapozott tervekkel teszi. 1996-ban vetettem fel a magyar nyelvstratégia szükségességét. Bár sok minden történt, de az általam, s a közösségem, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport által kidolgozott elképzelések, tervek, programok nem kaptak támogatást. E tekintetben Észtország, Finnország és Lengyelország is előttünk jár.


Balázs Géza

 
– A fórum tájékoztatást ad a magyar nyelv délvidéki, felvidéki, erdélyi helyzetéről, a burgenlandiról sajnos nem. Az ott őshonosként élő nyolcezer magyart miért rekesztik ki a figyelem fényköréből a nyelvvédők is?

– Pusztán véletlen, hogy nincs néven nevezve a burgenlandi vagy a szlovéniai (csehországi s a többi) magyarság. De elhangzik majd olyan előadás, amelyben megdöbbentő számokat sorolunk fel a határon túli magyarság egyre gyorsuló fogyásáról, egyes vidékeken teljes eltűnéséről. A stratégia lényege, hogy jövőképet is vázol. Mi mondtuk ki először – a rendelkezésre álló statisztikák elemzése nyomán -, hogy a jelenlegi folyamatok 2060-ra a határon túli magyar nyelv felszámolódásához vezetnek. Minden tisztességes törekvés ellenére. Valószínűleg a módszereink nem a legjobbak.

– Ön  A magyar nyelvstratégia előző 20 és jövendő 20 éve címmel tart előadást. Hogyan lehet elérni, hogy a nyelvstratégiáért ne állami bürokraták ügyködjenek, miként lehet bevonni igazi civil erőket, köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítványt?

– Én Lőrincze Lajostól és Grétsy Lászlótól vettem át a kardot. Szó szerint, mert soha nem akartam nyelvművelő lenni (most sem akarok), de az 1990-es években úgy láttam, ha nem ragadom meg, akkor Magyarországon nem lesz többé nyelvművelés. Az elmúlt 20 évben a nyelvstratégia kidolgozásán túl a nyelvművelés megújítását és társadalmiasítását tűztem ki célul. Igyekeztem kapcsolatba lépni mindenkivel, civil egyesületekkel, más szakmák képviselőivel, mindenkivel, akinek fontos a magyar nyelv és kultúra jövője. Sok eredményt elértünk, például azt, ha ma körülnézünk, vannak intézmények, rendszeres rendezvények, nyelvhét, magyar nyelv napja, nyelvésztábor, kiadványok, honlapok, van érdeklődés. Egy dolog nem sikerült: az általunk szorgalmazott, kitalált intézmény egy furcsa, befelé forduló, kontraproduktív kormányhivatal lett. Pedig ez lett volna a legfontosabb: a civil nyelvművelés fölé állami védőernyőt vonni. De nem adjuk fel. A magyar nyelv kiművelésére Széchenyi által alapított Akadémia jelmondata is ez: Borúra derű!

A présház.eu hírportál engedélyével (2016. május 6.)

Új hozzászólás