Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Nyelvjárás a színpadon
Színház és nyelv 17.

2016.02.25.nincs hozzászólás

A vígjátékokban a helyzet- és jellemkomikumon kívül létezik nyelvi komikum is, ami általában a különböző nyelvi játékokból, nyelvváltozatokból táplálkozik.

Ritkán fordul azonban elő az, hogy a nyelvi komikum „főszereplője” a nyelvjárási beszéd. Hangsúlyozom: nem elítélően, lenézően, a kabarészerzőktől „megszokott” módon, hanem kifejezetten jókedvűen, bohózati elemként.

Kortárs magyar szerző komédiája, átirata Hamvai Kornél Szigliget című műve. A műről annyit tudni kell, hogy a komédia két felvonásnyi szórakozáson túl is rendkívül érdekes kísérletnek tekinthető. A darab alcíme utalás Michael Frayn angol szerző Balmoral című társasági darabjára. A krimiparódia szabályai szerint épül fel Hamvai parafrázisa is: az ötvenes évek elején Sass Tiborhoz, a költőfejedelemhez olasz riporter érkezett a szigligeti alkotóházba. Ám aznap semmi nem sikerült: a babérkoszorús félisten hajnalban kiment egy feketevágásra, hogy némi disznósághoz jusson ‒ nem csak kenyérrel él az ember ‒, ám visszafele elcsúszott. Mivel a reggelinél nem volt jelen, társai a kor szokásai szerint azt hitték, hogy elvitték. De mégsem. Sass csupán elcsúszott a kapu előtt. De a helyzet ettől még nem oldódott meg: a költő visszatért, és szívrohamot kapott, mert társai kiköltöztették a szobájából. Az alkotóházban ráadásul nemcsak a szabadság, de a szerelem is tombolt: Sass Tibor éjszakánként Lukics Mária drámaíróval mindent megtett azért, hogy ne aludjanak a szomszédos szobákban a lélek többi mérnökei…

Az említett humorforrásként szolgáló nyelvváltozatok – a tört magyar és a szocialista zsargon – közül a nyelvjárás a legmeghatározóbb.

Lukics Mária alkotás közben az egyik főszereplőhöz, Malacsikhoz – aki szolga, inas, kertész és mindenes – fordult kérdéseivel a divatnak megfelelő, epigon, álnépies műve megírása során.

Lukics: István, kérném. Maga mégiscsak autentikus. Mi van egy parasztházban?
Malacsik: Semmi különös.
Lukics: Értem, de például kemence, lóca, sublót, szuszék… stelázsi… és?
Malacsik: Asztal.
Lukics: Asztal. Jó ‒ de az hogy van népiesen?
Malacsik: Nem tudom.
Lukics: Dehogynem, gondolkodjon. Hogy hívta az asztalt a nagyapja?
Malacsik: Asztal.

Másutt így töprenkedik az ihletett állapotban leledző költőnő:

Lukics: Istenien haladok, csak a hülye részletek, például… fölakasztja a bekecsét vagy mittudom, subáját – hova? A szemöldökfára? A mestergerendára?

A nyelvi komikum sajátos eleme az, hogy a már említett Malacsik ö-zik, azaz ö-ző nyelvjárásban beszél. Például: löhet. Az lött mondva, ne engödjek be senkit.

Mivel a műben a nagy író, Sass Tibor – akihez az olasz riporter érkezik interjút készíteni – tetszhalott, a helyébe kell lépnie valakinek, s ez nem más, mint Malacsik. Igen ám, de Malacsik ö-zik, nem játszhatja el a Sass szerepét. Meg kell hát tanítani „rendesen” beszélni amolyan Pygmalion-effektusként. Azonban a mindenes kijelenti: Másképpen nem mögy. Mármint a beszéd. Mire az egyik szereplő elkezdi az oktatást: Azt mondja, szegény, nem szögény. És regény, nem rögény. Eközben azonban az történik, mint a hiperkorrekció során, hogy érvényesülni kezd az általam „ellen-ö-zés”-nek nevezett jelenség. Azaz, ahol ö hangot kell használni a köznyelvben, ott is e váltja fel. A túlbuzgó Malacsik beszédében így lett a rögeszmé-ből regeszme, az ücsörög-ből ücsereg, a kötény-ból ketény a könyvtár-ból kenyvtár. És ilyen mondatok adják a szellemes, ötletes, sajátos nyelvi komikumot: A tebbiek is kérnek ám! Kevetel egy feleséget.

A magyarországi nyelvjárások közül a palóc nyelvjárás is erőteljesen eltér hangzásban a köznyelvitől. Ezt használta ki Pintér Béla A 42. hét című művében. A Szkéné Színházban látott előadás után egyértelműen mondhatjuk, hogy „működött a nyelvjárási humorforrásgépezet”. A darabról röviden annyit, hogy a nézőknek csak úgy lobogott a lelkük az érzelmi hullámvasúton. A többrétegű, mozaikszerű darab kerek egésszé állt össze, a váltásokkal teli előadásban fokozatosan csökkent a vígjátéki elem, hogy eljusson a katartikus lezárásig. A cím a fogantatástól a születésig tartó negyvenkét hétre utal. Ebben az időszakban történnek az események, amelynek főhőse azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola. Nyelvi szempontból számunkra  viszont a nőgyógyászat osztályvezető főorvosa, Tamás (Friedenthal Zoltán alakításában) és várandós felesége, Ági (Enyedi Éva) a főszereplő, akik lelkes és naiv határon túli magyarokat játszanak, próbálják fenntartani a rozsnyói közösség érzetét életükben, és ami a legfontosabb: erőteljes palóc tájszólással beszélnek. A darab egyik színikritikusa „egy képtelen (rozsnyói) tájszólás nyelvi béklyóinak” nevezi ezt a felvidéki beszédmódot. Természetesen mindez még kevés volna Pintér Bélának. A nyelvjárási beszéd a szaknyelvben jelentkezik igazi kuriózumként. Például:

Tamás: Ákkor csinóljon egy hüvelyi báktériumtenyészetet á Lákátos Jenniferen!

A nyelvjárási elemek alkalmazásában a már említett erőteljesség abban mutatkozik meg, hogy az a helyett palócra jellemző röviden ejtendő á hangzókat is hosszan alkalmazza (alkalmaztatja) a szerző, az á pedig ó-vá változik. A szövegkörnyezet természetesen segít abban, hogy még az efféle mondatokat se értsük félre: Okos tojós! Kivéve egy esetben: Tamás főorvos kérdezi az egyik páciensének, Lolának a bátyját (Bocit) a kórházban ekképp:

Tamás: Elkísérte a húgót?
Boci: Hugót? Ne haragudjon már, de milyen Hugóról beszél maga?
Tamás: Hót á húgóról! Á Lolóról!

A felesége, Ágnes is olyan kifejezéseket használ ebben a nyelvjárásban, amilyet igen ritkán hallunk:

Támós, hót gondoljól á Twen Peaksre! Vágy gondoljól á Birodálomrá, á Lórs Fon Triertől! Emlékezz visszá ró, hogy ázok is milyen mély, szofisztikólt műálkotósok volták…

Ritkán fordul elő az, hogy a nyelvi komikum „főszereplője” a nyelvjárási beszéd. Nem elítélően, lenézően, a kabarészerzőktől „megszokott” módon, hanem kifejezetten jókedvűen.

Új hozzászólás